Önpusztító Rendszer

11. Mi a f***?!

Magamat kihúzva masírozok a démon elé, akinek egy kibaszott nagy pöröly van a kezében és gondolatban már a földbe döngölöm, mikor megjelenik a fejem mellett a kék anyám kínja.

【Képességek blokkolva. Sok sikert a csatához!】Hallom meg a hangot és csak egy hajszál választ el tőle, hogy ne ordítsak fel.

"Mi a jó édes kurva anyád van?! Hogy a szarba győzzem le képességek nélkül?!" Sikítom magamban, ahogy kiugrok egy támadás elől. Legalább védekezni, még tudo...

- Az anyádat! - Sziszegem a fogam között, ahogy a pöröly szele a földhöz vág. Még egy ütés és azt hiszem megrepedt az egyik bordám. Vagy csak elmozdult? Tudja a fene, a lényeg, hogy lassan hála a kurva rendszeremnek élő húsmassza lesz belőlem és még a kardom is elvesztem, mert sikerül beleállítanom a behemót tenyerébe. A következő ütésnél azonban csillagokat látok és alig bírom felemelni a fejemet.

- Luo Binghe! Mit művelsz? - Hallom meg shizun hangját és pillantok rá. - Csak néhány száz év előnye van, és te máris feladod? - Jön a kérdés, én meg értetlenül nézem őt.

- Shizun? - Bukik ki belőlem, de a folytatást magamba fojtom.

"Mégis mi a jó fene ütött ebbe? Megártott neki a barlangi levegő?" Gondolkodom magamban és ha nem fájna annyira az arcom akkor fintorognék is.

- Állj fel, ha épek a csontjaid! - Kapom meg az utasítást.

"Hát figyelj, nem tudom mennyi van, ami ép..." Nyögöm magamban.

- A te kezedbe adtam az Égig Érő Hegység Klánjának hírnevét és méltóságát! - Folytatja, én meg csak pislogok rá.

"Hogy mi a rákot csináltál?! Ez a barom komolyan azt hiszi, hogy le tudok győzni egy több száz éves démont? Képességek nél..."

【Buzdító beszéd Shen Qingqui-től. Az eddig megtanult képességek feloldva. Sok sikert a további küzdelemhez.】Hallom meg a kurva rendszer hangját, aminek hála arcomra szalad egy mosoly.

"Szabadság!" Kiáltok fel magamban és szinte érzem, ahogy a gyógyító energiák végigfutnak a testemen, majd talpra állok és belekezdek a komoly démon verésbe. "Űzzünk démont! Űzzünk démont!" Kántálom magamban és előhívok pár talizmánt, amikkel megtámadom a behemótot, minek hála az kifekszik a földre.

- Bocsi, de ez az enyém! - Vigyorgom, ahogy kihúzom a tenyeréből a kardomat. A démon azonban megint lábra áll és csomó baromságot kezd el mondani, ahogy felém lengeti a pörölyét, amibe beleállítom a kardomat. - Ejj, ejj... Neked annyi! - Jegyzem meg és töröm darabokra a pörölyt, majd egy újabb adag talizmánt küldök a démon arcába és mikor újra kifekszik csípőre teszem a kezem és elégedetten felsóhajtok.

"Áh, ez kellett már!" Hunyom le a szemem egy pillanatra, majd nézek végig a Csúcsom tagjain, mindenki ujjong, és shizun. "Ez már megint mosolyog!" Lepődök meg, de a kurva rendszer hamar eltereli a figyelmem.

【Hírnév szerzés az Égig Érő Hegység klánjának a Démon klánnal szembeni küzdelmében.
Liu Mingyan és Sha Hualing figyelmének sikeres felkeltése.
+500 pont.】Mondja, amivel eléri, hogy szélesen elmosolyodjak.

"Hetekig káromkodhatok munka nélkül!" Lelkesedek, viszont a démon csaj megzavar, amikor közel jön hozzám. "Helló cicababa démon! Kitekerjem a nyakadat?" Villantom meg a vörös démonszemeimet a csaj felé, aki mérgesen mered rám. Viszont azonnal figyelmen kívül is hagy azért, hogy megszidja a pörölyös démont.

Aki mérgében rászorít a földre dobott kardomra és hirtelen nekem ugrik. Már felkészülök, hogy támadok, mikor shizun ellök maga mögé és keresztül szúrja a démon szívét. Az viszont csak elvigyorodik és közelebb rántja shizunt, aki bár elugrik előle, még sebet kap a kezén.

- Shizun! - Kiáltom el magam és sietek mellé.

"Mi a rákot csináltál, te őrült?!" Kérdezem magamtól.

- A kezed! - Kapom el a kezét és nézem meg. - Megsebzett! - Nyelek egy nagyot, de ő elrántja a kezét.

- Ne vészmadárkodj! - Mondja, mire legszívesebben megfojtogatnám.

"Ne vészmadárkodjak? Ne vészmadárkodjak?! Elvesztheted az egész kultiválásod, és miért? Mert megvédtél!" Akadok ki magamban és haragom levezetendő nekiugrok a pörölyös démonnak és megadom neki a végső döfést. "Az anyádat! Most mégis hogy mentsem meg shizunt úgy, hogy ne vegye észre?"

【Veszély! Veszély! A történetszál nem változhat. Luo Binghe nem gyógyíthatja meg Shen Qingqui-t.】Rikoltozik a kurva rendszer és ha nem hallanék meg egy hatalmas robbanást lehet elkezdtem volna vitatkozni vele. Mikor a hang felé kapom a fejem, shizunt látom, akit Liu Qingge támogat, a cicababa pedig meglepetten néz rájuk a távolból.

- A mindenit. Ilyen erőset ütöttem volna? - Mondja shizun, mire a mögötte álló elfintorodik.

- Egy fenét. - Nyögi ki, de nagyon sokat nem volt idejük beszélgetni, mivel a démonok megint beszélni kezdtek, azonban nincs az a hülye, aki szemtől szemben neki mer ugrani Liu Qingge-nek, még ők se, így visszavonulnak. Már éppen elkezdeném élvezni a látványt, amikor shizun megtorpan.

- Shizun, jól vagy? - Sietek mellé, akkor is, ha a shishum foglalkozik vele. Végül is csak miattam lett ilyen.

- Jól hát. Szerencse, hogy nem esett bajod. - Mondja és mosolyog rám, mintha minden rendben lenne.

- Shizun! Az én hibám, hogy megsérültél... - Kezdek bele, de nem folytatom, mit mondhatnék? Tudom hogy menthetném meg, de nem tehetem. Így viszont csak figyelni tudom, ahogy a másik Csúcs vezetője gyógyítja shizunt. - Liu-shishu, hogy van shizun? - Kérdezem és nyelek egy nagyot.

- Túl éli. - Kapom meg a választ, ami kicsit sem nyugtat meg, mert ezt már eddig is tudtam. Én arra lettem volna kíváncsi, hogy mennyire sikerült elbaszni a qi rendszerét.

- Jól vagyok, csak had dőljek el egy kicsit. - Sóhajt fel shizun és kezd el lefeküdni a földre.

- Shizun. - Nyúlok utána, fogalmam sincs mit csináljak és ez a tehetetlenség kibaszottul idegesítő.

- Tudtam... - Kezd bele akadozottan. - Hogy biztosan nyerni fogsz. - Simogatja meg a fejemet, nekem pedig kikerekednek a szemeim és pislogni kezdek rá. Viszont mielőtt bármit is mondhatnék a férfi elájul.

- Te vagy Binghe, igaz? - Néz rám a másik Csúcs vezető, én meg biccentek. - Mutasd az utat, visszavisszük a shizunod a Csúcsotokra. - Adja ki a feladatot.

- Igen is Liu-shishu. - Biccentek és állok fel, majd mikor a férfi felveszi a földről az elájult shizunom, én elindulok a csúcsunk felé.

"Miért mentett meg? Miért bízik bennem ennyire? Mégis mi történt vele?" Gondolkodom magamban út közben még szerencse, hogy gondolkodás nélkül tudom merre kell menni. "Az a tekintet, amivel rám nézett. Az nem az a shizun volt, akire emlékszem. Lehet, hogy a három évvel ezelőtti betegsége és a meditációja megváltoztatta őt?" Elmélkedem és eldöntöm, hogy ez a legvalószínűbb lehetőség. "De hogyan bizonyosodhatnék meg róla?"

Még akkor is ezen gondolkodom, mikor megérkezünk a Tiszta Nyugalom Csúcsom shizun kis házához, ahol bevezetem Liu-shishut shizun szobájába. A férfi leteszi az ájultat az ágyra, majd elmegy az Ezer Ír csúcsra Mu-shishuért. Én pedig egyedül maradok a házban shizunnal.

- Megvan! - Mosolyodok el. - Ha az a shizun, akire emlékszem, akkor nincs az az isten, aki rávehetné, hogy elfogadja azt. - Fogom meg az állam, majd biccentek egyet magamnak és sarkon fordulok, hogy elinduljak a konyhába.