A titokzatos katona /Jenlisa ff./ BEFEJEZETT

20 fejezet

*Lisa szemszöge*

Nagy nehezen megindultam vissza az irodába, olyan közel volt, csak tudtam volna meg, hogy hogy hívják vagy épp hol találhatom meg legközelebb. Ezt el szúrtam. Nem kicsit. Itt lett volna a lehetőség a szemem előtt erre minden közbe Vág, én csak egy kis szerelemre vágyok, ilyen nagy kérés? Miért pont most van balhé miért pont most történik minden? Ígérem te titokzatos lány hogy a következő lehetőséget nem fogom elveszíteni. Amint ezek a gondolatok lejátszódtak a fejemben már az ajtónál álltam mire Soonbin kicsapta azt s beráncigált rajta.
-Na végre már, hogy itt vagy hatalmas nagy baj van. A főtér felőli bankot kirabolják épp Jeongyeon a bank igazgatója pedig bent tartózkodik és épp fogva tartják.
-Mit tudunk?  Kérdeztem feszülten.
-Azt hogy a rablók hatan vannak és mindegyikük 20 éves kamasz akik ki tervelték a Versailles-i tervet, s az szerint közlekednek és hajtják végre a feladatot.
-Indulás! Behatolunk s nem teszünk áldozatot, se semmi balhét nem csinálunk.
Amint ezt kimondtam Soonbin szólt a katonáknak én felöltöztem s már indultunk is a kocsikkal. Tudni kell hogy a versailles-i terv Koreában nem nagyon ismert ha mégis, ott eléggé veszélyes gazemberek vannak mögötte. Röviden a terv bejutni a kihelyezett helyre megcsinálni az adott feladatokat, bombákkal felrobbantani a helyet mind ezt 6 nap alatt. Tehát ha jól csinálják és most mentek be akkor van körülbelül 1-2 napunk bejutni. De nem szeretném elbaszni, főleg hogy most nem a feladaton jár az eszem, hanem... Hanem a lányon.. Basszameg Lisa koncentrálj már!

*Jennie szemszöge*

Miért ne írhatnék rá? Elvégre úgyse ismer meg semmi sem.

Jennie Kim: Sziaa

Nayeon: Hello

Jennie Kim: Arra gondoltam, hogy lenne egy kedved beszélgetni?

Nayeon: Úgy sincs semmi tervem most szóval miért ne?

Jennie Kim: ez kicsit fájt.. Na sebaj, mesélnél magadról?

Nayeon: Im Nayeon vagyok 18 éves gimnazista, szeretem a táncot és imádok énekelni. Nagyjából ennyi most te jössz.

Jennie Kim: Nevemet tudod öm, 18 éves vagyok én is, gimnazista szeretek zenét hallgatni és nézni a felhőket.

Nayeon: az egy hobbi?

Jennie Kim: mondhatni.

Nayeon: ohh

Jennie Kim: hát jól leragadt a beszélgetésünk, egyébként hova jársz suliba?

Nayeon: azt most nem fogom az orrodra kötni még, de mennem kell szia. Majd beszélünk

Jennie Kim: hát.. Szia

Ez fura.. Most csak így itthagyott gondolhattam volna, hogy ebből nem lesz semmi sem.. Mindegy is megyek aludni.