Ellenség vagy Szerető...

12 fejezet: Támadóból célpont

Úgy volt megbeszélve, hogy ebédnél Harry odaadja nekem a muffint, már vártam!
Mikor végzett a bátyám az ebéddel láttam, hogy elővesz egy sütit.
-Lily! Ezt add oda Malfoynak...tudod biztos örülne neki, hogy kedveskedsz neki egy muffinnal...
Úgy tettem, mintha nem tudnám miről van szó.
-Harry...miért vagy ilyen kedves, amikor Dracoról van szó?-kerdeztem.
-Csak gondoltam kedveskedhetnél neki, de, ha nem akarsz...-mondta Harry.
-Igazad van! Köszi Harry! Nagyon cuki vagy!-mondtam, majd elvettem tőle a muffint, Draco felé fordultam, majd kacsintottam.
A fiú meghúzta a szemöldökeit és mosolygott.
Volt nálam is egy muffin, csokis.
Ugyanolyan, amilyet Harry Draconak szánt.
Odaadtam Draconak a sima csokisat, Harrynek meg a sajátját.
-Harry! Köszönöm, hogy ilyen kedves és megértő vagy! Én is szereztem neked egy muffint.-mondtam.
Először csak nézett rám, majd szép, lassan elvette a süteményt.
Harry szemei Dracora meredtek.
Mosolyogva várta, hogy elkezdjen enni.
Mikor Harry meglátta, hogy Draco beleharapott a muffinba, akkor ő is beleharapott az övébe.
Ránéztem Hermionéra és elmosolyodtam.
Harry megette az egészet, majd a bőre elkezdett zöldülni.
Fred és George nevetni kezdtek.
-Mi a franc?!-kiabált fel Harry.
Mindenki elkezdett röhögni.
Draco, Hermione és én végig mosolyogva néztük egymást.
Harry rám nézett és értetlenül hadonászni kezdett a kezével.
-Tudod kedves bátyus...nagyon alábecsülsz engem!-mosolyogtam gonoszan.
-De...mikor? Hogyan?-idegeskedett Harry.
-Tudtam, hogy mire készülsz...el sem hittem, hogy képes lennél ikyenre! A saját hugoddal! Kicseréltem a két muffint!-mondtam.
-Hermione mondta el igaz?!-kérdezte.
-Lehet, hogy igen és lehet, hogy nem!-válaszoltam.
Harry kirohant a teremből.
-Fred, George! Van ellenszer?-kérdeztem.
-Naná, hogy van!-válaszolták egyszerre.
Odaadták a kezembe, majd szóltam Draconak, hogy jöjjön ki velem Harry után.
Kimentünk, majd Harryt kerestük.
Megláttam, hogy a folyosón sétál.
-Harry!-kiabáltam.
-Mit akartok?!-szólt vissza.
-Ha bocsánatot kérsz és megígéred, hogy soha többé nem teszel ilyet, akkor adok ellenszert!-egyezkedtem.
-Mi okod volt erre Potter?!-mérgelődött Draco.
-Az, hogy nem tudom elviselni, ha  a hugom közelében látlak Malfoy!-mondta Harry.
-Én azt hittem, hogy megegyeztünk Harry!-mondtam.
-Neharagudj Lily! Felelős vagyok érted bármit csinálsz és nem szeretném, hogy megbántódj!-mondta az aggódó báty.
-De Harry! Nem kell ennyire aggódni értem! Van saját életem és neked is! Nem kell azzal törődnöd, hogy nekem kivel milyen a kapcsolatom!-utasítottam.
-Neharagudj Lily! Én tényleg nem akartam csak testvéri ösztön...-mondta könnyes szemekkel.
Megöleltem Harryt, majd mondtam neki, hogy nem haragszom, de ne tegyen több ilyet.
-Én is elviselem, amikor Ginyvel vagy! Sőt örülök, hogy boldog vagy! Te is próbálj így tenni!-mondtam.
Odaadtam Harrynek az ellenszert, megitta, majd megfogtam a kezét és visszamentünk a terembe mind a 3-man.