Piros csipke

Három

Xie Lian a hátsó öltözőben húzta ki szemét. Újra és újra eszébe jutott San Lang. Az ebéd, amit neki készített, a csók, amit lopott tőle, bizsergetően megmosolyogtatták. Szüksége is volt erre a töltésre, főleg, ha a munkára gondolt. Hogy mondhatná meg San Langnak, hogy mit csinál másodállásban? Hogy mivel nem hal éhen? Szomorú lett, ahogy ezt végiggondolta. Olyan jó lett volna a férfi karjaiba rohanni és...ott is maradni. De most, hogy tudta, mit akar tőle, muszáj volt véget vetnie ennek, ami épp csak elkezdődött. Felcsatolta csipke garbóját. Ma senki sem csókolhatja nyakát. Azon most már csak San Lang ajkainak van hely. Belelépett magassarkújába, megigazította testére feszülő, oldalt felvágott ruháját, kész volt. Rúzst nem használt, nem szerette, ha elkenődik...ahogy ő sem szerette... megrázta fejét, aztán lekevert magának egy pofont. Majd még egyet, hogy szimmetrikusan piruljon arca. Rendben, most már kezdődhet a munka. Xie Lian nem volt jelen az este, három kuncsafttal végzett úgy, hogy nem is emlékezett. Csak San Lang járt a fejében, no meg az, hogy tényleg vége kell legyen? A pultnál ült, átgondolta, mit is csinált az elmúlt órákban, pénzért, lehajtotta az elé tett röviditalt. Undorodott magától, de keveset keresett a takarítással. Mégsem hagyta abba, hátha a padlók és tányérok tisztítása közben a lelkéről is lekerül a mocsok. Még egy ital. Hajnalodott, kiürült a hely, már csak az itt dolgozók voltak benn. Xie Lian lerúgta cipőit, újabb harisnya mehet a kukába. Mégis, meddig fogja ezt bírni, így, hogy San Lang képbe került?!

Két hónappal később

- Talán valami rosszat mondtam? – feszült meg San Lang. Menteni akarta a menthetőt, de Xie Lian arca sziklaszilárd elhatározást mutatott.

- Nem tettél semmit. A másik munkám megkövetel egy teljes embert, sajnálom, hogy raboltam az idődet...

- Gege, ne...

- Köszönöm az elmúlt heteket. Ég veled! – nem akarta hallani milyen megoldást talált ez a férfi, aki így felkavarta. Nem tudna tovább pénzt keresni a bárban, ha vele marad. Vele, aki annyira szereti őt, Xie Liant és nem kurva Xie Liant. Mennie kell, gyorsan mielőtt bevall neki mindent, mielőtt...nagyobb bajt csinál, mint amekkora most van.

Hua Cheng nem szólt ezután semmit, nem kísérte ki, nem nézett utána. Ez nem a valóság, döntötte el. Csakhogy mellkasa iszonyatosan fájt, fülében pedig ott visszahangzottak Xie Lian szavai. Csengettek, aztán kopogtak, végül valaki benyitott.

- Szembejött velem a pasid... – hallotta meg menedzsere hangját, Hua Cheng még mindig nem szólt, noha a gombóc a torkában nagyon ki akart törni. – Összevesztettek? Iszonyatosan sírt. – Hua Cheng felkapta fejét, de Shi Qingxuan már a telefonját nézte – A kurva faszba... Kibaszott nagy baj van!

- Mi történt? – találta meg hangját Hua Cheng.

- A pasid, mit mondott, mivel foglalkozik?

- Takarító és van egy másodállása.

- Ahol mit csinál?

- Nem tudom, Qin, nem tudom...

- Én igen. – odalépett hozzá és elétolta telefonját. Qingxuan egy emailt kapott, ahol luxusprostikat kínálnak, férfiakat, nőket. A csatolt képen pedig Xie Lian volt, nagyon hiányos öltözetben. Hua Cheng egy pillanatra azt hitte valamit megértett, aztán összeomlott. Mi a rossebb történik?!

- Küldd át. – acélozta meg magát. Még nem tudta, mit gondol vagy mit akar tenni.

- Huahua... ez lehet a karrieredbe kerül! Átgondoltad?

- Még nem, Qin, de estére kitalálom.

Qinxuan elhúzta száját, káromkodott még néhányat, aztán pittyent telefonja. Leült a kanapéra és számba vett, mindent. Hogy kiderült Xie Lian munkája, hogy mit érez ezzel kapcsolatban és hogy mi a franc legyen! Nézte Xie Lian képét. Szemeiben nem látta azt a csillogást, amit szokott, ha őrá néz...vagy csak beképzeli? Egyre sötétebb lett kinn, San Lang pedig még mindig nem jutott semmire. Sötét kijelzőt nézte, mi legyen?! MI A KURVA ÉLET LEGYEN?!