Szeretlek

1.rész

Anna egy átlagos végzős lány volt. A szüleivel élt,volt egy nővére aki már el volt jegyezve. Anna mindig csodálattal nézett fel rá. Szőke haja és kék szemei mindig felhívták magára a figyelmet. Gyönyörű volt. Anna nem érezte magát annak mellette. Neki vörös haja volt, zöld szeme. "Karcsú,és lapos"-gondolta keserűen. Most éppen haza tartott. Végre vége volt az óráinak és le akart feküdni kicsit hogy ki pihenhesse a mai napot. Amint beért az ajtón neki ütközött valaminek. Felnézett.  Egy fiú nézett rá. 180 cm magas,kék szemű,szőkés-barna hajú,enyhén izmos volt. Arca kipirult és csinos. Anna lenézett majd levette a cipőjét és bement a nappaliba. A nővére, Krisztina meglepetten nézett rá.
-Anna,jól vagy?
Az említett személy felnézett. Ahogy Krisztina meglátta a kifejezéstelen arcát, elkezdett aggódni.
-Valami baj van?
-Nincs.
Pedig igen is volt. Anna zárkózott lett és szinte alig beszélt. A barátai is észre vették ezt de nem szóltak érte. Gondolták majd megenyhül.
-Én nem úgy látom.-Krisztina leült Anna mellé.-Bármit elmondhatsz. A nővéred vagyok,meghallgatlak.
Anna vállat rántott. A fiú akit előbb az ajtóban volt most leült mellé.
-Figyelj. Lehet nem ismersz de jobb lenne ha nem tartanád magadba azt amit érzel mert idővel rosszabb lesz.
-Te meg ki vagy?
-Ő itt a vőlegényem. Beakartam mutatni de láttam rajtad hogy nem vagy valami jó passzban.
-Király.
-Úgy csinálsz mintha nem tudtad volna hogy el vagyok jegyezve.
-Tudtam. De nem gondoltam volna hogy pont ilyen emberrel.
A fiú hátra hökkent.
-Most mégis hogy értsem ezt?
-Ki akarod használni a nővérem?
-Nem,dehogy...
-El viszed majd megbántod? Bántani akarod?
Krisztina Anna elé guggolt.
-Szóval ez a bajod. Anna ez az élet rendje. Nem maradhatok örökké anya nyakára. Majd te is megházasodsz egyszer.
Anna felállt.
-Az a bajom hogy soha semmit nem mondtok el nekem. Anya mondta azt is hogy el jegyeztek. Folyton ezt csinálod. Csak mész a fejed után engem kihagyva az életedből.
A lány dühösen kiviharzott a szobából.
-Anna! Anna várj már!