Szerelem és Varázslat /Cedric Diggory ff. /

~Első fejezet~

/,,Úgy áll a dolog, hogy ha egy ember belső világa, a lelke nem tartogat meglepetéseket számunkra, akkor személye érdektelen."/ ~ Mihail Bulgakov

~Első fejezet~

Még csak hajnali ötöt ütött az óra, amikor Louisa ébresztője megtörte a csendet. Egy héttel ez előtt kezdődött meg az új tanév, ami számára egyben az utolsó gimnáziumi tanévet jelentette. Na, de hogy ennyire korán keljen valaki, ráadásul önszántából az bizony elég szokatlan. Louisa azonban minden reggel ekkor ébredt. Lehetett nyári szünet vagy akár karácsony is, nem számít, ő reggel ötkor már talpon volt. Nem azért ébredt ilyen korán, hogy a külsejével foglalkozzon, arra nem volt szüksége. Smink és divatos ruhák nélkül is gyönyörű lány volt. Az idejét ilyenkor inkább tanulással töltötte. Ma reggel éppenséggel cosinus függvényeket ábrázolt. A matematikát és a fizikát egyaránt kedvelte, ezen felül, pedig mindent szeretett, ami racionális és ésszerű. Reggeli és gyors fogmosás után néhány órával már a buszon is ült. Sehonnan sem szeretett elkésni és azt is nehezen tűrte, ha más késett el valahonnan. Így az iskolába is mindig hamar érkezett meg. Ezen a reggelen szerencsére már ott találta legjobb barátnőjét is. Régen nem látta már Maryt. Hónapok óta a családjával nyaralt, talán valahol Hollandia környékén és ez volt az első nap, hogy iskolába jött. Louisa gyorsan el is foglalta helyét mellette.

- Mi a helyzet csajszi, régen láttalak - szólította meg barátnőjét, aki éppen egy könyvet bújt, így nem vette észre, hogy megérkezett.

- Hát itt vagy Lou? Már annyira, de annyira hiányoztál - borult barátnője nyakába Mary.

- Te is hiányoztál - ölelte vissza Louisa lelkes barátnőjét. - Hogy telt a nyaralás?

- Szuper volt. Te mit csináltál a nyáron?

- Dolgoztam. Egy strandon - felelt egykedvűen.

- Hmm... És nem voltak ott jóképű úszómester pasik? - Marynek állandóan ezen, járt az esze. Mindig más fiút bolondított éppen, és nem titkolt szándéka volt, hogy barátnőjének is kerítsen valakit.

- Nem. Miért, talán Hollandiában voltak?

- Nem, csak tulipánok és szélmalmok - válaszolt Mary. Úgy tűnik ezzel ő le is zárta volna a beszélgetést, ugyanis tekintete visszatért a könyvére, amit éppen olvasott.

- Had lám... Mit olvasol? - kapta ki a kezéből a könyvet Louisa. Vetett egy pillantást a könyvre és félig hangosan olvasni kezdte a borító szövegét. - Blablabla... tündérek... valami vámpírok... blablabla... varázslók és boszorkányok. - Hatásszünetet tartott. - Áh... szóval megint semmi normális vagy értelmes - állapította meg.

Mary visszavette a könyvet.

- Hát bocsi, nem olvashatja mindenki Dr. Stephen Hawkins önéletrajzait - sértődött meg a könyv olvasója.

- Kezdjük ott, hogy az Hawking és nem Hawkins, de egyébként, hidd, el jobb hely lenne a világ, ha azokat olvasgatnák az emberek.

- Megbeszéltük - hagyta rá végül Mary és egy fél perc múlva már oda sem figyelt.

- Na, nem tudom neked milyen órád lesz, de nekem mennem kell fizika fakultációra. Utolsó óra után még összefuthatnánk.

- Ja, persze, persze - legyintette Mary, de valószínű, hogy azt sem tudtam miről van szó, annyira elmerült a sorok között.

Sem a fizika, sem az azt követő hét óra nem volt különösebben izgalmas. Louisa természetesen mindegyiken odafigyelt és itta a tanárok szavait. Mary, pedig hát... titokban olvasott a pad alatt vagy az asztalra hajtott fejjel aludt. A jegyzeteket később természetesen barátnőjétől fogja elkérni.