Hogy történhetett mindez?/Lando Norris ff/•BEFEJEZETT•

57.rész

5 perccel később visszajött hozzánk Lando és újra átkarolta a derekam.
- Kivel beszéltél?- néztem Landora.
- Nem lényeges!- legyintett egyet.- Zak is megérkezett, szóval szerintem mehetünk!- terelte el a témát. Megfogtuk a bőröndjeinket, majd elindultunk az amerikai irányába. Felszálltunk a magángépre, majd elindultunk Spa-ba. Landoval szemben ültünk egymással és úgy beszélgettünk. Már nem volt sok hátra az útból, mikor olyan hányinger fogott el ami még sosem. Gyorsan kicsatoltam az övem és fürge léptekkel a mosdóba mentem. Magamra zártam az ajtót ués már nem volt visszaút. Minden amit reggel ettem visszajött. Úgy öleltem azt a wc-t, mintha a legjobb barátom lenne.
- Emma jól vagy?- kopogott az ajtó túloldalán Lando.
- Persze minden.....- szakított félbe, még egy adag hányás- minden remek!- töröltem meg a szám.
- Engedj be!- szólt rám parancsoló hangnemben.
- Jól vagyok.- szóltam vissza határozottan. És még egy adag hányás jött vissza. Percekkel később kezdett alábhagyni az émelygés, ezért felálltam, és a tükörbe nézve rendbe szedtem magam. Lehúztam a wc-t, majd kinyitottam az ajtót. Lando majdnem beesett az ajtón mikor kinyitottam.
- Jól vagy?- nézett végig rajtam. Mindenhol megnézett, hogy nincs e lázam, a torkom nincs e begyulladva. Tényleg mindent megnézett, mintha orvos lenne.
- Jól vagyok! Lehet csak valami rosszat ettem!- nyugtattam meg.- Kell egy fogkefe!- mondtam, majd a táskám irányába mentem elővettem, majd visszamentem és alaposan kimostam a szám.
- Lehet csak terhes vagy!- mondta nevetve Daniel, mikor visszamentünk a helyünkre. Mind a kettőnk reakciója erre, csak egy szúrós pillantás volt.
- Vagy még se. Inkább telefonozok tovább!- mutatta fel a készüléket, majd újra azt kezdte nyomkodni.
- Ne aggódj nem vagyok terhes!- ültem át, Lando ölébe.
- Ez megnyugtató. Még nem jönne jól egy baba.- fújta ki a levegőt.
- Nem örülnél egy babának?- néztem rá kérdőn.
- Nem erről van szó...- kezdte el, de én félbe szakítottam.
- De ezt mondtad!- húztam fel magam, nem is tudom min.
- De nem...- próbálta folytatni, de én az ujjam a szájára tettem, ezzel is jelezve, hogy fogja be. Visszaültem a helyemre, majd elővettem egy könyvet és azt olvastam. Próbáltam a könyvre koncentrálni, de pont láttam a perifériás látókörömben, hogy Lando és Daniel is engem bámult, néha még Zak is.
- Valami probléma van?- tettem az ölembe a könyvet és így néztem rájuk felváltva.
- Nincs semmi..- jött az egybehangzó válasz.
-Remek!- mondtam majd tovább olvastam a könyvem. Nem tudom, hogy örülnék, ha tényleg kiderülne, terhes vagyok. De biztos , hogy nem. Fogamzásgátlót szedek az pedig biztos védelem nem?
Miután leszálltunk a géppel összeszedtük a cuccainkat és kiszálltunk a gépből.
- Nem ártana elmenned egy orvoshoz!- jegyezte meg halkan Lando, de úgy csináltam, mint aki nem hallotta. Beültünk így négyen egy taxiba és egészen a hotelig mentünk. A hotelbe már ott volt pár pilóta rajtunk kívül. Az első, aki jött köszönni az Carlos volt.
- Sziasztok!- köszönt mosolyogva.- Emma jól vagy? Nagyon sápadtnak nézel ki.- mutatott rá a tényekre.
- Jól vagyok, lehet csak egy kicsit megfáztam.- nyugtattam meg. Beszélgettünk még pár szót, majd mondta, hogy megy lepakol ő is a szobájába. Épp indultunk a recepcióhoz Zakhez, mikor Landonak újra csörögni kezdett a telefonja.
- Mindjárt utánatok megyek!- adott gyorsan egy csókot, majd a másik irányba elsétált. Próbáltam lelesni ki keresi, de nem volt név beírva, csak a számok halmazát láttam.