❝Szívem ekkor vészesen kezdett bele hangos dübörgésébe bordáim ketrecében: abban a momentumban fogtam fel csak igazán; valószínűleg elraboltak, jót mulatva megkötöztek.❞
2017. 06. 29.
warnings: horror!au, yaoi, smut
warning!! brutalitas level 9999 ebben a reszben qwq
Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.
4. nap
És újra itt vagyunk. Újra és újra. Szinte már jó cimborám, maga az Örök Kibebaszott Körforgás üdvözöl. Bűz, fagy, sötétség. Állandóan kivagyok ütve és mégis mintha szemhunyásnyit se aludtam volna évezredek óta. A kobakom és az arcom sajog: az előbbi az zuhanykabinnal való találkozásom, míg az utóbbi a fogvatartóm fenyítésként alkalmazott kedves cirógatása miatt. Mindezek után tűnik fel csupán torkomban valami szörnyű égés és kaparás, mintha csak egy jól megtermett kaktuszt nevelgetnék nyelőcsövem forró, sivatagi mélységeiben. Konkrétan egy homokvárat tudnék hányni a jelenlegi állapotomban. S mikor ráeszmélek, hogy az orromon keresztül levegő sem érkezik tüdőmbe, mint aki rémálmából kelt, pattannak ki szemeim és kezdem mohón beszívni kiszáradt, cserepes ajkaim között a helyiségben fellelhető összes eddigi elhasználatlan oxigént.
Baszdki, eléggé megfázhattam.
Mondjuk nem is csoda. Ebben a jéghideg kis mókuskerékben ki nem fázna meg? Meg se lepődnék, ha a lámpát felkapcsolva azt látnám, hogy körül vagyok rakosgatva vízzel teli jégkockatartókkal, mondván itt úgyis megfagynak. Hát, muszáj lesz innen felvinnie engem. Valami melegebb szobába vagy különben komolyan megbetegszem.
Jézusom.
Ekkor szinte pánikrohamot kapok a gondolatra.
Mi van, ha nem érdekli? Mi van, ha azt hiszi, kamuzok? Úristen. Eljátszottam nála a bizalmamat a legutóbb. Basszameg. Nem fog hinni nekem. Nem enged majd fel. Biztosan idelent fogok megdögleni. Nem! Nem akarok meghalni!
Hirtelen türelmetlenül fészkelődni kezdek, felülök és lábaimat mozgásra késztetem. A bal lábamon érzem, egy bilincs csücsül. Őrjítően sérti fülemet a lánc csörgése. Ekkor üvöltözni kezdek, segítségért fohászkodva ordítozok. Intenzíven emelkedik és süllyed a mellkasom, ahogy elönt a halálfélelem. A torkom rekedt, tulajdonképpen nem is jön ki hang belőlem, totálisan használhatatlanok a hangszálaim. Emiatt méginkább bepánikolok. Mindjárt elájulok. Hevesen lihegni kezdek, kiabálni próbálok minden erőmmel, s ezzel együtt a bedugult orrom okozta szipákoláson kívül ekkor új hangfoszlány üti meg fülemet.
– Sshh- A-anya. any. Anya. Ss any-a. Anya. Mmmh-
Hát ez meg mi?
Lefagyok, minden tevékenységemet leállítom, hogy a lehető legtisztábban mérhessem fel a helyzetet.
Nyöszörög valaki? Itt van Ő? Elaludt volna és most álmában beszél?
– Ho-hol vagyok?
Hát ez. . . nem az Ő hangja. Akkor meg kié?
Egy ideig dermedten maradok majd rögvest észbe kapok. Bárhonnan is származzon a megszeppent hang forrása, térden csúszva elindulok a legvalószínűbbnek vélt irányba, ámbár a vaslánc egyszercsak a nyomoromon kacagva egy jót visszaránt, mire én fogsoromat összepréselve fájdalmasan felszisszenek. Ez pedig nem kerülte el az újonnan érkezett vendég figyelmét sem.
– Ki a fasz vagy? – hallom, hogy élesen kezdi el venni a levegőt, hangja pedig pánikszerűen cseng, ahogy egyre inkább megvilágosodik az iszonytató valóság fényárja által. Ismerem az érzést, teljesen átérzem.
– É-én-
– Mi-miért kötöztél meg? Ne érj hozzám vagy megöllek! – olyan gúnnyal köpi a szavakat felém, mintha csak én tenném azt. – Ki vagy te és m-mit akarsz tőlem, baszdmeg? – kiabál teljes hangerőből.
– Nyugodj meg, tudom, hogy félsz – szólalok meg a lehető legnyugodtabb hangszínemen, amit csak magamra tudok ölteni a szintúgy félelem uralta hogylétemmel. – De én nem bántalak – mondom csendesen, már-már alig hallatszik a hangom, annyira be vagyok rekedve. Szememmel keresni kezdem őt a sötétben, azonban ismét rá kell jöjjek, hogy az orromig se látok el. – Nem is tudnék hozzád érni, ha akarnék se. Ugyanúgy meg vagyok láncolva, mint te – fakasztom dalra a bal lábam fedte béklyót igazam bizonyításaként. Ezután egy kis időre mindketten csendben maradtuk, csupán a kettőnk heves fújtatása miatt egyértemű, hogy emberek lapulnak meg a kicsiny pince sötétjében.
El sem hiszem, hogy nem vagyok egyedül. Ilyen nincs. Végre valaki normális. Vajon miért hozta őt ide?
– Hol vagyunk? – Hangjából sok mindent le tudtam olvasni a jövevényről. Egy magát erősnek mutatni akaró, ámbár belül riadt fiatal fiút takarhatott el előlem a vaksötét.
– Nem tudom. Egy pincében azt hiszem.
– Te hogy kerültél ide?
– Az utolsó emlékem, hogy vonattal utazom haza. A többi kiesett – felelem bizonytalanul, visszagondolva arra a kellemesen szellős éjszakai órára.
– Én utoljára egy buliban voltam.
– És mi a neved? – tettem fel kérdésemet hangomban megbújó őszinte kíváncsisággal, viszont válaszra már nem számíthattam, hiszen ekkor rontott be közénk Ő, maga mögött vonszolva a könyörületet nem ismerő Sötét Utast.
– Csak nem ismerkedünk, kedveseim? – oltódik fel a pislákoló villany, s az eddig a körtén ejtőző molylepkék vad szárnycsapásokkal repkedésbe kezdenek. Az ütő is megállt mindkettőnkben. - Remélem kielégítő volt a traccsparti, mert most az egyikőtöknek búcsúznia kell – lassú léptekkel sétál a szoba közepén elhelyezkedő magasított pulthoz, majd egy fekete nagytáskában kezd kotorászni, végül pedig egy késre markol rá.
És ez volt az a pillanat, ami után minden felborult. Teljes káosz keletkezett. Követhetetlen volt az egész. Hangzavar tombolt, amitől széthasadt a fejem. Hirtelen a jéghideg érzetet felváltotta a kényelmetlen forróság. Rettenetesen félek. Mi történik? Segítségért üvöltözés és köpködő káromkodás hallatszódik jobbról és balról és fogalmam sincs mit tegyek. Izzadni kezdtem, nem kaptam levegőt. Tágra nyílt pupillákkal kezdtem el zihálni. Ordibálás, ordibálás hátán és amikor már úgy éreztem, hogy nem bírom tovább, egyszercsak mindennek vége szakadt, amikor egy villámgyors kézmozdulat által a jajveszékelő nyakát borító bőrpaláston keletkezett mély nyílás, melyből ekkor temérdeknyi vér fröccsent, s indult meg útjának lefelé ömledezve, s mindent, amihez hozzáért pacsmagolt be vérvörösre.
- - -
hiiiii emberek <3
ejj szegeny tae meg 3 ev utan is itt dekkol xd na, szoval hamarosan jon a dexter uj evada, ami inspiralta az egeszet es uristen eszembejutott ez a fici es megjott a kedvem a folytatashoz. a lenyeg, hogy ez egy nagyon beteg sztori es tervezek bele olyan reszeket is, ami egyeseket elegge kiakaszthat. mint pl ez. nem emlekszem milyen besorolasunak irtam regen, de ez a fici horror es 18+, ugyhogy legyszives sajat felelossegre olvassatok tovabbra is! c:
