《Szellem》

XV.

Öltözés közben mindenki a délutáni kényszer pizsipartiról beszélt.
-Az meg mi?-vette észre Lis a legújabb nyakláncom.
-Nyaklánc?-kérdeztem vissza.
-Azt látom de az egy dögcédulás nyaklánc-közölte mint valami nagy felfedezést.
-És?-kérdeztem.
-Majd visszatérünk rá-hagyta rám egyenlőre. Ami szerimtem már haladás. Becsatoltam a kantárosom pántját felvettem a táskámat és a szekrényemhez mentem. Miután leraktam a tesis cuccomat bevártam Petert a szekrényénél.
-Mehetünk?-kérdeztem miután ő is lepakolt.
-Csak ön után-válaszolta egy meghajlás kíséretében és azonnal kezdtünk el nevetni. Mindenki minket nézett miközben kifelé mentünk mert senki sem értette mi a francon nevetünk.
-Sziasztok-köszönt Happy és már indította is az autót.
-Peter felkészítelek arra hogy ma nálam alszik minden lány-mondtam neki mire egy pillanatra lefagyott.
-Azok engem gyűlölnek, nem is kicsit. Én vagyok a szemükben a fura kocka.
-Nem lesz gond és amúgy is ha csak egy fura kocka lenné Kira szóba se állt volna veled ahogy én se-próbaltam megnyudtatni amire elmosolyodott.

Amint hazaértünk azonnal átkutattam Káosz cuccait hogy megtaláljam a pórázát majd Tonynál kezdtem kutatni mivel reggel hagyott egy csetlit hogy elkészült a nyakkörv feljavításával.
-Péntek csak nekem válaszolhatsz bármely itt lakó személyével kapcsolatos kérdésre visszavonásig-utasítottam a mesterseges inteligenciát.
-Értettem Miss Taylor. Segíthetek még valamiben?-kérdezte.
-Nem köszönöm-feleltem a szobámba lépve. Kivettem a szekrényből a fekete bőrdzsekim Angyal nyakkörvével és pórázával együtt. Majd lecseréltem a kantárost egy fekete magasdereku farmerre. Még gyorsan bementem Bucky szobájába és kivettem a szekrényéből egy fekete dzsekit és egy szürke kapucnis pulcsit.
-Gyere mutatni akarok egy helyet-dobtam meg Buckyt a ruháival-Káosz gyere te is kapsz valamit-szóltam neki miután Angyalra rátettem a nyakkörvét. Káosz nyakkörve egy egyszerű mocsárzöld színű bőr amin a biléta úgy néz ki mint egy dögcédula.
-Hova megyünk-kérdezte miután felvette a dzsekit.
-Kell egy nagyon nagyon hosszú séta vagy ki fogom nyírni a kotnyeles osztálytársaimat és te is velem jössz-közöltem ő pedig bólintott.
-És a pórázok?
-Bemegyünk a városba-feleltem-Mondtam hosszú séta.

A városban megálltunk egy parkban ahol elengedtük a kutyákat.
-Visszavágó?-kérdezte meg és tudtam hogy a tegnapi mecsünkre utal.
-Itt és most-válaszoltam és támadtam is. Megint én kerültem a földre.
-Esélyed sincs-mondta miközben lefogta a kezeimet a fejem fölött.
-Vagy mégis?-kérdeztem és hirtelen megcsókoltam amire lefagott egy pillanatra. Én pedig ezt kihasználva kiszabadultam-Győztem!
-Csaltál-közölte és most ő csókolt meg.
-Csalók ellen csalni nem számít csalásnak-közöltem miközben felhúzott a földről.
-Mikor csaltam?-kérdezte mosolyogva.
-Fém karod van. Szerinted az mi?-kérdeztem vissza én is mosolyogva.
-Induljatok vissza Happy már elindult összeszedni a barátnőidet-szakította meg a gyerekes vitánkat Kira a hívasával.
-Indulunk de közben segíts már eldönteni valamit. Szerinted a fém kar csalás?-kérdeztem majd kihangosítottam a telefont.
-Az én véleményem az hogy ez baromi gyerekes-közölte Kira és letette a hívást.
-Szerintem ellesznek póráz nélkül is visszafelé-néztem Buckyra majd a kutyákra akik mellettünk sétáltak.