Draco x Leese Lovegood

3.FEJEZET

Leese Lovegood: 3.fejezet

Bájitaltannal kezdtünk, és nagyon, nagyon fáradt voltál. Mikor beléptél, remélted hogy a tanár még nincs bent. Erre, nem hogy a tanár bent van, hanem a tanár az Perselus.

- Miss Lovegood, csak nem fáradt? – majd amit még sosem láttál, mosolygott (mondjuk gonoszul).

- Haha – mondtad persze csak halkan.

- Malfoy? Maga miért nincs még órán? - nézett rá mérgesen.

- Valaki lassan zuhanyzik – húzta huncut mosolyra a száját te meg kinyújtottad rá a nyelved. Majd kiment a teremből.

Leültél Ginny mellé, aki egyből rákérdezett mindenre, csakhogy még óra volt, szóval nem válaszoltál neki, csak egyszer.

- Majd szünetben – mondtad miután már az idegeidre ment a kérdezgetése.

- Miss Lovegood, csak nem akar visszamenni a tiltott erdőbe? – hirtelen mindenki sugdolózni kezdett, és megdöbbenve néztek rád.

- Nem, sajnálom le kell hogy lombozzam – majd vetettél egy gyilkos tekintetett Ginnyre aki kicsit megijedt.

Órák után, kimentetek a Quidditch válogatásra, ahol indult Draco és emiatt Pansy is.

- Szóóval, mi ez a zuhanyzás? És a bünti? – karolt a karodba Ginny.

- Reggel zuhanyoztam, mert egész éjjel az erdőbe voltam büntetésben, és reggel Draco megvárt... (nem tartozik rá minden) ennyi.

- És, te barát vagy ezzel a Pansyvel? – kérdezte Gin.

- Aha, mondjuk nyávogós – forgattad a szemed.

- Ja, és ha tudnád miket mond a hátad mögött – esett ki a száján.

- Tessék? Miket? Gin! – néztél rá segítségkérően.

- Hát, olyanokat hogy ennél rövidebb szoknyát, már nem is lehet venni, meg hogy kelletted magad – majd lesütötte a szemét és ölelésre nyitotta a kezét, te pedig egy kis hezitálás után elfogadtad.

- 13 vagyok, az egyenruhához tartozik a szoknya, és nem NEM kelletem magam – majd egy könny formálódott meg az arcodon. Nem, nem most fogok sírni gondoltad, egy kis hazudós, féltékeny csaj miatt.

Fent ültetek a lelátón, amikor Pansy intett felétek, te egy ideig nézted unottan, majd hirtelen felindulásból bemutattál neki és nevettél. Ginny kicsit félve nézett rád. Draco is látta majd amikor ránéztél kicsit félve intett neked. Te meg visszaintegettél neki. A csapatba amúgy felvették mindkettőjüket. Visszamentetek a kastélyba és vacsoráztatok. Amikor megláttad, hogy Pansy konkrétan flörtöl Dracoval inkább követted Ginnyt ő pedig csodálkozva nézett.

- Nézd, ah... ehetek veled meg a pápaszemesekkel?

- Persze – majd odaült Ginny Ron mellé, Harryvel szembe, Hermione még nem volt itt.

- Hé, mit keres itt Leese – háborodott fel Ron.

- Ideül Leese – mondtad flegmán, majd Ginny oldalba lökött és köhintett egyet. - Khm... mármint ha szabad – ránéztél félve Harryre aki mosolyogva bólintott. – Kösz, és bocs a vonatért, talán félreismertelek titeket.

- Semmi gond el van felejtve – mondta Hermione, aki épp akkor ért oda és leült melléd. – Kezdjük elölről Hermione Granger – rázott veled kezet.

Miközben bemutatkoztatok érezted hogy figyelnek, és akkor hátra fordultál, de nem Draco volt, hanem egy fiú aki ott állt mögötted és téged bámult.

- Öhm... szia... ki is vagy?

- Ó, bocs igaz, Ne- Neville Longbotton-n.

- Leese – nyújtottál neki kezet.

- Tudom... - és még mindig ott állt, nem mozdult.

- Leülsz? – kérdezted furán.

- Igen – mondta kicsit lelkesen, úgyhogy leült Hermione mellé.

Vacsora után Hermionéval és Ginnyvel elmentetek a könyvtárba. Lett egy fiú és Pansy nélküli délutánotok, persze Hermione is tudott már mindenről.

- Áh, itt is van – mutatott Ginny az egyik könyvre amit keresett.

- Várj leveszem – miután elővetted a pálcád – Vingardium Leviosa – és elkezdted lebegtetni a könyvet és Ginny kezébe reptetted.

- Ezt ma vettétek? – kérdezte Hermione.

- Nem, anyukám tanította meg amikor kicsi voltam... - egy könnycsepp szökött az arcodra.

- Ne haragudj nem akartam felhoz... - kezdte Hermione.

- Semmi gond már 6 éve – erőltettél egy mosolyt az arcodra, Hermione meg átkarolta a vállad.

Elkísértek a pincéig, ahonnan már egyedül mentél tovább a szobádig. Bementél, lepakoltad a könyveket amiket kikértél és mentél a közösségi térbe amikor szembe jött Pansy és Draco.

- Sziasztok – köszöntél rájuk unottan, majd mentél volna tovább.

- Lee, mi történt a válogatáson? Miért mutattál be? – kezdett nyávogni Pansy.

- Tényleg, mi bajod van? – kérdezte Draco.

- Semmi közöd hozzá – néztél flegmán Dracora – Te meg – néztél Pansyre – elmehetsz a fenébe.

Majd otthagytad őket, leültél a kanapéra és olvasgattál amikor egy kis idő múlva Blaise ült le melléd, aki Draco évfolyamtársa.

- Szia Leese, minden oké? – kérdezte aggódva, te meg meglepődtél, hisz eddig egy árva szót sem szólt hozzád.

- Blaise ugye? Kösz de minden oké, ja és tudom hogy Draco küldött – forgattad a szemed.

- Nem jöhetek magamtól? – kérdezte nevetve.

- Azt akarod mondani, hogy magadtól jöttél? – néztél amolyan,,ugyan már" nézéssel.

- Ezt, nem mondtam – végül mindketten elnevettétek magatokat. Beszélgettetek és megtudtad hogy tényleg Draco küldte, de csak azért mert vele nem beszélsz és hátha Blaissel szóba állsz.

- Amúgy tudod, mit elmondom – néztél rá, neked már minden mindegy alapon volt. Majd elmondtad hogy Pansy miket mondott rólad a hátad mögött, meg hogy egy kicsit borsot törj az orra alá, elmondtad hogy hogyan érez Draco iránt.

- Ó, értem, nem néztem volna ki Pansyből – realizálta a helyzetet – azért nem kell összetörni ezért – nézett rád kedvesen.

- Ugyan már, bemutattam neki – erre felnevetett, majd felállt és indulni készült.

- Klassz csaj vagy Leese Lovegood, most mennem kell újságolni Draconak – nevetett fel majd adott egy csókot a kezedre. Elvörösödtél, végül maradtál még kicsit olvasni. Késő este mentél be a szobádba ahol már mindenki aludt. Te is lefeküdtél és csak remélted, hogy megbízhatsz Blaisben.