Azurea vagyok és a bácsikám megházasodni készül. Ám ekkor valami furcsa dolog lesz és egy nem normális álom miatt majd nem szét esik az esküvő. Vajon Azurea ezt hogyan fogja felfogni? Az esküvő most akkor meg lesz tartva vagy sem? Az anyja miért pör...
Holnap suli! Addig bármi történhet ami bebizonyítja, hogy tévedtem az álommal kapcsolatban vagy pedig nem. Ma volt az a nap is egyben, hogy elmegyünk Sabrinával az Álom Esküvőm nevű boltba. Ott válasszuk ki, hogy milyen koszorúslány ruhánk lesz. Már hetekkel ezelőtt megrendelték nekünk és csoda szép rózsaszínes ruhába fogunk majd bevonulni a nagy napkor.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ilyesmibe csak pár számmal kisebb. Beértünk és Linda egyből nagy mosollyal fogadott minket.
-Sziasztok! Látom megjött a legszebb koszorúslányok és a csodás mennyasszony is!-tárta szét a karjait az üzletvezető nő.
-Linda!-köszöntötte Sabrina is és megölelték egymást.
-Gyorsan, mielőtt észre venne ,lépjünk le!-viccelődött Lola és felnevettem. Addig Aisha már az ő saját esküvői ruháját nézegette.
-Hé, Azu! Ezt nézd! Ez lesz a tiéd!-mutatott egy fekete (!!!) ruhára aztán tovább ment, hogy legyen egy b) terv is ha az a) tervi ruha, nem lenne jó.
-Megzakkant?-furcsálta Lola és közelebb hajolt, hogy ezt elmondhassa nekem.
-Szentem nem! De azért remélem, hogy tudja egy esküvőre készül már most, nem pedig egy temetésre!-súgtam neki oda.
Erre nevetni kezdett Lola és tovább nyomkodta a telefonját.
-AZUUUU!!!!!!-ordított Aisha mire mindenki a 3. sorra nézett.
Odaszaladtam és megkérdeztem, hogy mi baja van. Azt mondta, hogy beleakadt az egyikbe, mert nem tudta az előző emberke visszarakni normálisan a zacskóba azt a ruhát.
-Minek neked egyből ezeket nézni?!-csodálkoztam és kihúztam a haját az esküvői ruha cipzárjából.
-Huh, kösz! Azt hittem itt fogok megkopaszodni!-fújta ki a levegőt Aisha és tovább szökdécselt a sorok mentén.
-Mi történt?-nézett fel a telójából Lola, mikor odaértem.
-Beakadt a haja!-nevettem fel.
-HÉ! EZT HALLOTTAM!-ordított megint Aisha.
-Hallkabban!-szólt nevetgélve Linda Aishara.
-Oké! Szia Linda! Nah, csajok! Ki akar próbálni ruhákat?-csapta össze a kezét Sabrina.
-Uh! Én! Majd én!-ugrált a sorokban Aisha és csak 2 kalimpáló kezeket láttunk.
Linda hozta olyan zacskóba a 3, illetve 4 ruhát amiben a ruci nem tud össze gyűrődni.
-Itt vannak!-mondta és egyesével átadta nekünk. Mindannyiunk belenézett, hogy leellenőrizze, hogy tényleg az a ruha amit kapott.
-Azu?!-mondta Aisha és a hangjából pánikot hallottam.
-Igen?-léptem oda aggódva, hogy felkészüljek a következő reakcióra.
Aisha csak megmutatta a zacskóba lévő kék (?!?) ruhát és már folyt is róla a víz. A 2.jel az álmomból! Gyorsan szaladtunk megkeresni Lindát, hogy ki akarjuk cserélni ezt a ruhát vagy szólni neki, hogy téveset adtak, de nem találtuk sehol.
-Mi baj van lányok?-nézett csillogó szemekkel Sabrina és odajött hozzánk.
-Azu álm...-kezdett bele Aisha, de befogtam a száját így nem tudott tovább mondani semmit csak hümmögni.
-Mi van Azuval?-nézet rám Sabrina.
-Jah, háááát....azt akarta mondani, hogy Azu álom ruhája ez a ruciiii!-emeltem fel a zacskót, benne a ruhát.
-Jajj, de jó!Akkor csak jó választás volt a rózsaszín!-sóhajtott fel Sabrina, mint egy szerelmes tinédzser.
-Úúúúgy van!-kacsintottam egyet aztán Aishahoz fordultam és egy pillantással megtudtam neki mondani, hogy most mit is gondolok róla (elárulhatom, hogy semmi jót).
-Most mi van?-kérdezte Aisha és megnézte újra a ruhát.
-Ezt nem kéne hangoztatnod, hogy az álmom miatt vagyunk most ilyen stresszes helyzetben!-mondtam és mentem megkeresni még egyszer Lindát.
Sok sétálás és keresés után megtaláltam ahogy a cipőket rendezgeti.
-Linda! Jajj, de jó, hogy megtaláltalak!-sóhajtottam fel.
-Szia....öm....
-Azurea vagyok, de szólíts nyugodtan Azunak.
-Rendben, Azu! Miben tudok segíteni?
-A barátnőm ruhája más milyen amit kértünk és, hogy lehetne-e azt, hogy kicseréljük?
-Melyiket? Miért, milyent kapott?
-Kéket!
-És ti vagytok a rózsaszínűek....ühüm....jaaaah! Abból a példányból nincs több ezért csak kékben tudták hozni. Jövő héten hoznak új kellékeket! Addig tudtok várni?
-Nem! Jövő héten lesz PONT az esküvő.
-Akkor nagyon sajnálom, de nem tudok mit tenni!
-Rendben! Köszönöm!
Hát ennyit a ruháról! Most komolyan! Minek kell elrontani ezzel is? Mindegy. Visszamentem hozzájuk és elmondtam Aishanak.
-Hogy mi van?!-nézett ijedt szemekkel rám.
-Igen. Csak kékben maradsz vagy vársz jövő hétig és ki tudja mikor szállítják le.-vontam vállat.
-Nah, csajszik. Minden oké?-jött Sabrina hozzánk.
-Nem teljesen!-mondtam.
Amikor bele akartam kezdeni, hogy mi is történt, addigra már mennünk is kellet, mert Sabrinát elhívták a barátai.
Én hazamentem, ahogy a többiek is. Még mindig az kavarog az eszembe, hogy hogyan tudnám a menthetetlent megmenteni.
