Celeste

19

A tegnap este után átgondoltam amit Sam mondott. Beszélnem kell Austinnal. Ha nem értékel, és fogad el, akkor hagyjuk. De ha van megoldás, oldjuk meg.

Már otthon voltam és túl voltam egy zuhanyon. Egy egyszerű fekete pólót és szürke melegítőt vettem fel. Kész voltam beszélni.

-Szia.-jött be a szobámba Austin.-Miről akartál beszélni? Nem igazán értettem az üzenetet.

-Csak hallgass végig.

-Rendben.-nem ült le, csak állt velem szemben.

-Hiába próbálkozok nem vagyok jó. Austin. Nézz rám. Ez vagyok én. Nem én vagyok a legszebb lány. Igen, nem öltözök színesen, vagy úgy ahogy te szeretnéd. Van tetoválásom, és a közeljövőben lesz még pár. Talán olyan helyen is ahol látszik, de talán nem. Az én testem, nem szólhatsz bele. A legjobb barátom egy srác. Nem vagyok mindig a legkedvesebb. De a szemem láttára halt meg pár hónapja aki a világot jelentette nekem. Légy megértő és fogadj el. Vagy menj el és ne gyere vissza.-jól esett a szemébe mondani.

-Kicsim én elfogadlak. Csak stresszelek az egyetem és a foci miatt. Nem rajtad akartam kitölteni.-jött közelebb.

-De sikerült. És nagyon rosszul esik.

-Sajnálom, oke? Béke?-nézett kölyökkutya szemekkel.

Mit mondhattam volna. Kibékültünk egyszerre volt jó és fura érzés is. De a rossz gondolatokat elhesegettem és élveztem Austinnal a délelőttött. Aztán közösen ebédeltünk anyával es Carlossal. Apa nem tudott velünk ebédelni, néha vasárnaponként is kellett dolgoznia.

-És mi a tervetek mára?-kérdezte anya.

-Randim van este Emma Scottal a suliból.-mesélte büszkén Carlos. Mindenki elismerően nézett rá. Eddig még egy randiját se jelentette be, már ha volt neki.

-Én azt gondoltam áthívnám otthonra pár haverom a csapatból délutánra.-mondta Austin.

-Blake jön?-kérdeztem egy falat tészta után.

-Nem csípem annyira azt a srácot. De gondolom jön a többiekkel. Soha nem hívom meg, de mindig jön.-grimaszolt.

-Te is átmész Austinékhoz, Cel?-kérdezte anya.

-Mindenképp gyere át egy kicsit legalább. Lesz chips, üdítő.-próbált meggyőzni Austin.

-Hát jó. Igazából jól jönne egy kis kikapcsolódás. Jó fej srácok amúgy.-néztem anyára aki egyből válaszolt.

-Ha jó fejek akkor átkell menned. Én azt hiszem elmegyek sétálni a kutyával és olvasok.-tervezte csillogó szemekkel. Igen, neki ez a tökéletes délután.

Ebéd után haza ment Austin felkészíteni a terepet én pedig felmentem a szobámba átöltözni. De közben eszembe jutott, hogy szólok Samnek, hogy minden oke.

Én: Megbeszéltük. Úgy tűnik minden rendben. Köszönöm a segítséget. ❤

Négy órája volt elérhető, de előbb vagy utóbb látja. Addig is előszedtem egy barna nadrágot és egy vékonyabb fekete kötött pulóvert, amit fel is vettem. Tettem fel egy enyhe sminket, a hajamat pedig csak szabadon hagytam.

Mire átértem Austinhoz már szinte mindenki jelen volt a csapatból. Austin köszöntött egy gyors csókkal majd folytatta a videójátékozást a srácokkal. Megnyugtatott, hogy nem egyedül én vagyok lány. De ahogy közeledtem a srácok barátnőihez, inkább vissza fordultam. Jobb ötletnek tartottam kimenni a konyhába egy üdítőért. Blake ott ült tök egyedül.

-Hát te, miért nem a többiekkel játszol?-közben kivettem egy ice teát a hűtőből.

-Angelica, a barátnőm mosdóba ment és megkért, hogy várjam meg.-mutatott a konyhából nyíló wcre.