Örökre együtt?Kétlem! 2.évad ‖Befejezett‖

~2.évad 16.fejezet~ {Halál?}

Allison szemszöge

Amikor megláttuk Thaliat a földön feküdni,azt hittem össze rogyok és csak sírok.Mi történt vele?Ötös mikor odarohant láttunk rajta szúrás nyomokat.Bizonyára szembe szállt velük,de ő járt rosszul.Előtte egy maszkos pasas feküdt,akinek a nyakán volt szúrás.Ez biztos hogy Thalia volt.Vanya óvatosan lehúzta a maszkot a pasasról,de ám egyikünk sem ismerte ezt az alakot.Furcsa módon Ötös sem.Klaus összekuporodva sírt,és könyörgött istennek hogy ne legyen semmi baja Thalianak.Ilyenkor mégis mit kéne tennünk?Hívni a rendőrséget,és egész éjjel bent ülni a kihallgatáson,vagy felkapni Thaliat és elfutni vele a kórházba?De akkor azt hiszik hogy mi tettünk valamit.Fogalmam sincs mi lenne a jó.

Sokkolva álltam Luther mellett.Klaus Thalia arcát paskolta lágyan.Ötös próbálta lélegeztetni,Diego fejét fogva járkált a házban fel-alá,Vanya pedig próbálta kinyomozni mi is történt.

-Thalia kérlek!-könyörgött Ötös.

-Kicsim!!-hajtotta fejét le Klaus.

Thalia szemszöge

Lassan kezdtem nyitogatni a szemem.Erős fények csapták meg a kék szempárt.Elkellet takarnom a kezemmel,hogy lássak is valamit.Körülnéztem,és egy gyönyörű réten voltam.Mikor megfordultam hirtelen megjelent az idős néni háza.Csodálkoztam hogy ez mégis hogyan történt.Rávettem magam arra hogy besétáljak.Mikor átléptem a küszöböt megpillantottam Ötöséket,akik épp próbálnak újra éleszteni.Persze nem sötét volt hanem világos.

Sokkolva odamentem Allisonhoz,aki törölgette a könnyeit,és szipogott.Megfogtam a vállát,de nem fordult meg.Tovább pityergett.Luther átkarolta a nőt.

-A..Allison.-szólaltam meg.

Semmi..semmit nem reagál.Láttam hogy Diego felém indul.Mire elmentem volna átsétált rajtam.M..most..m..meghaltam?

-Sajnos nemfognak észre venni.-szólalt meg valaki mögöttem.

Megfordultam és megláttam egy fekete hajú,dzsekis srácot.Őt ismerem!Ben.Apám mesélt róla,amikor még kicsik voltak meghalt.

-Szerintem már ismersz.-mosolyodott el halványan.-De azért illedelmesen bemutatkozok.Ben vagyok.

-I..ismerlek!Apu..mindig szokott rólad mesélni.-küszködtem a könnyeimmel.

-Rólad is mindig mesél.-felelte a fiú.-Nagyon rossz a földön látni.

-D..de miért nem érzik azt ha hozzájuk érek?-kérdeztem.

-Rossz érzés ezt kimondani..de te meghaltál.-hajtotta a fejét.

-M..meghaltam?-sokkoltam le.

-Mivel sokáig így feküdtél,elvéreztél.-felelte.-Legalább hívnának mentőt hogy mégis tudják az okot.

-Az volt hogy éjjel valami csörgésre keltem.Kinéztem az ablakon,mikor majdnem eltalált egy golyó.Gyorsan megmentettem az idős hölgyet,utána próbáltam szembe szállni velük..csak sajnos ők többen voltak,és ők mivel mint férfiak voltak,győzelmet aratottak.-feleltem.

-Sosem szabad szembeszállni olyanokkal akik többen vannak,ráadásul akik még férfiak is.Még Diego is így végezné,mert ők többen vannak.-fogta meg a vállam.-Hidd el Thalia,hogy itt nyugodtabb leszel,mint az élők sorában.Végig néztem az összes szenvedésedet.De mivel halott vagyok így sajnos nem tudtam sosem segíteni neked,hogy elmondjam milyen is Ötös.