𝓓 𝓤 𝓜 𝓑 𝓛 𝓞 𝓥 𝓔 - 𝓛.𝓝. (𝓕𝓕) - [ BEFEJEZETT]

h u s z o n k i l e n c e d i k

négy évvel később..

Lando

-Ayla Elizabeth Norris, most azonnal gyere ide és pakolj össze magad után! - szóltam rá a lassan négy éves kislányunkra, aki szemmel láthatólag szarik rám.

- neeeeeem, apucus. Azt ígérted segítesz.- nézett rám hatalas kék szemeivel, amivel természetesen mindenkit levesz a lábáról. Pluszba a  szőkés barna göndör hajával úgy néz ki mint egy földre szállt angyal.

- kicsikém, az hogy segítek, nem azt jelenti hogy elpakolok helyetted.- simítottam meg csodás pofiját, mire felkuncogott.

- Anyának is mindig azt  mondod segítesz, közbe ő pakol helyetted. - beszélt pöszén, mire a szemöldököm az egekbe szaladt. Miért tud ennyit ez a gyerek. Nevetve kaptam ölembe szemtelensége miatt majd csikizni kezdtem, mire ő hatalmas sikongatással válaszolt. Imádtam az életem. Aurora és én egy éve voltunk hivatalsan is házasok, és már dolgozunk a második Norris csemetén.

- Hát itt meg mi folyik? - állt meg csípőre tett kezekkel a nappalink ajtajában gyönyörű feleségem, aki a kávézóban intézett el pár dolgot.

-Anyuci, apa nem pakol el helyettem.- biggyesztette le ajkait, mire felkuncogott.

- édesem, ha te játszottál neked kell elpakolni és nem apának.- simított végig arcán, csak úgy mint én.

- de te is mindig utána pakolsz.- húzta fel orrát, majd sértődötten kezdte el pakolni a babákat amiket szétgórt a nappaliba.

Nevetesétáltam hozzá, hogy végre megcsókolhassam.

- hiányoztál már szerelmem.- suttogtam ajkaira, mire elpirult. - arra gondoltam, hogy amég a délutáni pihenőt tartjuk megpróbálkozhatnánk Junior összehoásában.- csíptem bele fenekébe, mire elpirult majd mellkason vágott.

- fogd vissza magad te casanova.- nevetett fel, majd egy csók után a konyhába ment hogy elkészítse az ebédet.

Napjaink így teltek, és életem legjobb döntése volt hogy elvettem feleségül. Örökké hálás leszek a sorsnak, amiért új  esélyt adott nekünk és amiért ilyen életünk lehet. Édesanyámék sokat segítenek mai napig, a forma 1 ugyan úgy zajlik és mindent megtudunk oldani. Ayla imádja nézni ahogy száguldoznak az ajtót, de szenvedélye mégis inkább a tornázás kezd lenni. Egy éve jár rendszeresen és alig lehet hazahozni edzésekről. Imádja. Én pedig őket.

A barátaim  mai napig váltják egymást hetente nálunk, Kelly Penelopéja és a mi Aylánk nagyon jó  barátnők a korkülönbség ellenére is. Imádnak együtt játszani így a holland elég sokat tartózkodik itt.

- Apu, szerinted egyszer én is olyan sikeres leszek mint te? - kérdezte, miközben az ölembe mászott.

- Biztos vagyok benne szerelmem, te vagy a legügyesebb kislány a világon. - pusziltam meg arcát. Majd miután szólt Rory hogy ebéd, már repültünk is az étkezőbe.

- Mikor lesz már kis tesóm? - kérdezte, majd ledobta a  villát amit a kezébe tarott.

- öhm, tessék? - kérdezte feleségem, mire kuncogva néztem rájuk.

- Szeretnék kistesót anya. Akivel játszani tudok, meg ilyenek tudod? - kérdezte, mire bólintott

- meglátjuk babám, rendben?-Nem válaszolt csak megdörzsölte szemeit, mire öleme kapva vittem az emeletre. Közben simogattam a hátát, mert tudtam hogy arra hamar elalszik. Fent befektettem az ágyába, ami mára már halvány rózsaszín volt és tele volt babákkal, barbikkal és minden hülyeséggel amit csak eltudsz képzelni. Egy tíz percet még maradtam, majd miután elaludt becsuktam a szobaajtaját.

Lementem a konyhába, ahol feleségem a konyhapultnak támaszkodva gondolkozott.

- mi a baj? - kérdeztem, majd magamhoz öleltem amit egyből viszonzott.

-Nem kell próbálkoznunk a babával.- nézett félve a szemembe, mire értetlenül meredtem rá. Nem akarja?

- tessék? - kérdeztem értetlenül.- te nem akarod?

- Lando, terhes vagyok. -emelte rám tekintetét, mire fel se fogtam mit mondott

- komolyan?- kérdeztem boldogan, majd az ölembe kapva csókoltam meg. - Istenem olyan boldog vagyok.

- Én is nagyon.- ölelt meg újra.- nem a kávézóban voltam, hanem az orvosnálmert késett a menzeszem és kicsit rosszul is éreztem magam a napokban. Hat hetes vagyok. Megint. - nevetett fel.

- Peruban? - kérdeztem vigyorogva, mire bólintott.-meg ismételhetjük.- nevettem fel, majd megcsókoltam. - Köszönöm, Nagyon - nagyon szeretlek.

- Én is nagyon szeretlek Lan.- suttogta, majd ölembe véve indultam el a hálónkba...

Teljes volt az életem, és többet nem is kérhettem volna. Boldog voltam, és nem akartam mást. Csak őket, egy egész életen át.

Liked by aurora.norris danielricciardo maxfewtrell and 4,393,986 others.

landonorris: green eyed angel.👼
Tagged: Aurora.norris

View all 12,483 comments.
Aurora.norris: pici szív.❤️
landonorris.👼👼❤️

danielricciardo: az én gyönyörűségem!🥺
landonorris: hiányol!😩

maxfewtrell: kergetheted a fiúkat hamarosan!🥰Még jó hogy az anyjára ütött és nem a te nagy fejed örökölte.😂🍼
landonorris: szép embereknek szép babájuk lesz..... Pasik???? Majd 70 evesen esetleg!😠😠
Aurora.norris: 70?! Azt majd én eldöntöm!😜

Papayafans4: annyira szép kislány, Ayla!😍😍
Aurora.norris: köszönjük!🧡

————————————
VÉGE!

Köszönöm nektek! A bíztató szavakat, a lelkes kommenteket. Az elején féltem, hogy befogok sülni ès egy olvasóm se lesz, de nagyon hálás vagyok nektek amiért szebbé tettétek ezt nekem! Ez lett volna a vége, de ígérem hamarosan találkozunk egy újabb Lando történettel, de addig is legyetek jók!
Még egyszer köszönöm! Remélem várjátok az új könyvet!!🧡🧡🧡