Lehet hogy más

9. fejezet

Egy nagy ásítással ébredek. Kipihenten magamat, viszont kiszáradt a torkom. Nem is csoda, így bele gondolva nem is írtam semmit egész nap. Ghost-ék már elmentek újra szerencsét próbálni ahogy elnézem. Szépen elosonok a patakhoz. Nem szeretném most hogy azt kérdezzék hogy hogyan adok Ronny-nak vizet, anélkül hogy megtámadna. Erre nem tudom a választ. Talán hatással volt rá amit mondtam neki, hogy más nem vállalná ezt a feladatot. Jó nagy kortyokat iszom. Lépteket hallok magam mögül. De mivel érzem a szagát így tudom ki az, és nem lepődök meg.
- Szia Kiara... Akkor beszélhetnénk egy kicsit...? - teszi fel a kérdést Roxanne.
Befejezem az ivást, leülök és feléje fordulok.
- Hallgatlak - mosolygok rá
- Nem tudom hogy tudtad e de Blaidd lehívott randira! - tör ki belőle az öröm.
- Nahát! Ez szuper! És hova mentek? Mit fogtok csinálni? - teszek úgy mintha nem mondta volna Blaidd. Bár nem is mondta hogy hová akarja elvinni, meg hogy mit fognak csinálni.
- Nem tudom, kérdeztem tőle de azt mondta hogy titok. Annyira izgulok! - próbálja vissza fogni hangerejét.
- Ne izgulj. Nem lesz baj. Ha mind ketten szeretitek egymást, és elfogadjátok egymás hibáit akkor nem lesz baj - nyugtatom.
- De de... Már a kezdetek óta tetszik. Mióta csak csatlakozott a falkánkhoz... Túlságosan bele zúgtam... és nem szeretném hogy én legyek az aki jobban szereti a másikat...
- Meg értelek, tényleg. De nem kell aggódnod, Blaidd rendes srác, még a rosszasága ellenére is. Ismerem én is őt, és tudom hogy nem kell aggódnod miatta. - mondom
- Hát rendben... Köszi! - ölel meg. - viszont kérdezhetek még valamit?
- Persze
- Hogy csinálod? Hogy tudsz ilyen jó tanácsokat adni ha még nem is volt barátod...?
- Az edző nem lép a pályára. - kaccsintok, majd mindketten elkezdünk nevetni.
- Hát jó, én most este megyek el Blaidd-el, te mikor mész el ismét Gerox-al?
- Majd csak holnap este. - tedtetem hogy ennek örülök.
Roxanne is iszik pár kortyot majd vissza indulunk. Út közben elmesélem neki hogy mi történt vadászat közben. Majd ő is elmeséli hogy Ronny majdnem kinyírta Smaragdot, szintén utálom ezt a lányt is, és éppen hogy sikerült elugrania előle. Én ezen nagyot nevetek. Ronny valóban nem szereti a ribiket. Vissza érünk a barlanghoz, majd mind a ketten elindulunk másik irányba. Roxanne oda megy Clover-ékhez én pedig a lenti Barlangba veszem az irányt, Ronny-hoz.
- Áhhh hol jártál báránykám? Egész nap nem láttalak... - mondja Ronny.
- Vadászni voltam, vagy olyasmi... - válaszolom.
Nem indulok még el a vödör irányába. Elötte áll Ronny, útban van. Észre veszi hogy a vizét méregetem majd megszólal.
- Ez kell? - lép egy kicsit arrébb hogy jobban lássam a vödröt. - Vedd el ha annyira akarod! - húzza széles mosolyra a száját.
- Ronny, nincs kedvem szórakozni, légy szíves add ide - mondom higgadtan.
- Hmmm... - tesz úgy mintha ezen elgondolkodna - nem! Annyira unatkozom itt hogy elmondani se lehet. És mivel nincs más olyan mint te hogy simán a közelembe jössz gondolkodás nélkül, így sajnálatosan ez van. - úgy csinál mintha sajnálná
- Én viszont nem szeretnék élet halál harcot vívni úgy hogy ha nem engetsz oda akkor nem kapsz ma vizet. - mondom nyugisan
Mintha egy pillanatra ezen elgondolkodna, majd eszébe is jut valami.
- Kössünk alkut. - kezdi
- Minek? Mi hasznom lenne belőle? - kérdem azonnal
- Megtanulnál harcolni rendesen. - vágja rá egyszerűen.
- Hidd el tudok harcolni! - hazudom.
- Hazudsz... A szíved hangosabban ver, és a levegőt is gyorsabban veszed... - mondja
- Jó akkor miért gondolod hogy szükségem lenne pont a te segítségedre...? És miért is bíznék benned...? Nem is ismerlek! Csak azt tudom hogy gyilkos vagy, ami elég ahhoz hogy féljek tőled. De nem teszem, foggalmam sincs miért - rázom a fejem.
- Mert nem gondolsz ilyesztőnek. És hogy miért pont rám lenne szükséged? Hát azért mert jól harcolok. Ezt nem azért mondom hogy fényezzem magam, hanem mert ez tény. Eddig csak az apám volt képes legyőzni - próbál rávenni
- Akkor se lenne túl jó ötlet. Valószínüleg Ghost nem engedné, és akkor se bízok meg benned... Mi van ha nem engetsz el, és arra akarsz használni hogy a többiek elengedjenek téged? Túl nagy a kockázat... - mondom hezitálva.
- Hát igen... Ez benne lehet a pakliban, hogy meg kell bíznod bennem.
- Nekem meg a bizalom nem az erősségem.
- Akkor csak gondold át legalább - folytatja
- Rendben, átgondolom. De most már aztán légy szíves add ide azt a - kicsit elhalgatok, nem szoktam csúnyán beszélni szóval most se fogok - vödröt
Balra felhúzza a száját, és felemeli a szemöldökeit
- Rendben. - gurítja oda nekem az üres vizes tálat.
Ez meglepett. Egész gyorsan oda adta. Viszont ez a harcolós téma, hát... Elötte inkább több mindent megszeretnék róla tudni mielött bele egyezem.
- Ó és ha nem egyedül bele az alkuba akkor mindig meg fogod szívni a munkád, minden egyes nap... - fenyegetőzik
Megforgatom a szemem és kimegyek a barlangból. Ha ő szivatni akar, akkor majd nem hozok neki se vizet se ennivalót. Én is tudok ám szivatni másokat, nem csak ő. Mire vissza érek Ghost-ék már meghoztak egy vaddisznót. Gyorsan le is viszem a vizet, még se várva hogy Ronny mond e valamit, már is rohanok ki enni. Letépek magamnak egy húst és gyorsan be is tömöm. Szerintem életemben nem ettem még ilyen gyorsan. Aztán letépek még egyet neki is. Leviszem neki majd a hejett hogy mondana bármit is, hangosan felkordul a gyomra. Gond nélkül oda viszem neki és leteszem elötte, aztán vissza indulok kifelé.
- Na látod erről beszélek. Észre se veszed hogy milyen közel jössz. - szól utánam
- Te csak egyél ok? - mondom neki, aztán sarkon fordulok és kimegyek. Már egész sötét van de még azért van fény. Nem igazán vagyok fáradt így valószínüleg sokáig ébren leszek. Egy ideig csak figyelem falka társaim majd bemegyek kényelmes ágyikómhoz, még akkor is ha nem vagyok fáradt. Nem tudom hogy hogyan tudnék többet kideríteni Ronny-ról. Valahogy muszály lesz ha választ akarok neki adni. De még is miért akarja ezt? Az oké hogy unatkozik de miért tanítana meg engem erre? Ebben az egészben csak azt látom hogy ki akar használni. De ha meg nemet mondok akkor minden nap egy kín szenvedés lesz neki vizet adni. Ismerem magamat és tudom hogy nem hagynám hogy más megsérüljön amiatt hogy én feladtam. És valószínüleg ezt ő is tudja mert direkt csinálja ezt.
Szép lassan mindenki bejön a barlangba és elalszik. Én már több órája fetrengek. Sehogy se tudok elaludni. De miért? Már eldöntöttem hogy nem megyek bele az alkuba. Nem fogok vállalni akkora kockázatot. Na jó, inkább kimegyek egy kicsit kiszellőztetni a fejemet. Lágy szellő fúj. A csillagok ragyognak az égen csillagképeket alkotva melyeket kölyök korom óta sose értettem, de még is mindig imádtam nézni őket. Olyan kicsik és semmik vagyunk hozzájuk képest. Amikor látom őket olyan mintha nem is a valóságban lennék, hanem azok között kiket ismertem, de elvesztettem.
Valakinek a hangja zökkent ki gondolataimból. Vagyis két hang. Két férfi hang, akik nem ismerősek, ahogy a szaguk sem. Lebukok a párkányon és úgy figyelem hogy felbukkannak.
- Te figyelj... Biztos itt van Ronny? - kérdi egyikük
- Te teljesen hülyének nézel?! Tuti itt van! - mondja a másik
Erre felbukkannak. Két fekete farkas.
- Jó akkor mond csak, hol keressük?! - kérdi a sárga szemű.
- Atya ég, Jack, hogy lehetsz ennyire életképtelen?! Szagolj bele a levegőbe és érezni fogod hogy honnan jön a szag! - mondja a zöldszemű.
Akkor gondolom Jack-nek hívják a sárgaszeműt.
- Jól van, jól van! Nem kell rögtön bunkózni Max... - mondja Jack és rájön hogy Ronny a lenti barlangban van.
- Ott van lenn - mutat feléje
- Jó, akkor menjünk és hozzuk ki onnan! - indulnak meg.
Szerencse hogy nem vettek észre. De most mit csináljak? Szóljak Ghost-nak? Nem, nem szeretném felébreszteni. Inkább lemegyek hozzájuk és beszélek velük. Csöndben le is megyek.
- Szia Ronny, biztos ki akarsz már jönni nem de? - mondja Max.
- Hmmm had gondolkozzak... Nem. - mondja és át néz a két srác között, pont rám.
- Ne már... Én már szét untam volna magamat ebben a fekete lyukban... - mondja Jack miközben az orvosi cuccokat nézegeti.
- Noss őszintén szólva én ezt nem bánom. Hisz így tudok az ellenség után nyomozni. - mondja Ronny a szemembe.
Erre hátra fordul Max és rám néz.
- Nocsaak egy vendég! Gyere le nyugodtan! - mondja vigyorogva
Lassan lemegyek hozzájuk, pedig az ösztönöm azt súgja hogy fussak.
- Ronny, tudod hogy ki ő?! - kérdi Max mikor oda érek mellé, de messze tőle.
- Egy fehér farkas a falkából? - csinál úgy mintha nem tudná a nevem.
- Ja tényleg fehér, viszont mivel meglátott minket így két választása lehet. Vagy eljön velünk haza fogoly ként és Diablo megmondja hogy mi legyen vele, vagy most öljük meg. - mondja Max.
- És ha megállapodnánk? - Kérdem
- Mire gondolsz? - kérdi Jack
- Ti elviszitek Ronny-t, engem pedig elengedtek. - mondom
- Miért kéne bíznunk benned...? - kérdi Jack
- És te miért bíznál bennük? - kérdi tőlem Ronny.
- Én nem bízom senkiben... - mondom
- Hát jó, akkor megölünk most mert nincs kedvem majd hallgatni a nyavajgásod hogy fáj a lábad meg satöbbi oda fele úton... - lép felém egyet Max.
- Nem vagyok az a nyavajgós típus, mondtam már hogy... - kezdem
Ránézek Ronny-ra. Könyörgőn néz hogy ne mondjam el nekik hogy én mentettem meg.
- Mit? - kérdi Max
- Hogy? Ja... Elfelejtettem... - hazudom.
- Na mi lesz már? Megöljük vagy sem? - kérdi Max-től
- Ja! - kiáltja Max és rám veti magát.
Azonnal védem magam, és bár a földre terített sikerül lelöknöm magamról. De amint felkelek a grabancomnál fogva leránt a földre Jack. Éppen hogy sikerül levakarnom magamról, mikor mielött kellnék föl Max elkapja a torkomat és lenyom a földre. Mindent megteszek hogy kimenekülhessek a szorításából de hiába. Ő is karmol, engem nem csak én őt, readásnak egyre jobban szorítja a nyakamat. Nem adhatom fel. Ilyen könnyen nem! Hallom a morgásokat. Majd Jack bele harap a mellső lábamba. Ez már tényleg fáj! Össze szedem az összes erőmet kikapom a lábamat fogai közül, majd jó erősen bele harapok Max nyakába is amitől elenged hogy felkiálthasson. Bele karmolok Jack arcába, és ki gurulok Max alól. Csak hogy rossz irányba ugyan is Ronny lábai elött találom magam. Hogy ekkora egy szerencsétlen legyek... Ronny azonnal kapcsol és elkapja a torkomat.
- Ez az! Nyírd ki! - kiáltja Jack.
Ronny nem hadja hogy felkeljek, és pont úgy áll mellettem hogy nem tudom se el lökni, se megkarmolni. Még se szorít. Csak a földön tart. Nem, szabad, feladnom... Legördül egy könnycsepp az arcomon. Nem akarok meghalni. Még is ki az aki meg akar halni? Ekkor mintha Ronny érezte volna hogy sírok, már nem morog. Egyre inkább lazít a harapásán, majd elenged, Viszont a nyakamra teszi az egyik mellső lábát hogy a földön maradjak. Már nem erölködöm. Erősebb nálam, teljesen felesleges.
- Tudjátok mit? Húzzatok haza! - mondja Ronny nekik.
- Hogy mi? - kérdi Jack
- De hisz Diablo küldött! Nem mehetünk vissza nélküled... - mondja Max
- Akkor ne oda menjetek! Bárhová csak ne itt legyetek! - szinte már kiabálja Ronny.
- Hát azt nem lehet - tesz egy lépést felénk Max.
- Hát akkor... - kezdi Ronny majd le ül és mintha rutinosan csinálná kinyitja a nyakörve zárját ami le esik róla. - ... Ez csúnya lesz.
Elenged és Max-nek ugrik.