Az élet csupa meglepetés

56. rész《Igen, a törölközőkön》

~~~

Amelia

Az utálat erősebb formája a gyűlölet. Már pedig az előttem álló személyt gyűlölőm. Tiszta szívemből. Nick mellém Isaac pedig inkább elém áll.

- Bocsánatot szeretnék...

- Ryan, már nem nagyon számít mit szeretnél.

- Távolságtartási végzésnek a jelentése, hogy hagyd békén. - szólal meg Isaac.

- Távolságtartási végzés? Mégis miről beszél? - Ryan kérdőn néz rám. - Ennyire gyűlölsz?

- Nem Ryan. Iszonyodom tőled. Undorító volt, amit csináltál. - lépek hozzá közelebb Isaac elé lépve. - Más boldogságát teszed tönkre. Azért, mert unatkozol. Undorodom tőled Ryan Wood. Már csak egy kérdésem maradt. Miért én? És ne gyere azzal, hogy szeretsz. Mert, ha az ember szeret valakit azzal nem tesz ilyen szörnyűséget.

- Miért ő talán szeret? - mutat Isaac-re. - Annyira megszállottja vagy Isaac-nek, a kedves, megváltozott Isaac-nek, hogy gondolkodás nélkül az ágyába futsz, minden kérés nélkül... - meglendítem a kezem és egy hatalmas pofon csattan el Ryan arcán. Megfogva a pofon helyét, megindul felém, de Nick és Isaac közbe lép. Isaac megfogja a vállát és elkezdi hátra felé tolni Ryan-t, míg Nick kigáncsolja és Ryan a földre érkezik.

- Megígértem neki, hogy nem ütlek meg. De, ha kiprovokálod akkor eggyé teszlek a földdel. - engedi el a vállát és feláll.

- Wood! Vidd innen a fiadat. Ha megtudom, hogy közel ment a lányomhoz, akkor nem állok le addig még börtönbe nem küldöm. - mondja apa. Dave időközben megérkezik a papírokkal, amit hamar alá is írok.

Ebben az elmúlt egy napban annyira stresszes voltam, hogy már a fejem is fáj.

- Valami baj van? - kérdezi Isaac a kocsihoz sétálva. Apuék még bent maradtak pár papírt aláírni, minket addig haza küldtek.

- Nem, csak fáj a fejem. - mondom neki egy halvány mosollyal és előveszem a kocsim kulcsát.

- Majd én vezetek. - kikapja a kezemből a kocsi kulcsot.

- Nem olyan vészes. - nyújtom a kezemet felé, hogy adja vissza a kulcsot, de megrázza a fejét.

- Nem, nem.

- Konok. - motyogom.

- Tessék? Nem értettem. - teszi a füle mögé a kezét.

- Azt mondtam, hogy konok.

- Én nem vagyok te vagy a konok.

- Nem igaz, mert te vagy a konok.

- Hm... Érdemes két konok embernek együtt lennie? - húzza fel a szemöldökét.

- Mondd meg te. - válaszolom, majd beszállok a kocsiba.

~~~

A hóesés elállt, de az ég mégis szürke maradt. Megtörölve a lábamat a lábtörlőbe belépek a házba.

- Kérsz teát? - kérdezem Isaac-től, aki épp a kabátját akassza fel a fogasra.

- Ezt nekem kéne kérdeznem. - köszörüli meg a torkát. - Kérsz teát? - megingatom a fejem.

- Tudsz teát csinálni?

- Hát persze, hogy tudok. - húzza ki magát és konyhába sétál. - Ülj csak le. - mutat a pult felé. A vízforralóba vizet enged, majd felteszi forrni. - Hol a tea?