Hellóóó mindenkinek! Azurea vagyok! 17 éves és a bácsikámnak nem sokárra itt van az esküvője!!!! Nagyon várom, mert még soha nem voltam ilyenen! Van egy nővérem is, Lola aki nem szereti a nagy felhajtásokat, ezért is szeret inkább a háttérben lenni.
Nah, szóval! Egy hét múlva lesz az esküvő és utána meg a lagzi...vagy valahogy így. Ma reggel nagyon szörnyű volt fel kelni. Anyukám, Polla már munkába is csatolt, hogy az esküvő gyönyörű és tökéletes legyen. Ezért nekem kellet elkészíteni szalvétákból hattyút. Értem én, hogy anya mindent túl spiláz, de azért ez még nekem is furcsa, hogy 1 héttel az esküvőig miért is kéne nekem hajtogatni madarakat? De amit anya egyszer elmond....annak úgy kell lennie! Így...hattyúkat hajtogattam nagy nehezemre, mert ugye segítséget azt meg nem kaptam!
-Anya befogott munkára?-jött le nevetve a lépcsőről Lola. Nah, jah! Lola ezek szerint ma IS jó kedvében van.
-Igen! És ha segítenél akkor talán jobban is menne a dolog!-válaszoltam vissza mire fintorogva letette a telóját és odajött hozzám.
-Tudod egyáltalán ezeket az izéket...-emelt fel egy szalvétát.-....meghajtogatni? Vagy nem ezt kell?
-Ömm....neeeeem! Nem tudom meghajtogatni!
-Sejtettem!
Ezzel elővette a telóját és nézni kezdett rajta hattyú alakú szalvétákat az interneten.
Én addig meg szenvedtem vele és szemléltem, hogy anya hová tűnhetett. Apa már kora reggel elment dolgozni, ezért ő ezt a herce-hurcát megúszta...de nem kell anyát félteni...előbb vagy utóbb megtalálja apát is.-Bingo! Meg van ez az izé készítése!-vigyorodott és megmutatta a képet.
-Jó!-vontam meg a vállamat és elvettem tőle a telóját. Közben meg beugrott egy ablak.-Ki az a Mark?
-MI?! Te mit nézed a telómat?!-kapta ki és felrohant.
-Kösz a segítségedet! Nagyon sokat csináltál!-ordítottam fel hozzá.
-Kapd be taknyos húgi!-jött le a válasza az emeletről.
Hát ennyit a segítségről és a jó modorról. Aztán feladtam és kimentem az udvarra, hogy anyát megtalálhassam.
-Anya! Hol vagy?-néztem körbe és hirtelen egy kéz integetni kezdett nekem a bokorból.-Anya?
Odamentem és csak annyit látok, hogy metszi a fát....valamilyen alakban...azt még nem lehet megállapítani, hogy mi lesz abból. Mindenesetre anya élveszte.
-Végeztél a hattyúkkal?-kérdezte és elővett egy pici metsző ollót.
-Mármint a hajtogatással? Nem. Nem tudom, hogy hogyan kell.-vontam meg a vállamat és a tűző Napon kis híján szétégtem.
-Gondolhattam is volna. Mi hasznom van belőled?-kérdezte és felállt. Hajában meg egy-két bot.
-Nah, kösz! Ez jól esett!-görgettem a szemeimet és visszamentem a házba.
Ott álltam legalább 20db szalvétával és csak néztem azokat egy darabig. Végül arra a sorsra jutottam, hogy anya majd elintézi, én addigra elmegyek Aishahoz.
Bekopogtam és mikor kinyílt az ajtó majdnem eldőltem, olyan sebességgel rohamozott le.
-Jajj, Azu! De jó, hogy itt vagy!-ölelt meg én meg megpaskoltam a hátát.-Képzeld! Anya mindjárt végez a tortával! Utána már csak jövő hét pénteken kapjátok meg!
Jah, igen! Elfelejtettem mondani, hogy Aisha a legjobb barátnőm és az anyukája cukrász. Nagyon jól tud sütni-főzni az tuti.
-Az szuper! Megnézhetem?-mosolyogtam, de Aisha megrázta a mutató ujját.
-Á-á! Nem! Balszerencsét hozz!-mondta és csípőre tette a kezét.
-Az a mennyasszonyi ruhával van! Hogy a vőlegény nem láthatja meg a mennyasszonyát esküvő elött, mert AZ hoz balszerencsét!
-Jaaaah...akkor összekevertem! Úgy viszont, bejöhetsz!
-Kedves tőled!
-Köszi! Anya! Megjött Azu is!
-Szia aranyom! Mindjárt kész is a süti! Csak még rárakom a gyöngyöket és készen is van!-mondta Ms.Ferilin és valami szórókát elkezdett rázni.
Ott töltöttem vagy 2 órát, aztán Ms.Ferilin készen is lett a tortával (azt mondta, hogy nem sokára végez is. Kicsit sokáig tartott), én pedig megnézhettem.
-Wow! Ez elképesztőre sikeredett!-csillogott a szemem.
Meg kell hagyni, Ms.Ferilin jól csinálja a dolgát!
-Köszönöm! Asszem akkor le is dőlők egy picit pihenni!-fújta ki magát és leült a kanapéra.
-Húúúú, majd az én esküvőmön is ilyent akarok!-nézte fürkészve Aisha a tortát.
-Én hasonlót! De anyukád remek cukrász az már egyszer biztos!-tettem csípőre én is a kezemet és bámúltam a süteményt.
Aztán gyorsan lefotóztam és elküldtem anyának, hogy milyenre is sikeredett. Visszaírt, hogy csoda szép lett. Oké! Szóval a torta megfelelt neki...ez már jó jel!
Hazaérve elkapott anya és megint a hattyúival jött. Már engem zavar ez az egész hajtogatás.
-Kicsim! Megtennéd, hogy újra összehajtogatod a szalvétákat?-szólt anya nekem a konyhába mikor betettem a lábamat az ajtóban.
-De anya én nem értem.....
-Ez nem kérés volt! Siess!
Anya és a kérések...inkább parancs volt ez! Hát akkor neki kezdtem.Egyet sikerült eltépnem, kettőt összegyűrni és kihajítani a szemetesbe és plusz még kettőt meg idegességembe cafatokra téptem. Így maradt a 20-ból 15 db. Én totálisan is feladtam ezért felmentem a szobámba és lefeküdtem aludni. Általában megérzem néha, hogy mi lesz a közeledő napokban (nagyon ritkán van ilyen, de azok mind bevállnak) ezért amit ma álmodtam annak nem tudtam hinni.
Elsőnek jól kezdődött ; mindenki ott van, várják a mennyasszonyt, Jack (nagybácsikám) az oltárnál és minden ember könnyezik. Aztán kezdett durvulni a helyzet. Anya megjelent az ügyvédi szerkójába (mert ugye ügyvéd) és Jack ex-e is ott volt...bepiálva. Sabrina (mennyasszony) meg sírni kezdett és elrohant. Apa...hát őt nem láttam ott, de tuti, hogy a büfében volt! Anya aktákkal rohangált és azt ordibálta, hogy "mindenki nyugodjon le!" miközben senki sem pánikolt, hanem csak ott álltak egy helyben. Végül valaki az esküvői torta darabjait dobálgatta az emberek arcába.Aztán elszabadult a pokol ott (nem szó szerint, de nagy volt a káosz!)!!!
Felkeltem és nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg meg fog történni!?
YOU ARE READING
Az IGEN fura esküvő
RandomAzurea vagyok és a bácsikám megházasodni készül. Ám ekkor valami furcsa dolog lesz és egy nem normális álom miatt majd nem szét esik az esküvő. Vajon Azurea ezt hogyan fogja felfogni? Az esküvő most akkor meg lesz tartva vagy sem? Az anyja miért pör...