Rózsa tüskék nélkül (Cp. ff) [SZÜNETEL]

¤Előzmények¤

Zihálva futottam az erdő sűrűjében, menekülve a kutyák és Jonh emberei elől. Ugyanis el szöktem. Elegem volt. El akartam tűnni arról a mocskos és undorító helyről. Életem egyik legrosszab döntése volt amikor velük mentem. Persze, nem önszántamból. Ugyancsak apám baszta vissza fizetni a tartozását Jonhnak. Így oda adott egy mocsok, undorító személynek. 5 éves voltam, azóta 10 év telt el.

- Állj meg te olcsó ribanc - kiáltotta az egyik, megsem hallva futottam tovább ők meg utánam. Hírtelen meg álltam, hatalmas szakadék terült el előttem. Most vagy soha. Meg fordultam.

- mindenki meg kapja a méltó büntetést... - ezzel hátra dőltem és zuhantam a mélybe... nem gondoltam volna hogy így ér véget az életem, szép és tökéletes jövőről álmodtam, ahol majd a férjem játszik a gyerekeinkel. De ez egy pillanat alatt meg változott. 6 éves énem azt hitte hogy majd, vissza mehetek anyámhoz, aki dolgozott éjjel-nappal hogy nekem mindenem meg legyen. Nagyon szeretem anyámat. Ő is engem. Bár, 5 éves énem kukás autó meg hercegnő akart lenni. Persze, ki is röhögtek.  Kuncognom kellett ezen a kis emléken.

Hatalmas csobbanás és mindent víz vett körbe. "Nem haltam meg? " észbe kaptam és fél úsztam a víz felszínére.
Körbe néztem és egy erdő tárult elém. Ijesztőnek tűnhet más számára, de nekem megnyugvást jelentette... nyugodt és csendes. Fegyvereim után kutakodtam. "Hál' isten meg van mind..." pici biztonság érzetet nyújtott. És nekem elég volt. Ki másztam a tó partjára és el feküdtem. "Végre egy kis csend..." gondoltam és folytattam az utam. Ahogy haladtam egy idős pár állította meg léptem.

-Kedveském, te mit boklászol erre felé? - gyengéden szólt hozzám...nem hallottam mit is kérdezett...mert minden el homályosult előttem és a hangokat is alig hallottam, szinte már nem is...

♤ kicsit később ♤

Meleg? Hol vagyok? Nem merem ki nyitni a szemem... lehet újra a Jonhnál vagyok? Nem akkor ott hidegebb lenne... lassan ki nyitottam a szemem. Plafont vizsgáltam... szép volt. Lilás-kékes csillár, olyan mintha eső cseppek hullanának az égből mely, először kék aztán lila... lassan fel ültem.  Kanapén feküdtem... mellyel szemben egy kandalló fogalta el helyét.  Végül fel keltem, de felesleges volt. Padló tárt karokkal fogadott, hiszen lábaim fel mondták a szolgálatot...

Nem éreztem nagyobb fájdalmat hisz, már hozzá szoktam. Ilyen ha, az ember lánya alvilági dolgokba kerül. Maffia... Maffia főnöknek dolgoztam 10 évig. Anyám nem volt otthon, mikor apám oda adott nekik fizetség képpen...
Kékes - fekete hajam arcomba lógott. Szeretem a hajam. Nem festett. Anyámnak volt ilyen gyönyörű haja. ezért szeretem, anyára emlékeztett.

- Hál' égnek hogy fel keltél ! - öreg anyó szembe ült velem. - tudod a nevedet?

-Lia warscott... - mondtam rekedtes hangon. - magának mi a neve? - kérdem. Rá emeltem kék szemeim és csak néztem.

- A nevem, Miranda.  Nos, Lia nem vagy éhes? - ebben a Szent pillanatban a hasam tudtomra adta hogy üres a tank. "Két napja nem ettem semmit..."  az öreg nő ki tessékelt a nappaliból és egy kis otthonos konyhába vezetett.  A falak barack színűek voltak. A szekrények pedig fehér színt viseltek, egy kis kerek asztal foglalt helyet a helyiség közepén. Be járattal szemben egy nagy ablak kapott helyett, melyen ki látni az erdőre. Ablak alatt kis Gáztűzhely, mellett a mosogató... és más egyéb ami a konyhába való.

- tessék, most készült el nem olyan rég. Vad Pörkölt és házi készítésű tészta. - szóval ha meg eszem akkor vad leszek? Na mindegy, meg kóstoltam. Nagyon finoman főz az anyó mit ne mondjak. 2 perc alatt meg ettem az egészet. Remélem nem leszek vad vagy valami más... ( xdd 🤣).

- köszönöm, nagyon finom volt. - mondtam fa arcal. Egy pohár üdítőt tett le az asztalra. Bólintottam. Ki néztem az ablakon és egy babát láttam.

-Miranda, merre találom a fegyvereim?- oda adta, egy dobozban voltak. Fel szerelkeztem. A baba most vigyorogva nézett rám.  " mi volt a kajában?"

- kérem maradjon itt,körbe kell néznem...- megsem vártam a válaszát és ki futottam az ajtón, teraszra nyílt.
Elő vettem a pisztolyom. Körbe néztem de semmi.

- üdv cicus...

Sziasztok,  első könyvem remélem tetszik! Kitaláljátok ki volt az a baba? Köszönöm hogy el olvastad...🥰