Az én nevem Todoroki Shouto. A U.A Hősképzőbe járok és ajánlás útján vettek fel, mivel az apám, Endeavor; a 2. számú legnagyobb hős volt.
Sose néztem fel rá. Igazándiból csakis azért jöttem a világra, hogy apám belőlem faragja az 1. számú hőst. És mikor All Might visszavonult, csak még inkább erre törekedett.
Meg akartam tagadni az apámat, így nem használtam a képességét.
De ez egy bizonyos napon megváltozott. Még hozzá a Sportfesztivál napján. Mikor Midoriyával harcoltam rádöbbentett valamire.
"-De a tiéd, ez a te képességed, nem?!"
Ekkor minden eszembe jutott... A sok gyerekkori emlék, amit elfelejtettem... (így konkrétan) Az édesanyám... Hogy valójában miért is akartam hőssé válni...
Ezután a tüzemet is használva legyőztem őt, majd 2. helyen végeztem. De még most sem értem.. Mindent megtett, csak hogy én jobban érezzem magam..? Miért nem próbált meg egyszerűen csak legyőzni?
Azonban, nagyon hálás vagyok neki. Ha ő nincs, sosem változok meg.. És csak az önző céljaim vittek volna tovább. Nélküle nem lennék az aki ma vagyok...
Viszont már számtalan dolog történt azóta. De aznap megváltozott minden.. A közelében mindig egy leírhatatlan érzés járt át engem; amit más ember még sosem váltott ki belőlem.. És később meg is értettem mi ez az érzés...
Én szerelmes lettem Midoriyába..
(Hewwo emberek!! Tényleg életem első története, úgyhogy mindenki tekintse el ha nagyon béna. 🙏 De köcce ha elolvasod!! 2021. június 4.)
YOU ARE READING
Our Story || TodoDeku 🇭🇺 [FÉLBEHAGYOTT]
Fanfiction[[FÉLBEHAGYOTT]] ,, Mint minden nap, a mai is úgy ment ahogy a többi szokott. Örökkévalóságig tartó órák, egy-két dolgozat, Urarakáékkal ebédelés, majd hazamenés. De valami mégis más volt... Mintha máshogy néznék a világra, mint eddig. Minden olyan...