Beleszerettem egy démonba

16.fejezet: Dominik

Elment én meg boldogan leültem sorozatozni még kicsit. Amiből persze megint az lett hogy jó még egy utolsó rész aztán még egy. Így hajnali fél kettőkor feküdtem le az úgy sikerült hogy Márk visszajött és ágyba tuszkolt. Ezután tényleg elaludtam.

Zoé szemszöge

Reggel az ébresztőmre keltem. Miután kikapcsoltam még lustálkodtam kicsit az ágyban és gondolkodtam. Természetesen azon ami tegnap történt. Alig várom hogy jobban megismerjem Márkot. Persze egy kicsit aggódom is hogy ne legyen baj a kapcsolatunk miatt. De most tehet az ember arról hogy ki tetszik meg neki? Nem én választom ki hogy ki tetszik meg. Na de ideje lenne felkelni mert elkések. Kipattantam az ágyból és kerestem magamnak a szekrénybe valamilyen ruhát. Miután kiválasztottam bementem a fürdőbe. Lassan elkészültem majd lementem reggelizni. Apa már elment dolgozni. Csodálkoztam is hogy nem jött kiszedni az ágyból. Csináltam magamnak gofrit amire tettem nutellát. Megreggeliztem majd elindultam a suliba. Anna még nem volt a sulinál mikor odaértem ezért megvártam a szokásos helyünkön. Olyan 10 perc múlva érkezett meg. Már majdnem felhívtam mert nem szokott ilyen későn jönni. Lihegve jött oda hozzám.

-Szia. -köszönt miközben próbált levegőhöz jutni

-Szia. Miújság? Hogy hogy ilyen sokál értél ide?

-Bocsi. Csak elaludtam. Nálunk aludt Dávid és így nehezen keltem ki az ágyból.

-Csak nem hosszú volt az éjszaka? -kérdeztem nevetve mire ő vállba csapott

-Na várj csak Zoé! Ha majd tényleg komoly lesz a dolog Márkkal akkor én is kötekedni fogok veled! -mondta nevetve

-Hát éppenséggel...-kezdtem bele de nem mondtam végig

-Mi? Csak nem történt valami? Haljam csak a részleteket.

-Jó jó de majd csak óra után mert 5 perc és kezdődik úgyhogy induljunk. -mondtam nevetve

-Jaj ne máár! Én addig nem bírom ki. Most akarom tudni. Túl kíváncsi lettem. -mondta durcásan

-Bírd ki óra végéig. Ígérem aztán elmesélek mindent.

-Hát remélem is. Na akkor menjünk.

Bementünk a suliba angol órára. Pár perc múlva a tanár is megjött és elkezdtük az órát. Elég hamar eltelt szerencsére aminek örültem mert nem a kedvencem az angol be kel valljam. De Anna még jobban örült de ő nem az angol miatt hanem már tűkön ült hogy megtudja mi is történt. Kimentünk a teremből és elmentünk egy nyugisabb helyre.

-Na mesélj. -mondta csillogó szemekkel. Eskü ez a lány talán már jobban örül a boldogságomnak mint én magam. Annyira imádom.

-Igazából nem történt sok minden. Tegnap találkoztunk és beszélgettünk. Meg megkérdezte hogy valamelyik nap nincs e kedvem elmenni randizni. Persze igent mondtam.

-Na ez tök jó. -mondta mosolyogva

-Tudod vele úgy érzem hogy lehet valami komolyabb. Jól érzem magam vele és szeretném jobban megismerni. -mondtam mosolyogva

-Jaj annyira örülök hogy ilyen boldognak látlak. -mondta mosolyogva majd megölelt. -Ja amúgy lehet egy kérdésem? -kérdezte vigyorogva ami miatt rossz érzésem lett

-Biztos akarjam én ezt a kérdést? -kérdeztem vissza nevetve

-Nyugi csak egy ártatlan kérdés. -mondta nevetve

-Jól van. Mi lenne az?

-Milyen a csókja?

-Hogy? -kérdeztem kerek szemekkel