Út a biztonság felé |✔|

11

Chris Evans 

Egy hét. 

Egy hét telt el, hogy találkoztam volna az intézet igazgatójával de lemondta. Napról napra egyre jobban idegeskedtem vagy felkaptam a vizet kis pitiáner ügyeken. Lisa is észrevette ingerülkenységemet de nem tette szóvá nehogy elkezdjek vele ordítozni. Láttam rajta, hogy fél tőlem és ezt nem szerettem volna, próbáltam lehiggadni de nem tudtam. Ott volt a fejembe a tudat, hogy már minden elkezdett jó úton haladni de valami mindig meggátolja a kapu átjutását. 

Lisaval nem sokat beszélgettünk csak köszöntünk egymásnak vagy amikor reggel elvittem megkérdeztem mikorra jöjjek érte. És ennyiből állt a beszélgetésünk. 

Idegesen fordultam át másik oldalamra majd rápillantottam az éjjeli szekrényemen lévő digitális órámra. 4:12. Mondhatom szép. Sejthetitek miért nem tudok aludni. Igen ma van a találkozó. 

Nem kényelmes ez a pozíció. 

Nem elég puha a párna. 

Hason biztos vissza fogok aludni.

Addig szenvedtem míg megtaláltam a tökéletes pozíciót rá 10 percre megszólalt az ébresztőm idegesítő hangja. Rácsaptam egy nagyot, hogy hallgasson el. El is hallgatott, szerencséje. Lerúgtam magamról a fehér takarómat majd megindultam a fürdőbe, hátha a hideg zuhany segít az álmosságomra és az idegességemre. 

Gyorsan lemosakodtam majd egy törülközővel a derekamon léptem át az ajtót és mentem a gardróbom felé. Kivettem egy sötétkék alapon fekete csíkos vászon nadrágot hozzá egy fekete hosszú ujjút és egy szintén sötétkék zakót. Miután felvettem a ruhadarabokat lesétáltam a konyhába. Beindítottam a kávégépet, tettem bele kávé párnákat, aláraktam a kannás üveget majd elindítottam. Néztem ahogy csorog le a kávé, közben azon töprengtem, hogy mi legyen a reggeli. Emlékszem, hogy valamikor vettem mirelit péksüti keveréket, gondoltam ha nem lesz időm mit csinálni akkor ez megfelelő lesz nekem. Kivettem a kannát majd elkezdtem ízesíteni azt, örülök, hogy Lisaval ugyanúgy isszuk a kávét.

Bekukkantottam a fagyasztóba, hogy még ott van e a zacskó de nem ott állt bontatlanul. Felvágtam a csomagot majd elhelyeztek őket egy fekete kerámia tepsiben. Bekenem őket olajjal, hogy szépen megpiruljanak, beizzítom a sütőt is a feltekerem a megfelelő hőfokra, kiválasztom a sütési típust. Várok míg kellő hőmérsékletet és becsúsztatom a tepsit.
Hat óra környékén Lisa is lebandukolt még pizsamában. Leült a szokásos helyére és ráhajtotta a fejét az asztalra és elmormolt egy "Jó reggelt" szerűséget, én csak kuncogva köszöntem neki majd elkezdtem az asztalhoz vinni a finomságokat. Mikor megérezte a fenséges illatokat egyből felkapta a fejét, elé tettem egy tányért majd magam elé is. Én már réges-régen megittam frissítő kávémat csak szórakozottan néztem Lisat, hogy kortyolja az italt ami kiűzi szemünkből az álmosságot. Elvettem pár ropogós péksüteményt és elkezdtem őket eszegetni, utánam pár perccel Lisa is így tett. 

■■■

Elvittem Lisat az iskolába majd egyből mentem az intézménybe a megbeszélésemre. Tíz perc alatt ott is voltam, leparkoltam egy árnyékos helyre. Vettem pár mély levegőt és kicsatoltam magam.  Kiszálltam a kocsiból és lassú léptekkel mentem be az épület ajtaján. A recepciós pult mögött ülő hölgy egyből felismert és felpattant a székből majd kérte, hogy kövessem az igazgató irodájáig.  Megálltunk egy fekete ajtónál majd a hölgy aki engem kísért bekopogott rajta és bekukucskált. Hallottam hangfoszlányokat, hogy például közölte, hogy megérkeztem, majd még másról is beszélgettek. Végül elköszönt tőle és kilépett az ajtón és felém fordult, biccentett egyet jelezve, hogy bemehetek majd sok sikert kívánt nekem és elment a saját dolgára. Megfogtam a kilincset és mielőtt beléptem volna vettem egy mély levegőt majd szépen lassan kifújtam. 
Amint átléptem a küszöböt egy kellemes kis iroda fogadott és egy idősödő korhoz közeledő ősz férfi. Kezet fogtunk majd bemutatkoztunk egymásnak és el is kezdtük a megbeszélést.