𝐒𝐮𝐦𝐦𝐞𝐫 𝐁𝐫𝐞𝐚𝐤 | Lando Norris ✔️

17.

𝓛𝓲𝓵𝔂 𝓝𝓪𝓿𝓪𝓻𝓻𝓸

Nem gondoltam, hogy így megtud változni az élet - csupán egy nyaralástól, amit valójában nem is akartam. Mégis eljöttem és egy másodpercre sem bánom, hisz megismertem őt. Landót, aki nélkül még mindig olyan negatívan állnék az élet minden szegletéhez. Kihúzott a mély gödrömből, rávilágított olyan dolgokra, amikre szívem mélyén mindigis vágytam - csak makacs voltam ahhoz, hogy bevalljam magamnak, de ahogy megtettem sokkal jobban éreztem magamat.

- Azóta keresett? - kérdezte Carmen mikor a szobájában ültünk egy csajos este keretében és készülődtünk egy buliba. A fejemet nemlegesen megráztam és folytattam is a sminkem elkészítését. Azóta a bizonyos hívás eltelt egy kis idő és már csak arra eszméltem fel, hogy 3 nap múlva utazunk is haza. Fura belegondolni, hogy ilyen gyorsan telt el az idő. Sokat voltam a lányokkal és Landóval is egyaránt - nem akartam, hogy azt érezze bárki is, hogy elhanyagolnám, így úgy oldottam meg, hogy egyszer a lányokkal bandáztam nappal, a fiúval pedig este fele találkoztam, majd fordítva - ez így jól jött ki, mindenki össze tudta egyeztetni a dolgait.

- Vajon mit akarhatott?

- Szerintem addig jó, míg nem tudjuk meg. - hörpintettem le a pohár pezsgőmet, majd a bőröndömhöz sétáltam, ahonnan kivettem a fekete testhez simuló, combközépig érő ruhámat és hozzá vettem egy fekete áttetsző hálós felsőt és a lányokkal ellentétben nem vettem fel magassarkút - nincs az az isten, hogy én felvegyek olyat, így a bordó vans cipőmet húztam fel.

- Carm, figyelj majd Lilyre Londonba, hisz annyira belelendült most a bulizásba, ott pedig rengeteg jó parti szokott lenni. Még a végén az első találkozásunknál ő lesz a party arc. - mind elnevettük magunkat, mert akármennyire is nem mondtam nemet minden egyes bulira - boldogan csatlakoztam, nem azt jelenti, hogy ezután el is fogok járni. A lányokért tettem, hisz Lando rávilágított arra, hogy élvezzem ki az itt töltött időt - én pedig ki is fogom!

-Esélytelen! - forgattam meg a szemeimet, majd miután megint jól kinevettük magunkat, igazgattunk magunkon még egy utolsót, majd útnak is indultunk.
Szerencsére nem kellett messze mennünk, hisz a szállodától két utcányira volt a jó minősítéssel rendelkező szórakozóhely, így kedvünkre fogyaszthattunk alkoholt - persze megbeszéltük, hogy csak mértékkel, nehogy valami baj legyen, plusz ha majdnem három hetet kibírtunk mindenféle baj nélkül, akkor nehogymár az utolsó pár napban történjen valami.

Ahogy beértünk a kissé túlzsúfolt terembe, a bárhoz tolakodtunk, ahol ittunk egy-egy rövidet, majd el is indultunk táncolni együtt. Most nem volt képben egyik srác sem, csak mi csajok - kellett már ilyen is. Órák óta a táncparketten roptuk az újabbnál újabb zenékre, mikor én elszakadtam a lányoktól, hogy a mosdóba mehessek - mondjuk nem akartam egyedül elmenni, de olyan jól eltáncoltak a lányok, hogy nem akartam valamelyiküket kiszakítani. Átverekedtem nagy nehezen magamat a tömegen, majd mikor a kis folyosóhoz értem, szomorúan vettem tudomásul, hogy a sor rettenetesen hosszú, de kénytelen voltam beállni, mert ha kell, akkor kell - a szükség nagy úr.

- Mindjárt bepisilek. - a mögöttem lévő lány még az ő meglepetésére is hangosan mondta ki, így hátrafordultam és csak egy mosolyt küldtem felé mielőtt megszólítottam volna.

- Az a baj, hogy még egy ideig itt fogunk állni. - beszélgetésbe elegyedtem az ismeretlen szőke hajú lánnyal, akiről később kiderült, hogy spanyol, így gyorsan átváltottunk az anyanyelvünkre - így sokkal könnyebb volt kifejezni magamat jelenleg, pedig a brit fiúnak köszönhetően rendesen megedződtem.

- Lehet hülyén hangzik, de nem megyünk a férfibe? Percek óta nem ment be senki és ki sem jöttek, itt meg megállt a sor. - kitágult szemekkel néztem a lányra elsőnek, de belegondolva nem volt olyan hülye az ötlete, így gyorsan beleegyeztem. Hiába járt szökőévente a férfi mosdóba, mégis minél gyorsabban szerettem volna elhagyni a mellékhelységet - ezzel a lány sem volt másképp, így a vicces közös tükörszelfi készítése után nevetve hagytuk magunk mögött a mosdót. Elbúcsúztunk a másiktól és indultunk is a saját utunkra - utána jutott eszembe, hogy nem kérdeztem meg a nevét, így az emlékeimbe csak a szőke, jófej mosdós lány lesz.