A hétvége elég megszokottabb telt,az egyetlen dolog ami furcsa volt,hogy Aaron nem hallatott magáról. /Vajon mi lehet vele ?Charlotte,nem kelthetsz hiú ábrándokat magadban. Te csak az újabb hódítása vagy!/ Egyre többet gondolod rá a randink óta.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Épp a cipőmet veszem,mikor őrült dudálásra figyelek fel.
-Char,megérkezett Mariann-szólalt meg Oli a nappaliból.
-Ha nem mondod nem jöttem volna rá-nevettem el magam.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
-Szándékodban áll az egész utcát felkelteni?-vágtam oda neki köszönés helyett.
-Neked is jó reggelt.Látom nagyon sugárzó kedved van-mondja.
-Hát az jól látod-felelem.
Az út további részében értelmetlen dolgokról beszélgettünk. Az 1. órám kémia,Mar-nek pedig fizika,mivel ,,drága " osztályfőnökünk ketté szedette az osztályt.
Egyedül ültem a padomban,mikor Aaron megállt mellettem.
-Foglalt ez a hely?-mutat a mellettem levő üres székre,pedig pontosan tudja a választ.
-Mivel te kérdezed ezért igen!-mosolyogtam rá mézédesen.
-Akkor jó.- és le is huppant mellém.
~Mivel a kémiát szeretett osztályfőnökünk tanítja ezért a hétfő reggel mindig csodásan indul. Ja nem,na mindegy is~
Az óra már vagy 10 perce ment,mikor kopogtak. Oly meglepő,az új osztálytársaink azok.
-Nahát! Nagyon pontosak azt meg kell hagyni.-ironizált Aaron.
-Cooper belehaltál volna,ha nem szólsz be,ugye?-kérdezte Hudson,Aaron egyik tuskó haverja.
-Hisz ismersz-kacsintott rá Aaron.
-Elég legyen fiúk-szólt közbe az osztályfőnök.
-Ha már itt tartunk bemutatom az új osztálytársaitokat.Ők itt Kelly és Christopher Daniels . Segítsetek nekik beilleszkedni!-mondta végül.
Az óra után úgy döntöttem,hogy oda megyek és bemutatkozom.
-Sziasztok. Charlotte Williams vagyok-mutatkoztam be-
-Szia Charlotte- majd ők is bemutatkoztak mégegyszer és váltottunk még néhány szót aztán eljöttem.
-Nem szimpatikus ez a Christopher gyerek-termett mellettem Aaron.
-Mi a baj vele?-kérdeztem.
-Egy tuskó. Míg beszélgettetek minimum 2x vetkőztetett le a szemeivel.-
-Hát te teljesen hülye vagy-fakadt ki belőlem.
-Csak aggódom érted Charlotte-mondta majd faképnél hagyott.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A nap további része nagyon gyorsan telt. A beszélgetésünk óta nem találkoztam Aaronnal. Kár lenne tagadni,de egyre többet gondolok rá.
~
Épp hazafelé tartottam,mikor a semmiből mellettem termett Christopher.
-Szia Charlotte-köszönt.
-Szia miujság?-kérdeztem tőle.
-Tudod arra gondoltam,nem lenne-e kedved valamit csinálni?-fedte fel az ötleteit.
-Nem nagyon ismerjük egymást,és amúgy is sietnem kellene-válaszoltam.
-Ugyan pedig biztosan el lennénk.-válaszolta,és hirtelen rossz érzésem támadt.
-Bocsánat,de most mennem kell-
-Ne siess ennyire-mondta és egy mellettünk parkoló autó oldalának nyomott. A nyakamat kezdte csókolgatni,mire szörnyen megijedtem. Ekkor egy fekete autó állt meg mellettünk. Szerencsémre Aaron volt az. Rögtön lerángatta rólam Christophert és ütni kezdte.
-Hogy merted ezt csinálni vele te idióta ?-
-Nem csináltam semmi olyat,amit nem akart volna-nyögte ki.
-Hát én nagyon nem úgy láttam-ordította Aaron. Én zokogva próbáltam Aaront leszedni róla de nem nagyon jött össze.
-Charlottal senki nem viselkedhet így! Ismétlem senki! Még te sem-ordította. 1-2perc elteltével sikerült le szednem róla.
-Nem esett bajod?-kérdezte,aggódást láttam az arcán.
-Szerencsére semmi bajom. Köszönöm,hogy segítettél-szipogtam.
-Ne hülyéskedj,ez a természetes. Én mindig meg foglak védeni téged-mondta,és könnyek szöktek a szemébe.
-Ho..hogy mi?-döbbentem le.
-Jól hallottad.-mondta.
-Meg foglak mindig védeni,mert Szeretlek téged Charlotte Williams.-vallotta be és ekkor az első könnycsepp lepördült az arcán. Letöröltem majd megszólaltam.
-Aaron-szóltam neki mire kérdőn rám nézett.
-Tessék ?-
-Én is szeretlek téged-feleltem. Magához húzott és megcsókolt,érzékiebben mint valaha. /Mostmár kijelenthetem, Szeretem Aaron Coopert!/
-Gyere,menjünk el hozzánk- ajánlotta fel. Nem volt erőm,és nem is akartam tiltakozni ezért bólintottam.
~Pár perc múlva megérkeztünk hozzájuk. Nagyon szép a házuk.
-Fáradj beljebb-invitált be a házba.
-köszönöm-mondtam.
Szerencsére nem volt még otthon náluk senki,ezért gond nélkül fel mentünk a szobájába. Becsuktam az ajtót és oda mentem hozzá. Át öleltem,most nagyon szükségem volt rá. Percekig csak álltunk egymást ölelve a szobája közepén,mikor az ajtó nyitására lettünk figyelmesek. Gyorsan szét váltunk. Aaron iker húgai léptek be az ajtón.
-Sziasztok-köszöntek egyszerre. Látszik hogy ikrek.
-Sziasztok lányok- köszöntünk nekik.
-Charlotte,ők itt a húgaim, Ashley és Audrey. Lányok,ő itt Charlotte.-majd odament hozzájuk súgott nekik valamit mire a csajok nagyon elmosolyodtak.
-Örülök,hogy megismerhettelek titeket- mondtam.
_________________________
Sziasztok<3
Elég régen volt rész,ezért igyekeztem hosszabbra írni. Remelem tetszik nektek eddig.
Nagyon köszönöm azoknak,akik rendszeresen olvassák a sztorim <3 Legyen szép estétek!
~R~
YOU ARE READING
Segítség,szerelmes vagyok!
Romance,,Te hiszel az első látásra szerelemben?-Én nem hittem,míg egy véletlen folytán össze nem sodort vele az élet..." Charlotte Williams egy átlagos egyetemista mindig is utálta a szerelem témát és magát a szerelmet. Majd egy nap az élet úgy hozta hogy...
