Sorsszerű csapás

| 3. rész |

Kornélia szemszöge:

- Remélem jól fogod érezni magad a következő percekben, mert abban biztos vagyok, hogy én végre megkapom azt, amit már oly rég óta akarok - suttogta a fülembe, miközben kezei a pólóm alatt simogattak.

A hányinger a gyomromban egyre csak fokozódott. A könnycseppjeim próbáltam visszatartani, de nem tudtam, meddig bírom még.

- Pontosan tudod, hogy mindig gyűlöltem, ha hozzám értél - köptem a szavakat az arcába.

- Drágám - simította meg egyik kezével az arcom -, hidd el most nem fogsz betelni az élvezettel. - a szájából áradt a tömény alkohol szag.

Az évek során, ahogy a kislányból lassan nővé cseperedtem, úgy figyelt fel apám is rám. Ha anya és a húgom, Lilla nem voltak itthon, mindig elkezdett molesztálni. Simogatott, csókolgatott, olykor pedig az ujjaival erőszakolt meg. Undorodtam tőle, de sosem hagyta, hogy bármit is tegyek. Minden egyes alkalommal bármennyire ellenkeztem, sikerült kikötnie a kezeimet, lábaimat, és azt tett velem, amit ő akart. Nem számított számára az, hogy a gyereke vagyok, vagy az, hogy még alig vagyok tinédzser. Neki csak az élvezet, az öröm volt fontos.

- Nem hallottad, amit kérdeztem? - ütött meg az övével erőből.

A fájdalom átjárta az egész testem. Éreztem, hogy a combomból az ütés hatására kiserkent a vér.

- Ugye szűz vagy még? - simogatta meg a combom belsejét.

- Semmi közöd hozzá - fordítottam el a fejem, és tovább cibáltam a kezeim.

- Hiába rángatod szívem, nem szabadulhatsz - nyúlt a nőiességemhez, amelyet durván megdörcsölt. 

Érintésétől éreztem, hogy egész testemet átjárta a borzongás, amit feltehetőleg ő is észrevett, mivel undorítóan elmosolyodott. A félelem, mint egy villámcsapás érkezett meg a testembe, az összes porcikám átjárva, lebénítva.

- Mivel csinos kis kezeid kikötöttem, így sajnos nem tudsz kielégíteni, de majd én okozok számodra sok-sok gyönyört - térdelt fel, és kezdte el kicsatolni farmer nadrágom.

- Ne érj hozzám - rángattam dacosan ismét egész testem a keze alatt.

- Hagyjd már abba a jó Isten áldja meg! - emelte fel hangját, miközben lekevert egy pofont.

A csípős érzés hatására a sós könnycseppjeim nem bírták tovább, útnak indultak arcomon. A testi fájdalmam eltörpült attól az érzés kavalkádtól, amelyet legbelül, a lelkem mélyén éreztem.

16 éve újra és újra ugyanazt kaptam a férfitól, aki sosem szeretett úgy, ahogyan mást az apja. Bármennyire is hihetetlen minden tette ellenére mindig reménykedtem abban, hogy egyszer megváltozik a helyzet, hogy végre rájön mennyire nem jó az, amit csinál a családjával. Évekig halkan imádkoztam, hogy jobb életünk legyen. Most pedig meg akart erőszakolni, amivel összetörné az egész lényem. A lelki fájdalom, amelyet az évek során elnyomtam egyre mélyebbre mindenki elől - az ütés hatására, és a tudat miatt, hogy nincs menekvésem - hirtelen kínzóan tört elő, átjárva testem összes zugát.

- Remélem ezek örömkönnyek szívem - simította meg az arcom a borostával teli arcával.

- Egy undorító féreg vagy - ellenkeztem továbbra is.

Pontosan tudtam, hogy nem kellene így beszélnem vele, mert felbosszantom, de a makacsságom és a harcias énem ezt követelte meg.

- Kicsi egyetlen virágszálam - mosolygott rám. -  Úgy látom ideje megtanítanom, hogyan kell beszélned apáddal - nyúlt ismét a pólom alá, fel egészen a mellemig, majd erősen megszorította, gyúrni kezdte.

Az undortól végigfutott a borzongás az egész testemen, a könnyeim pedig csillapíthatatlanul folytak szemeimből. A bőröm libabőrbe borult, s a félelemtől remegni kezdtem, mint a nyárfalevél.

- Ezt a pólót most levágom rólad, hogy megpillantsam csodásan gömbölyű kebled - csókolta meg a hasam.

A következő percben már egy ollóval vágta szét a lila felsőm, amelyet még anyámtól kaptam. A kicsatolt farmerem is lehúzta rólam, így csupán fehérneműben hevertem előtte. Szemei a látvány miatt még jobban felcsillantak, ajkát gyomorforgatóan végig nyalta, mintha a prédát látná bennem, akit fel akar falni.

A gyomrom e látványtól még kisebbre zsugorodott, erősödött a hányingerem, amelyet ő keltett bennem.

- Irtózatosan szexi vagy ebben a fekete csipkébe - húzta végig mutatóujját a melltartóm szegélyén. - Alig várom, hogy megkóstoljalak.

- Hagyj már végre békén, és engedj el! Nem érted, hogy fáj, amit teszel velem? Miért nem vagy képes szeretni minket, engem? Egy pedofil, alkoholista disznó vagy, nem egy apa! A börtönben lenne a helyed, nem a családomban! - ordítottam rá szenvedve, elhomályosult látással.

- Na ide figyelj te hálátlan dög  - fogta keze közé a nyakam az ágyhoz szorítva ezzel. - Te engem ne fenyegess, mert tudod jól, hogy nem nekem van félni valóm, hanem neked. Az apád vagyok, azt teszek veled amit akarok. Ha meg akarlak dugni, akkor meg foglak. Egy hang nélkül tűrnöd kell. Csak az élvezet hangja jöhet ki a torkodon. Értetted? - szorította meg még jobban a nyakam.  

Szinte már levegőt se kaptam, így csak bólintottam egyet.

- Nem hallottam! - emelte meg a hangját.

- Értettem - nyöszörögtem a maradék levegőmet kifújva.

- Csodálatos - engedett el. - Most pedig elég volt a mellébeszélesből, ideje kicsit eljátszanom veled, hogy végre alaposan megdughassam a formás kis segged - húzta végig ujjait a szeméremdombomon át a fenekemig, amibe aztán erősen belemarkolt.

Már nem ellenkeztem, nem ordítottam, nem szóltam, mert tudtam, hogy felesleges. Ki voltam kötözve, szinte meztelenül feküdtem alatta menekülési lehetőség nélkül. Teljesen igaza volt abban, hogy ha tovább feszítem nála a húrt, akkor azzal nekem lesz rosszabb, nem neki. Épp ezért, akármennyire fájt a tette, csak hagytam, hogy azt tegyen velem, amit akar.

A melltartómat egyszerűen középen kettévágta, majd bekapta a mellbimbóm, és szopogatni kezdte. A keze eközben a nőiességem simogatta a bugyimon keresztül.

- Őrülten felizgatott a látványod, a bőröd puhasága - suttogta a fülembe, miközben álló férfiasságát egészen nekem nyomta.

- Kérlek apa, hagyd abba - suttogtam halkan, reménykedve abban, hogy meg tudom győzni. 

- Babám, még csak most kezdtem - húzta lejjebb, majd vágta le az alsóneműm is rólam. Így már egy szál semmiben feküdtem alatta, kiszolgáltatva neki. - Hidd el, rendkívül fogod élvezni.

A gondolataim legmélyén azt kívántam, bár halott lennék, és nem velem történne mindez. Felfogni sem bírtam, hogy ennek hány nő, kislány volt már áldozata. S most nekem is át kell élnem ezt. A félelmem minden egyes érintése után egyre fokozódott, ezzel újra és újra megbénítva a testem. A levegő vételem szaggatottá vált, az ájulás szelére kergetve engem.

Mielőtt apám belém tehette volna nemiszervét, meghallottuk Lilla hangját a földszintről.

- Megjöttem - ordította el magát.

A remény apró fénysugara hirtelen futott át bensőmön, de mindhiába, mivel a felettem térdelő apám mindössze tudomásul vette, hogy megjött kisebbik lánya, és máris vigyorogva, halkan suttogva nekem a szavakat, belém tette magát. A mérhetetlen fájdalomtól azon nyomban hangosan felordítottam, de ő erre a tettemre befogta a számat és tovább ostromolta testem.

Az ajtón túlról hallottam még, hogy a húgom, Lilla a lépcsőn robog felfelé, azonban túlságosan kimerített a szenvedés, így szinte ájultan lettem erőszak áldozata.

Tehát a történetben elérkeztünk az első, de közel sem az utolsó mély ponthoz.
Remélem, a durva szavak ellenére is tetszeni fog nektek!

Instagram oldalam: @amateur_wp.writer