Vezess (Larry ff) /Befejezett/

30 fejezet

-Ennyire azért nem volt jó... – ült le mellém mikor még mindig szótlanul ültem a bókja után. Ez bók volt ugye? -Könyörgöm mond, hogy nem azon a „tapasztalatlan vagyok” dolgon rágódsz. Bár...

-Bár...? – kérdeztem félve. -Nem lehetne, hogy elmenjünk valahová? – csak egy kicsit pánikoltam be, azt akarja...

-Hova szeretnél menni szépfiú? – sóhajtott Harry majd végig feküdt az ágyon.

-Nincs kedved randizni velem? – szinte csak suttogtam mire azonnal felkapta a fejét. Érdekes...

-Ezt most komolyan kérdezted? – úgy figyelt mintha bármelyik pillanatban azt mondhatnám csak viccből kérdeztem. -Csak azért, hogy legyen közöd fiúhoz azért ne..

-Én csak azt gondoltam, hogy te is... hogy esetleg neked is van kedved...

-Van egy ötletem. Mivel pár óra múlva indulnunk kell a géphez, ha azt akarjuk, hogy időben Miamiba érjünk... mi lenne, ha ott elmennénk egy buliba? Mit szólsz?

- Oké. – mosolyogtam rá. Gyakorlatilag nem utasította vissza azt, hogy randizzunk, de egy buliba akar menni, ami meg vissza esés szerintem. Tényleg nem tudom, hogy örülnöm kellene, amiért nem utasított vissza vagy inkább ne.

***

-Szóltál Zaynnek, hogy vitesse át a McLarent? – bámultam ki az ablakon. Lassan már megszokottá, hogy mindig a repülőn ülök.

-Igen. Holnap verseny előtt egy órával már nálunk lesz.

-Nem izgulsz, hogy még nem is vezetted? Tudom, hogy bízol magadban és azt is, hogy nagyon jól vezetsz csak... hogy?

-Mi hogy?

-Hogy van ennyi önbizalmad? Hogy csinálod, hogy a leglehetetlenebb helyzetben is magabiztos vagy? – állj le Tomlinson!

-Tudod úgy vagyok vele, ha senki nem bízik bennem eléggé legalább én bízzak magamba. – helyezte rám a pillantását. -Ittál már valaha tényleges alkoholt? A pezsgőt ne számold bele.

-Igen. Ha a pezsgőt nem számolom bele, akkor csak bort és whiskyt. – családi rendezvényeken vagy egy-egy alkalommal, ahova hivatalos volt a család mindig ittam. Ez egy kicsit alkoholistán hangzott...

-Tényleg? – lepődött meg. Azért ennyire nem vagyok „tapasztalatlan" még az élettel kapcsolatban is.

-Nem nézted ki belőlem? Várj! Likőrt is ittam már.

-Még a végén kiderül, hogy nem is vagy olyan szende, mint amilyennek tűnsz.

-Te ittál már alkoholt? Tudom, hogy antialkoholista vagy, de sose ittál semmit?

-Nem. Tudod az okát is, hogy miért. Nekem az elég vissza tartó erő. Én soha nem választanám a gyerekem helyett az alkoholt.

-Szeretnél gyereket? – kérdeztem lehet, hogy meglepettebben, mint szerettem volna.

-Persze. Szerinted egy melegek nem vágynak családra? – mondta egy kicsit sértetten

-Nem így értettem... milyennek képzeled a jövőt? – én tényleg nem akartam megbántani.

-Szeretnék egy olyan férjet, aki halálomig szeret. Szeretnék esküvőt, ahol minden tele lenne virág füzérekkel és a férjem fehérbe mondana nekem igent. Szeretnék egy vagy két gyereket, az teljesen mindegy, hogy fiú vagy lány lesz. Szeretnék egy rönkházban lakni, aminek a nappalijában lenne egy hatalmas kandalló. Szeretnék két nyaralót. Egyet a hegyekbe, egy kisebb erdőbe, ahol van tó meg minden. A másik meg a tengerpart szélén lenne, amiről rálátni a tengerre vagy óceánra az mindegy. – tetszik ez az elképzelés.. 

-A nászéjszakát kihagytad. Oda nincs elképzelésed? - pont neki ne lenne..

-Ha a szerelmemmel lennék, akkor mindenhogy tökéletes lenne, de oda is van elképzelésem. De nem fogom elmesélni úgyhogy ne is várd. – szívesebben kideríteném én is. Mármint... öhmm biztos, hogy valami baj van velem! -Neked van elképzelésed?

-Hát én nászútra mindig Párizsba akartam menni. Lehet elég klisés, de mindig tetszett. Meg az amúgy is a szerelem városa. Más igazából nincs. Én abba se reménykedtem soha, hogy lesz bárkim is.

***

-Nem tudom, hogy ez tényleg jó ötlet e.. – kezdtem bepánikolni mikor a szórakozó hely bejáratához értünk. Már az utca elején hallani lehetett a zenét és ide érzem az alkohol szagot. -Te nem iszol én meg egyedül nem akarok lerészegedni. Miért vagyunk itt?

-Mert szeretném, ha a bulizást is kihúzhatnád a „tapasztalatlan vagyok" listáról. – rántott vállat mire megforgattam a szemem. Ahogy egyre beljebb mentünk nem csak az egyre túlfűtöttebb táncot, de a tömérdek mennyiségű pia is a szemem elé tárult. Már nem is akarok tudomást venni arról, hogy az emberek az épületben dohányoznak. Az épületben! Én nem akarom más ember cigaretta füstjét beszívni. Ez annyira egészségtelen!

-És mit csináljunk? – kiabáltam a tőlem 50 centire álló Harrynek. Már most fáj a fejem ettől a zenétől.

-Hozzunk neked piát vagy táncoljunk?

-Ezt te táncnak nevezed? – a párokat, akik valószínűleg együtt sincsenek csak a ruha vékony anyaga tartja vissza a valós szeretkezéstől. A tánc tér bal sarkában egy szemüveges fiú úgy táncol vagy csábítja a lányt, mintha madarak násztáncát járná. De láthatóan nem csak szerintem nevetséges, mert a lány is a menekülő útvonalat keresi a szemével. -Én ilyet biztosan nem tudok.

-3 vagy 4 feles után biztos képes leszek rá. – vigyorgott és a pult mellé bökött pontosan a kakaduk násztáncát bemutató szerencsétlen felé, akinek most tisztán látni a kezében a sörös üveget.

-Én nem akarok ilyen állapotba kerülni!

-Akkor pia nélkül fogsz tudni táncolni? – nyújtotta felém a kezét a kérdés közben. Szóval nem viccel... tényleg táncolni akar. Ennyi végülis nekem is kijár nem? Soha nem mehettem bulizni és soha nem táncolhattam a szer... Szerelmes vagyok belé? Nem... -Valami baj van? – lehet, hogy igen... az hogy lehet, hogy beléd zúgtam az annak számít akkor igen.

-Nincs. – válaszoltam ő pedig behúzott az emberek közé. Biztos, hogy nem ennyi emberre tervezték ezt a kis táncteret.. Harry magához húzott majd megfordított így a mellkasára nyomódtam. A két kezét a csípőmre tette ezzel ösztönözve, hogy ne csak álljak és nézzek magam elé, mint aki bolond. Esküszöm próbáltam a zenére táncolni vagyis inkább rángatózni, de ehhez a mozgáshoz semmi közöm. Lehet hogy a násztáncos gyerek is csak azért fogja a sört, mert így legalább azt hiszik a pia miatt nem tud táncolni? Szerintem nekem is kellene egy üveg a kezembe, hogy javítsak az összképen. Egy piros koktél ruhás fekete hajú lány konkrétan a melleit teljesen kirakat a ruhából úgy táncol. Valószínűleg élveznem kellene mivel a szemembe néz, de az undor teljesen elfogott.

-Ha akarsz táncolhatsz vele – suttogta Harry a fülembe. A hangja inkább csengett csalódottnak, mint buzdítónak.

-Ma én csak hozzád akarok dörgölőzni. – kimondtam. Kimondtam hangosan! Harry még jobban magához szorít én pedig érzem őt. Istenem érzem a fenekemnek nyomódni a már merev hosszát! Nem tudom mióta táncolhatunk mikor elhúzódik tőlem... igen már most merem táncnak nevezni a mozgásom... Valamit mégis rosszul csinálok? Maga felé fordított majd egy pillanat alatt a számba csúsztatta a nyelvét, én pedig azonnal viszonoztam a csókját. A kezét a fenekemre csúsztatta, amikor belemarkolt egy kis nyögés csúszott ki a számon. Ijedten néztem szét hátha bárki meghallotta, de senki nem figyelt ránk.

-Mi lenne, ha a hotelba folytatnánk? – suttogta a fülembe majd a nyakamon éreztem már a csókjait.

-Menjünk...

Sziasztok 💚💙
Ez már a 30.rész... Mikor telt el ez a rengeteg idő?! Mindegy is.. Hogy tetszett a mai? Tudom, hogy megint a legjobb résznél hagytam abba😅
Legyen nagyon szép napotok 🥰🥰🥰