Ismeretlen Világsztár (One Direction ff) [Befejezett]

2.rész - California

- Hogy érted ezt? Kit takar a "fürtöske" jelző? - értetlenül néz rám El, a Nando's-ban ülve, kávét szürcsölgetve.
- Jaj, El hát Harry Styles. - a nevet már suttogva mondom. Nem kicsi a tömeg körülöttünk, ezért nem mondom hangosan.
- Harry? Mit akart tőled Harry? - néz értetlenül.
- Nem tudom. - vonok vállat. - A te pasid legjobb barátja, derítsd ki. - Nem nagyon tudom mit kéne kezdenem a helyzettel. Szerintem csak hagyom ahogyan van. Vagyis sehogy.
- Mikor indulsz Californiába? - vált témát hirtelen. Ez szokatlan tőle.
- Délután fél négykor azt hiszem, de miért kérdezed? - gyanúsan méregetem barátnőmet, akinek mosoly jelenik meg arcán.
- Bemutatlak a fiúknak. Mint Nina Weyble. Így megtudhatod milyen jó fejek és, hogy Harry mit akart tőled. - mosolyogva mondja mily nagyszerű ötletet.
- Ez fantasztikus ötlet. - pattanok fel mosolyogva. - Induljunk máris. - kapom fel táskámat is.
El-nek tetszett a pörgésem, hiszen máskor ő ilyen. Louis-nak küldött egy SMS-t, hogy várjanak minket, majd elindultunk hozzájuk. A ház... hát az hű. Nagyon nagy, és szép. Pontosabban villa, nem ház.
Amikor bementünk a kanapén mind az öten ott ültek. Louis répát evett, Niall szendvicset. Liam és Zayn éppen valamit magyaráztak egymásnak nagyon, Fürtöske pedig rajtuk nevetett. Érdekes látványt nyújtottak.
- Khm... - köhint direkt El, jobb kezét csípőre téve - Megjöttünk. - szólt kicsit erélyesebben El, mire mindannyian felkapták a fejüket ránk.
- El! Hali! Miért nem mondtad, hogy a barátnőd ilyen szexi? - pattan fel rögtön Liam. Mosolyogva nézek a már előttem álló fiúra.
- Liam Payne - fogja meg kezem, és megpuszilja. Csak nevetek köszöntésén.
- Nina Weyble
- Niall Horan - jön hozzám a Szöszke, és arcomra egy-egy puszit ad.
- Zayn Malik - köszön Giga-szempilla is, azaz Zayn.
- Louis Tomlinson - öleléssel fogad az, aki tegnap benyitott az öltözőmbe.
- Harry Styles - sejtelmes mosollyal arcán, néz szemeimbe Fürtöske.
- Nina Weyble - viszonozom a mosolyt, és körül nézek. A többiek elmentek, valószínűleg El terelte ki őket.
- A lány, aki nincs tisztában azzal, hogy a smink jól áll neki. - bólint jelezve miszerint emlékszik a tegnapi találkozásunkra.
- A fürtöske, aki az éjszaka közepén azt hiszi hasonlítok Sisi King-re. - én is bólintok.
- Esküdni mertem volna, hogy hasonlítasz rá. - von vállat. Ezután ő megindult én pedig követtem. A konyhában kötöttünk ki, ahol a többiek is voltak.
- Mesélj Nina, milyen vagy? - karolja át vállam Liam. Zavartan nevetek és igazítom meg hajam. Mind csak színészkedés.
- Hát... 18 éves vagyok, egyetemre járok és... - ekkor valaki megjött. Az a valaki nem más volt mint Paul. Ő is úgy megdöbbent jelenlétemen, mint én az övén. A többiek az ő arcán ezt észre vették, de mire rám pillantottak volna én már rendeztem mimikámat.
- Sziasztok! Fiúk! Háromnegyed óra múlva megyünk Sisiért, és utána indulunk. Készüljetek! - tapsolt kettőt Paul. Az öt fiú felszaladt az emeletre.
- Mi az, hogy "háromnegyed óra múlva indultok Sisiért"? - suttogtam neki idegesen. - Milyen Sisiért Paul? Azért a Sisiért, aki itt áll előtted? Csak mert én nagyon Nina vagyok még, és hamarabb kellett volna szólnod! - Paul már megszokta idegesség-rohamaim, szóval kicsit sem csodálkozott, vagy rettent meg.
- Mehetünk! - kiáltotta Zayn, miközben lejött, egy bőrönddel a kezében.
- Ez gyors volt - mondja ledöbbenve Paul.
- Igen, igen. - inti le Zayn. - Mehetünk már? - türelmetlenkedik.
- Nyugalom Zayn! Történt egy kis baki. Sisinek még nem szóltam, hogy máris indulunk, sem pedig arról, hogy az egész utat veletek töltjük és ott is együtt leszünk - mondja Paul nekem pedig majd nem kiesnek a szemeim.
- Mi megyünk is Ninával még van egy kis elintézni valónk. Louisnak üzenem, hogy Sisinél találkozunk - magyarázza El és már tol is engem kifelé az ajtón.
- Nem hiszem el! Nem mondta, hogy ilyen hamar megyünk! Nem mondta, hogy Velük megyünk! Nem mondta, hogy egész végig velük leszünk! Nem mondott semmit! - egész haza vezető utat végig mérgelődtem.

A paróka rajtam van csak úgy, mint a maszk. Sminkem tökéletes, mint én. Persze, csak külsőleg.
Kivételesen saját házam előtt vesz fel Paul és a srácok. A lebukástól félve nem itt vettek fel eddig, de most az idő hiány miatt kénytelen vagyok rá. Remélem nem jegyeznek meg a környékről semmit.
- Mit csinálsz ha megjegyzik, hogy itt laksz? - áll mellettem El. Ideges arcomat aggódva nézi, de ezt próbálom figyelmen kívül hagyni.
- Majd azt mondom egy ismerősömnél voltam - vonok vállat, de El tovább aggodalmaskodik.
- Vigyázz, nehogy lerántsák a parókát, vagy a maszkot!
- El! - mosolyogva fordulok felé, és teszem mindkét vállára kezeim - Tudok magamra vigyázni, és nem lebuktatni magam. De azért köszönöm! - ölelem magamhoz. Egy fokkal nyugodtabban ölel vissza, és amikor elengedem egy mosolygós El-el találom szembe magam.
- Vigyázz magadra Nina!