Tekintete nyugodtságot sugallt, szerette volna azt éreztetni velem, hogy teljesen normális vagyok, és hogy nincs bennem semmi szokatlan, azt hitte el tudja velem hitetni hogy olyan vagyok mint másnak, olyanok a hétköznapjaim mint egy átlagos, mégis oly undorító teremtménnyek, egy embernek. Kezdte magát kínosan érezni hiszen szemeimmel undorodva mértem végig egészen bokáig a nőt, nem tartottam vonzónak. Sőt... Gusztustalannak találtam az egész lényét a kisugárzásával együtt. Tekintetem meg állapodott kezén melyben igen feltűnően egy kést szorongat. Tehát tisztában van azzal hogy ártalmas vagyok a környezetemre
-azt hiszed azzal mész valamire?- hangom a szokottnál gúnyosabban csengett- azt hiszed egy kés segít neked? -néztem szemeibe melyből mindent ami benne zajlik ki tudtam olvasni
Kérdésemet figyelmen kívül hagyta ami nem igazán tetszett, azt hiszi ha ignorál az segít pedig ellenkezőleg, fel idegesít ez a nő
-üljön le kérem- a székre néztem mely nem igazán volt egy hétköznapi látvány, kartámláján két csukló szorító helyezkedett el
A nőre vezettem a tekintetem majd édesen el mosolyodtam. Csak nem gondolja komolyan hogy én oda le fogok ülni. Annyira viccesnek találtam a helyzetet hogy kénytelen voltam egy apró kacajt el ereszteni a nő irányába
-ki hagyom a lehetőséget- lépek egyet előre -azonban te nem fogod kihagyni- egy apró viccnek szántam az egészet mégis felém szegezte a kést- waa milyen vad magácska -mosolyodok el halványan majd felé nyújtom a kezemet -tegyük le a kést -ezúttal a leg nyugtatóbb hangomat használtam
sikeresen a kezembe adta a kést ám az helyett, hogy le raktam volna végig simítottam az élén. Még mielött kieresztett volna egy sikolyt az undorító teremtmény magamhoz rántva nyomtam le a torkán a kést amilyen mélyre csak tudtam. A vér befedte a fehér csempével fedett talajt, s cipőmre is került belőle egy kicsi. Mikor sikeresen kivégeztem a nőt kihúztam torkából a kést majd azt a ruhájába töröltem. Szépen fel ültettem az egyik székre majd a kést az asztalra helyeztem. Ezután csak vártam mikot pillantanak rá a kamerákra. Az asztalon támaszkodva néztem ahogyan a nő teste úszik a vérben, a látvány meg melengedte a szívemet, hiszen egyel kevesebb visszataszító ember él a földön. Nemde? Köszönetet kéne nekem nyilvánítaniuk
BẠN ĐANG ĐỌC
꧁𝑃𝑟𝑖𝑛𝑐𝑒//JIKOOK꧂
Ngẫu nhiên꧁𝚊𝚣𝚝 𝚑𝚒𝚝𝚝𝚎𝚖 𝚌𝚜𝚊𝚔 𝚟𝚒𝚌𝚌𝚎𝚕𝚜𝚣 𝚊𝚔𝚔𝚘𝚛 𝚊𝚋𝚋𝚊𝚗 𝚊 𝚙𝚎𝚛𝚌𝚋𝚎𝚗 𝚍𝚎 𝚔𝚒 𝚍𝚎𝚛𝚞̈𝚕𝚝 𝚊 𝚜𝚣𝚊𝚟𝚊𝚒𝚍 𝚖𝚒𝚗𝚍𝚎𝚗𝚗𝚎́𝚕 𝚔𝚘𝚖𝚘𝚕𝚢𝚊𝚋𝚋𝚊𝚔,𝚜𝚊𝚓𝚗𝚊́𝚕𝚘𝚖 𝚑𝚒𝚜𝚣𝚎́𝚔𝚎𝚗𝚢 𝚟𝚊𝚐𝚢𝚘𝚔 𝚍𝚊𝚍𝚍𝚢 ꧂ ✔︎𝚓𝚒𝚔𝚘𝚘�...
