Valóra vált álom [Levi x OC-féleség]

Part 1

-Elegem van!-ordítottam rá, miközben a tekintetem szikrákat szórt az övébe.

-Megmondalak anyunak!- válaszolt idegesen az az átkozott törpe, majd sarkonfordult.

-Várj, várj! Ne menj! Adok neked csokit, ha hazaértem...- bizakodó tekintettel néztem rá, mire csak durcásan bólintott egyet.

-De ha hazudsz, azt fogom mondani apunak hogy bántottál...

-Yume, gyere, itt van a barátnőd!-szakított félbe minket anya. Naomi még egy figyelmeztető pillantást vetett rám és besétált a szobájába.
"Úgy utálom a hugomat! Miért nem lehetek Levi?! Neki legalább nincsenek ilyen problémái.."

-Haladjál már, Yukine rég itt áll a kapuban!

-Jólvan anya, megyek már! - felkaptam a táskámat és morcosan lesétáltam a lépcsőn.
Alig értem ki a kapun, de Yukine szokásához híven a nyakamba ugrott.
Bár nem túl lelkesen, de mint mindig, ölelését viszonoztam.
"Utálom az embereket.. Najó nem mindenkit... Vagy mégis"

-Oké mostmár abbahagyhatjuk...-
toltam volna el magamtól, de ő még erősebben kezdett szorítani.

-Jólvan, tudom hogy utálsz ölelkezni.. Én viszont szeretlek csesztetni vele - engedett végre el, és kinyitotta a fekete Toyotája ajtaját. Az anyósülésre huppantam, Yukine pedig beindította a motort. Hát igen... Ő tud vezetni, én meg nem szóval maradt az ablakon kifele bámulás.
"Vajon mi lesz holnap a kaja? Mire hazaérek, fáradt leszek mert lefáraszt ez a barom, szóval benyomnék egy adag rántotthúst.. Viszont a fagyasztóban ahogy elnéztem, sajnos nincsen hús, babot viszont láttam.. Amúgy tudtátok hogy a hüvelyes növényeknek nitrogén megkötő hatása van és kevés a vízigényük? Most tanultam kompetencián.. Én eddig csak azt tudtam hogy nagyokat lehet tőle fingani.. Az is új, hogy Zedországban 240 nap egy év és hog-.... "

-Tudtad, hogy boszorkány vagyok?-
szakított ki elmélkedésemből a barátnőm idegesítő hangja.
"Úristen ez mit talált ki megint?"
Értetlenül néztem rá, majd előre félve tettem fel a kérdést;

-Ezt hogy érted?- ahogy sejtettem, rögtön belekezdett a hosszas magyarázkodásba.

-Hát tudod nekem kos a csillagjegyem, neked pedig mérleg és tiktokon mindenki azt mondja hogy ez egy toxikus barátság és mindenkit kibeszélnek de te is tudod hogy ez nem igaz mert én augusztusi vagyok szóval oroszlán te pedig májusi szóval asszem ikrek de egyébként a nagymamám mondta...- mire végig mondta a monológját már be is fékezett a kocsival én meg előre estem, neki a műszerfalnak.

-Bazdmeg, hogy szereztél te jogsit?-kérdeztem a fájó fejemet dörzsölgetve.

-Elbűvöltem a vizsgáztatót.. Most mondtam hogy boszorkány vagyok.

-Ha te boszi vagy, én vagyok Shrek..-sóhajtottam.

-Nem áll messze a valóságtól..-szólt vissza, mire mindkettőnkből kitört a röhögés. Hát igen, ilyen egy szokásos párbeszéd köztünk.

~time skip~

Yukine ágyán ültem, ölemben a laptopjával. Ő össze-vissza matatott a szobában, valami hülyeséget keresett.

-Ahaaa, megvan!-szólalt meg hirtelen, amire odakaptam a fejem. Egy vaskos könyvet húzott elő az íróasztala fiókjából,majd lehuppant mellém.
-Ezt a nagyi adta, azt mondta hogy ez egy családi ereklye..egy valódi varázskönyv! -magyarázott komolytalanul. Szerintem ezt még ő sem hitte el..ami valljuk be, elég nagy szám.

-Hehh?

-Azt is mondta, hogy boszorkányok leszármazottai vagyunk...de tudod kicsit szenilis a vén "banya"-tette az utolsó szót idézőjelbe, és fellapozta a könyvet. Pont egy olyan oldalon nyílt ki, aminek a tetején hatalmas betűkkel ki volt írva;

AFFECTUS.

Ezt úgy mondtam mintha tudnám mit jelent, de valójában fogalmam sincs szóval maradt a google fordító,ami azt mutatta hogy "érinteni". Hát én ezt hangosan is kimondtam, csak, hogy okosnak tűnjek...de jobb lett volna hallgatni. A barátnőm hangosan felnevetett, én pedig kínosan elmosolyodtam.

-A szó jelentése vágy. A szöveg többi része meg nagyjából azt írja, hogy valóra váltja a kívánságodat.-
azt elfelejtettem mondani, hogy ez az idióta egy sorozat miatt kezdett el latinul tanulni, angolból bezzeg én korrepetálom. Furfangos tekintettel néztünk egymásra, tudtuk hogy mi következik.
Ezt ki kell próbálnunk.
Bőszen elindultam borsot keresni, Yukine pedig előszedte a krétát, és a gyertákat.
Mire visszaértem a fűszerrel a kezemben, a barátnőm már fel is rajzolta a szimbólumot a padlóra. A biztonság kedvéért megnéztem az eredeti mintát, ami teljesen máshogy nézett ki.

-Nemtom hanyas vagy matekból, de a háromszög rohadtul nem kör..-mutattam rá a könyvre, ahol az ábra volt található.

-Lapozz vissza egyet, te idióta...tudtam hogy sikerül megszivatni vele

-Mivan? Mivel szivattál meg? Le vagyok maradva..

-Ahogy a növésben is- mosolyodott el gúnyosan, én pedig hozzávágtam a kezemben tartott zacskót ami résnyire kinyitódott. Az ezáltal keletkezett "por"felhő hatására Yukine köpni-nyelni nem tudott.

-Kicsi a bors de erős- mondta prüszkölve, majd megtörölte vörös szemeit, és folytatta.
-te pedig csak szimplán kicsi. De legalább illesz Levihez.- húzta perverz mosolyra a száját.
-nekem marad Eren, ő legalább meg tudja növelni mindenét.. MINDENÉT- kacsintott, majd elkezdte meggyújtani a gyertyákat, amíg én behúztam a függönyt.
Amikor már csak az apró lángok gyenge fénye világította be a szobát, beléptem a szövetség közepébe.

(azt írta, hogy ez rá a szinoníma😅)

-Kör közepén állok, körbevesznek jó barátok...és rosszak- kezdtem dúdolgatni, mer vicces vót'.

-Hehe.. Neked vannak barátaid? - kárdezte meglepődést színlelve.

-Hát jók azok nincsenek, de itt vagy te.

-Igaz. Na, kívánj egy csokit, megnézzük működik-e.

-Miiii?! Nem pazarlunk ilyenre egy kívánságot! Én sajtos chipset akarok. - jelentettem ki határozottan, Yukine pedig csak megforgatta a szemét és elkezdte mondani a varázsigét...vagy tőlem bármit összehordhatott volna, úgysem értek belőle semmit. Az előbb hozzávágott borsot a lángokra szórta, amik elkezdtek kéken világítani...úgy mint a kompetenciában a katonák sebei. Miután nem történt semmi, csak sóhajtott egyet odasétált a szekrényéhez amiben láss csodát, mi volt? Egy zacskó sajtos chips!
Rögtön a nyakába ugrottam, a nasit pedig mohón falni kezdtem.

-Adsz belőle egy kicsit? - nézett rám reménnyel teli szemekkel.

-Nem.- válaszoltam nemes egyszerűséggel.

-Akkor kabd be.

-Azt csinálom.. - szórtam bele a számba az utolsó falatokat, és elindítottam a kedvenc részem az AOT-ból.

-Van egy kis süti a hűtőben, kérsz? - válssz helyett csak csillogó szemekkel néztem rá, és már indultam is a hűtő irányába.
Az ajtaját kinyitva megláttam egy egész tálca mézes-krémes íncsiklandóságot. A finomságokkal a kezemben indultam vissza a szobába, és boldogan szólaltam meg.

-Ez a ked....ven.......cem.....- mielőtt végig mondhattam volna a fülemben tompa zúgás hallatszódott, egyensúlyomat pedig egyre nehezebb volt megtartani.
"Neeee, a süti!!" - gondoltam magamban, és arcom találkozott a padlóval.