Nyári tábor {BEFEJEZETT}

22. fejezet

"Miért van az,
hogy amikor a történet véget ér
, kezdjük érezni az egészet"

-Ez nem igaz! -hadakozott Noah. -Megyek kinyitom az ajtót. -mondta.

-Kopogtak? -érdeklődtem. Egy halk „aha" hallatszódott.

-Na ezt nem! Te mit keresel itt?

Kíváncsian elindultam lefelé a hallottak után. Ami a lépcső alján fogadott az egyszerűen nem tudtam elhinni.

Josh.... Josh állt velem szemben. Nem volt köztünk semmi komoly, még csak gyerek szerelemnek se tudnám hívni. Talán párszor megcsókolt, de az emlékeimben nem él semmi heves csók. Nem ébresztett fel bennem semmi különleges érzést, mégis van valami. Van valami különleges érzésem iránta. Valahol a gyűlölet és a szeretet határán talán. Most hogy látom mellette Noah csak egy árnyék, pedig csodálatos napokat töltök vele. Miért nem egyszerűbb ez az egész?! Miért nem válaszhatom, hogy Noah iránt legyen ilyen heves és bonyolult reakcióm. 

-Mit keresel itt? -nyögtem ki nagy nehezen pár perc kínos hallgatás után. A teljesen lecsúszott Josh tekintete szinte lyukat égetett belém.

-Szóval vele vagy... Mi más is lett volna a vége szépen elhajtottad a csávót. -mondta a fiú Noah-nak. A csávót? Kit?

-Kit hajtott el? 

-Josh kérlek ne most! -förmedt rá Noah. Mi folyik itt?

-Azt hittem Oliver kitartóbb. -nevetett. -Csalódnom kellett a srácban. 

-Csalódni? Miért?

-Josh! -szólt rá Noah még erősebben mint az előbb.

-Semmit nem tud a lány igaz?- kérdezi Josh közben Noah arcát kémleli.

Josh karját elkapja Noah és berángatja a fürdőbe. Én csak döbbentek állok ugyan ott ahol az egész beszélgetést végig hallgattam. Hogy kerül ide Oliver? Josh miért csalódott benne? Noah-nak ehhez mi köze? Nem értek semmit. 

Hangos szóváltás szűrődik ki a fürdőből. Eszembe jutnak Kim szavai és az ordibálást egyre kevésbé hallom.

Közelebb lépek a fürdő ajtóhoz és próbálom elcsípni a beszélgetés részleteit. "Tud róla?" "Dehogyis" ehhez hasonló dolgokat hallok kiszűrődni. Gondolkodás nélkül se perc alatt lenyomom a kilincset és a két fiú közé toppanok.

-Mit nem tudok? -szakítom félbe a beszélgetést.

-Hát é-én csak, tudod. -habogott Noah.

-Úristen nyögd már ki neki!- parancsolt rá Josh. Aki teljesen máshogy néz ki mint régen. A rövid göndör haja most az egész fején szét terült és nem volt rövid, az előzőhöz képest kifejezetten hosszú. A szokványos farmer, pulcsi, farmer kabát kombóból egy szakadt farmer színes póló, furcsa mintás ing és kalap lett. Színesebb és bátrabb na meg persze eszméletlenül néz ki.

-Valaki tényleg mondjon most már valamit! -parancsoltam a fiúkra. 

-Lefizettem. -mondta Josh. Kit? Értetlenül néztem a fiúkra Josh nyugodtan nézett rám Noah pedig idegesen jelzett a fiúnak, hogy most már elég lesz. 

-Kit fizettél le? -kérdezem.

-Olivert. 

-Tessék? Miért?

-Megkellett mutatnom, hogy van nálam rosszabb barát is. -mosolygott. 

-És Noah? 

-Ő nyerni akart. -mondta Josh. 

-Mit? 

-Pénzt, mi mást lehetne nyerni? Nekem is bejöttél meg neki is aztán az volt, hogy akivel hamarabb összejössz az kap pénzt mindenkitől, de hamar elvetették a srácok csóró az összes. Tudták, hogy vagy Noah-nak vagy nekem de sikerül majd és nem akartak fizetni, de tudod a büszkeség...

Fél évvel később...

Borzasztóan fájt, hogy mind ketten hazudtak. Mint kiderült Josh-nak már barátnője volt így nyilván való lett, hogy csak tönkre tenni jött vissza hát sikerült neki. Noaht ugyan én hagytam el, de nagyon fájt. Pszichológus, család terapeuta, elvonó mind a hármat megjártam. Az elvonó anyám féltése miatt volt. Azt mondta sokat iszom így elküldött, nem akartam a helyre hozott kapcsolatot elrontani így belementem. Nem volt rossz, de megismertem egy fiút aki nagyon érdekes és bonyolult. 

Most egy gazdag nyár és iskola év van mögöttem sok-sok tanulsággal. Megjártam a poklok poklát a  korai kötődésem miatt. Remélem most már minden a helyére kerül...

Sziasztok! Hát vége... 

Nem mondom, hogy elégedett vagyok a történettel, de nem gyűlölöm. Szeretnék újat kezdeni, de csak majd akkor ha már 100%-ban készen állok rá! Mindenkinek köszönöm aki akár csak egy részt is elolvasott, a szavazatokat IMÁDLAK TITEKET! Nem tudok mást mondani csak, hogy köszönöm. Illetve sajnálom, hogy nem vezettem szépen a sztorit és a többi és a többi... de a következő jobb lesz! Mindenkinek szép és élmény dús nyarat kívánok egy ilyen szörnyű és nehéz év után! Puszi<3