Az elveszett Uchiha (BEFEJEZETT)

Az elveszett Uchiha 32. rész

(Takako)- Értem, szóval egy nem embernek nevezhető lény követi Sasukét mint mi.

(Kutya)- Pontosan.

- Azt lehet tudni hogy milyen gyorsan jön?

- Hasonló sebességgel megy mint mi, vagy talán egy kicsit gyorsabb.

- Akkor csak reménykedni tudunk hogy barát.

Mentünk tovább és egyre idegesebbek lettünk mert ha nem érjük útól Sasukét, akkor biztos harcolnunk kell ami most nem hiányozna nekünk. Persze szeretek csatázni de Sasuke már nem tudna a teljes erejével harcolni, én már egész jó állapotban vagyok, szóval tudnék harcolni de én egyedül kevés lennék. Mondjuk még ott van Naruto aki szintén teljes erővel tudna harcolni, azonban ő nem szokta előre kitalálni mit fog csinálni ami persze nem baj de ebben a harcban azért lehet kéne egy kicsit gondolkodnia.

(kutya)- Úgy tűnik Sasuke beérte a homokrejtekieket.

(Takako)- Akkor siessünk. Mondjuk már esélytelennek tartom azt hogy egy kis harc nélkül megússzuk de nem baj, megcsináljuk!

(Naruto)- Jól beszélsz Takako, akkor siessünk!

Gyorsabbra vettük a tempót így hamar megláttuk Sasukét ahogy a félig szörny kinézetű Gaaraval harcol.

(Takako)- Lehet hogy csak én gondolom így, de ennek a kettőnek a harca kezd kicsit elfajulni...

(Naruto)- Most nem ez a lényeg, menjünk segíteni!

- Igazad van, menjünk. De Naruto először bújjunk el valahol hogy akkor tudjuk megtámadni Gaarat amikor a legkevésbé számít rá.

- Király, de honnan fogjuk tudni mikor van a tökéletes pillanat.

- Ajh istenem, ha te annyira életképtelen vagy hogy ne tudd mikor jön a pillanat akkor majd jelzek.

- Nem kell azért ennyire kiakadni.

- Bocsi csak már a kettejük küzdelmére figyelek.

Sasukénak át kellett állnia a védekezésre mert Gaara túl erősen támadott. A testvérem egy vastagabb faágon négykézláb lihegett, és Gaara kihasználva az alkalmat támadni kezdett.

(Takako)- Itt a pillanat Naruto!

- Rendben, indulás!

Naruto Gaara felé ment, míg én Sasukéhoz mentem hogy valahova elvigyem hogy pihenni tudjon.

(Naruto)- Takako, vigyázz!

Mikor hátranéztem Gaara egyik mutálódott keze közelített felém, minden bizonnyal azzal a szándékkal hogy elvigyen Sasuke közeléből. 

Sajnos be kellett látnom hogy ez elől már nem tudok kitérni, ezért elővettem annyi dobókést amennyi csak a kezembe fért és a hátam mögé rejtettem őket a tervem megvalósítása érdekében.

A felém nyúló kéz épp felém nyúlt, azzal a szándékkal hogy elfog engem, így én magam mellé tettem a kezem hogy a dobókések a tenyerébe fúródjanak. 

Most már Gaara áldozata voltam így csak reménykedni tudtam hogy Naruto megoldja a helyzetet. A homokrejteki arcán látható volt hogy egy kicsit megérezte a dobókéseket de mintha nem is érdekelné egy fához nyomott és nem engedett el.

(Naruto)- Takako!

- Nyugi Naruto, innentől a sharingannal fogom követni az eseményeket és ha valamit észreveszek akkor szólok neked.

- Rendben.

Elemeztem a Naruto és Gaara közti harcot és bár nem nagyon hittem el de annak a kettőnek meglepően sok közös vonása volt. Mind a kettő csakrája erősnek bizonyult mintha lenne bennük valami ami felerősíti őket.

Gaara szorítása egyre csak erősödött és magamból kiindulva nem tartom kizártnak hogy elfogok ájulni ha még tovább erősödik. El kell mondanom Narutonak azt amit eddig vettem észre.

(Takako)- Naruto most nagyon figyelj rám. Te és Gaara nagyon hasonló csakra mennyiséggel rend...

Ne, ne, ne, nem ájulhatok el, még nem fejeztem be a monológomat. Ez már reménytelen. Sok sikert fiúk.Nyernetek kell!

Sziasztok! Nagyon érdekelne a véleményetek a könyvemről mert igazán szeretném tudni hogy tetszik-e nektek az írásom. Persze negatív kritikát is elfogadok mert abból csak tanulok hogy sokkal élvezhetőbb lehessen a könyv. Szóval kommentbe várok véleményeket ha nem túl nagy kérés és ha valaki akar adhat ötletet arról hogy mit olvasna szívesen. Igyekszek hozni nektek az új rész.  :)