"-Szeretlek Giorgio soha nem akarlak el hagyni - lépett oda hozzám
-Én is szeretlek Emma - hajoltam feléje és szenvedélyesen meg csokóltam"
Ekkor meg ébredtem az álmomdól, és újra a mai bonyodalmas világban találtam magam . Újra Emmával álmodtam ,amiért haragszom magamra. Azt hittem az álom a valóság, de nem .
Emma éveken át ezt csinálta
velem ,pedig én szeretem őt .Mindig meg védtem mindig vele voltam, segítedtem amibe csak tudtam. De ő csak ki használt, éveken át. Miért nem jöttem eddig rá? Persze mert a rózsaszín felhők felett jártam. Annyira csodálatos napjaink voltak, mikor együtt voltunk . De csak nekem volt csodálatos , Emma számára egy játék volt ,azt csinált velem amit akart. Ahj Istenem miért nem jöttem eddig rá? Miért adtam neki újabb és újabb esélyt ha ő újra és újra meg csalt? Miért? Miért ő? Vajon ő igazán szeretett ? Nem . Egyátalán nem. Minden szava hazugság volt, és én ezt el is hittem . A srácok már akkor mondták nekem hogy," figyi ez a lány nem neked való" persze nem hittem nekik, mikor igazán kelett volna... de már hiszek nekik. Azok az útazások élmények azok mind mind egy kihasználás volt. Mindig el vittem utazni , amit kért azt meg kapta . Mindig meg lepdtem őt valamivel , minden nap vittem neki virágot . De nem érdemelte volna meg...
A tavaly az az 2020 -ban egy márciusi estén egy csokor virággal a kezemben, Emma lakásához fel érve hallottam bentről hogy milyen jól szorakozik valakivel és nevetgél . Újra a düh és a szomorúság keletkezett benem. Ekkor nem érdekelt semmi se csak a düh vezetett ...
Be rontva a lakásba a napaliba menve a szemem elé tárult a valoság ahogy Emma és az egyik barátom szenevélyesen egymásba esve észre se vették hogy ott vagyok .
Amikor meg láttam őket együtt nem akartam hinni a szememnek ,ekkor csalódódtan mentem ki az ajtón és az utam a kocsma felé vezetett . A kocsma előtt álva ,mikor mentem volna be, hirtelen meg csörnet a telefonom. Ati hívott, kérdezte hogy hol vagyok, mire a hangomból ítélve hallotta ,hogy baj van. Ekkor Ati ki is nyomta a telefont, és öt percen belül mind az öten útánam jöttek.
Együtt be menve a kocsmába ,le ültünk egy asztalhoz egy egy sörrel a kezünkben el meséltem a bánatomat ...
Na igen ők azok a barátim mikor a nehéz időkben, velem vannak . Mindig segítenek nekem és én is nekik. Egymást segítsuk . Ez az igazi barátság . Jobban rosszban együtt vagyunk együtt hülyülünk és zenéleünk .Egy jó menedzser társagágában az az Noémivel.
Ők nem csak a barátaim hanem még a családom is. A második családom ,és nem vagyok egyedül ezzel a véleményel, hanem a többiek is .Azt találtuk ki ,hogy Noémi az anyukánk és mi vagyunk a fiai . Ha ők nem lennének nekem akkor nem is tudnám mi lenne...
Többet nem érdekel Emma csináljon amit akar. Engem már nem érdekel .El engedem, muszáj el engednem, nem nekem való ez a nő. Nekem nem kell olyan nő, aki más ágyába fekszik bele és át ver . Ezt én többet nem ,kész vége ennyi volt, Emma és köztem nincs semmi . Mondjuk eddig is csak egy játék volt ....minden számára . Na mindegy nem akarok erre gondolni el engedem végleg ...
Ami engem érdekel az a családom és a barátok zene rokk és a kis palytások.
Minden egyes napom be aranyozzák a kis palytások ,anyira jó minden. Boldog vagyok ezzel kapcsolatban.
A tavaly (2020 ban) ki adtuk a második nagy lemezünket . Aminek nagyon örvendtük hogy a koncertek melett őssze tudtuk rakni a lemezt. A hallgatóktól pozitív vissza jelsést kaptunk, aminek nagyon örvendtunk és örvendtünk .
Az ágyamból ki szálva a konyha felé lépledve a reggeli kávém el készítése után, ki mentem az erkélyre .
Ahogy ki léptem az erkélyre ,fel néztem
a borús felhőkre ,mikor arra gondoltam ma újra el jött a rossz idő. Csak a tegnap volt szép tavaszi idő..Számomra a tegnap nem volt valami szép nap . Bele gondolni is rossz ami a tegnap volt. Bárcsak más ,hogy lenne .De ez van el kell felednem ....
