Szakad az eső.Két kisgyerek egy
fiú és egy lány egyedül,vizesen sétálnak.
Pár autó 1-2 ember elmegy mellettük.
A kislány már szinte alszik de a bátyja
próbálja ébren tartani.
Lorabell ne aludj el nem aludhatunk az utcán!-
szólogatta a kislányt.-
Bocsánat csak már nem bírom-felsóhajtott a kislány.-Arra sétált egyedül egy olyan 30-40 éveiben
levő nő.
A kisfiú nem tehetett mást nem akarta
hogy a húga beteg vagy estleg nagyon beteg
legyen.Ezért megszólította a nőt...
Öhm elnézést - mondta remegő hangon a fiú. -
Oh sziasztok gyerekek.Mit kerestek itt egyedül az éjszaka közepén - kérdezte a nő kedvesen -
Hát tudja olyan 1-2 napja felgyulladt a házunk
és nem nagy emlékszem mi történt. - intett a nőnek hogy nem szeretné hogy a húga megtudja az egész storyt mert akkor
összetörne...
Szerencsére a nő megértette hogy mire célzott
a kisfiú.
Khm... - mondta az idősebbik gyermek -
Csak arra gondoltam hogy maga talán...
tudna egy helyet ahol aludhatnánk vagy
lakhatnánk... - kérdezte félve a fiú -
Mert tudja...a..húgom alig bír már lábon álni... - felelte a kisfiú miközben a húgára nézett. -
Egy kicsi gondolkozás után megszólalt a nő. -
Tudok egy helyet - felelte a nő. - A fiú szemei erre felcsillantak boldogság futott kicsi
íriszeibe. -Aludhattok nálám - mosolygott a nő - úgy csak a kutyámmal élek és szeretem a társaságot - válaszolta a nő még mindig mosolyogva -
Ha..kutyus? - felugrott a kislány de majdnem
elesett - Erre a fiú és a nő halkan felkuncogott -
Hé ez nem vicces! - durcizott be a
kislány - Gyertek gyerekek - nyújtott kezet
nekik a lány el is fogatta de fiú kicsit hezitált
de aztán ő is megfogta -
Na és hogy hívják a kutyust? Ugye lány?
Milyen fajta? - faggatta a nőt a kislány -
Mi lenne ha a házamba egy kakaó mellett
megbeszélnénk miközben a kutyus is ott van..-
mondta a nő kedvesen - a kislány már nem volt annyira fáradt sőt inkább hiperaktív - nagyon örült hisz imádta a kakaót és a kutyákat
és ez így együtt neki olyan volt mint a karácsony...Néni - szólalt meg a kislány a gyönyörű
szőke haja és kék szemeivel világított a sötétben -
Oh nyugodtan hívjatok csak Brooke-nak -
Igenis akkor Brookenéni? -
Mondjad...ohm mi a nevetek? - kérdezte Brooke grimaszolva -
Én Dave vagyok ő pedig Lorabell - válaszolta a
kisfiú -
Azta csodás nevetek van - mosolygott a nő -
Magának is - mondta a kislány -
Oh nyugodtan tegezz - örült a nő hiszen
kiskorában is arról álmodott hogy lesz egy
lánya és egy fia.. és a lányt ugyan így képzelte el. -Sziasztoook emberek ez lenne itt az első rész🥺. Remélem jó lett mert nemtudom meg nem csinaltam ilyet🥲😂🤌 remelem azert valaki elolvassa🥺
Csak nem lett olyan rossz😭
Na mind1 koszi ha vegig olvastad!💗
TUDD GYÖNYÖRŰ VAGY MA IS!!💗💗💗
YOU ARE READING
Nem hagyom! - (P.M.ff)
Fantasy"Lora?...-a lány összerezzent neve hallatán Piet....- a lány lábai összecsuklottak és elájult..." Na itt az író lehet lesznek helyesírási hibák de remélem jó lesz az alap story: Lorabell Scott vagyok kiskoromból csak arra emlékszem hogy bátyámmal sé...