- Nathan kérlek- kérleltem. Látszott rajta, hogy gondolkozik, majd megfordult és kiviharzott.
- Ki volt ez a kis gyökér?- kérdezte a srác és Nathan után nézett. Nem tudtam uralkodni magamon így a kezem közeledett az arcához és egy óriási csattanással érte el az arcát piros foltot hagyva maga után.
- Áuu- nézett rám ledöbbenve.
- Mit csináltál a húgával?- kérdeztem.
- Semmit, semmit. Amúgy is a csaj van 18- legyintett.
- 18? 18? A csaj 15 éves!- kiabáltam- Mit csináltál vele?- kérdeztem még egyszer.
- Elvittem piálni. De ez nem olyan nagy ügy!- vont vállat.
- 15 éves. Ember!- legyintettem előtte.
- Nan elintézem a csávót. Menjetek haza- lépett mellém Ace.
- Köszönöm- mosolyogtam rá.
- Vedd már fel a rohadt telefont!- kiabáltam a szobámba mintha érne valamit és Nathan felvenné.
Mióta hazaértünk folyamatosan hívom, de nem veszi fel. Mindig ezt csinálja. Nem értem. Miért kell állandóan ezt csinálnia?
- Még mindig semmi?- kérdezte Sandra. Mire hazaértünk ő itt várt minket.
- Ahogy látod- kiabáltam, de egyből vissza is vettem.- Sajnálom. Nagyon kivagyok- kértem bocsánatot.
- Nancy. Nincs semmi baj- ölelt meg.
- Elmegyek Nathanért. Tudom hol van- mondta Eric.- És egyedül megyek- mondta és ki is ment a szobámból.
- Ha ideért én megölöm- mondtam idegesen.
- Megengedem- nevetett Sandra.
- Olyan felelőtlen vagy!- kiabált Eric.
- Csssss- mondta Nathan.
Éppen a kanapén ültem mikor megérkezdtek. Nathan teljesen ki volt ütve.
- Ivott?- kérdeztem.
- Ivott. Nekem sem mondta meg miért. De most felviszem a szobába, így nem mehet haza.
- Jó- mondtam és én is felmentem a szobámba.
Hajnali 1 óra volt mikor vissza mentem a szobámba. A kádban elaludtam. Ügyes volt Nancy mint mindig. Befeküdtem az ágyba és elkezdtem telefonozni. Pörgettem az instát, aztán a tiktokot. Valaki elkezdett kopogni.
- Igen?- kérdeztem halkan. Felkapcsoltam a kis lámpámat.
- Bejöhetek?- kérdezte a kopogó aki igazából Nathan volt.
- Ha szeretnél?- ültem fel. Oda sétált az ágyamhoz és leült. - Miért ittál?- kérdeztem mire csak sóhajtott.
- Nem akarok róla beszélni- nézett rám.
- Rendben akkor nem beszélünk róla. Ahogy akarod- dobtam le magam mellé a telefonomat.
- Köszönöm- hajtotta hátra a fejét.
Fogalmazzunk úgy, hogy elég jól nézett ki. Barna haja szokásosan ugyan úgy össze-vissza állt, egy fekete póló volt rajta és egy szürke rövidnadrág.
- Ha túlsokáig bámulsz még elhiszem, hogy bejövök neked- nézett rám pimaszul. Ennyi ideig néztem? Jézusom... fel sem tűnt.
- Oh. Nehogy elszállj az egódtól. Csak szimplán magam elé néztem- hazudtam.
YOU ARE READING
Bátyám Legjobb Haverja
Teen FictionUi.: I hate you! -Nem akkarom hogy elhagy!-mondtam üvöltözve -Így lesz a legjobb!-kiabálta vissza -Kinek? -Neked! -Hallod amiket mondasz ?- ordítottam rá teljes erőből Kezdés: 2020.01.19 Ez az első könyvem, nagyon régóta akartam már, de nem vette...