Kpop Imagine√ [ Kérések Nyitva]

Txt-kai

-KAI! ad ide a telefonomat különben vízbe folytalak és elásom a testedet-fenyegetem meg kergetve a kanapé körül de ő csak nevetet

-Nem lennél rá képes T/N, ismerlek-jelentete ki egy bűszke mosolyal ajkain-Túlságosan is szeretsz engem-nevetet fel hangosan majd felszaladt a szobámba és az orrom előtt csapta be az ajtót

-AISH KAI-orditotam el kínomban de csak a szórakozot nevetését lehetett hallani a falap túl oldaláról

Kai lassan három éve boldogitja a csodás napjaimat. Három ével ezelőtt még szívből utáltam őt és szívesen elástam volna a suli mögé de ahogy telt az idő ugy lettünk egyre jobban. Már már annyira szeretjük egymást hogy gyakran alszik nálam vagy forditva. A szüleim gyakran utaznak üzleti utra de szerencsére itt van nekem kai és az aranyos családja akik az egyedül töltőtt napokban vagy hónapokban mindig melettem álltak. Amit eltitkoltam hogy teljesen belé vagyok zúgva. Nem terveztem bele szeretni a legjobb barátomba. Komolyan beakartam bizonyitani hogy igen is létezik fiú és lány barátság de ezek szerint elbuktam. Édes kis szerelem amit nem tudok elfolytani sehogy sem. Nem én alakitom az érzéseimet igy ezt sem tudom megváltoztatni. De hogy kai mit érez......
Egy vicces srác tele energiával és sosem küldöt jeleket ugy kezel mint bármelyik barátját ami fájt de igy legalább tudom hogy plátói szerelem marad.

-Jól van-nyitota ki az ajtómat .-Tessék a telefonod-nyomta a kezembe mielőtt tarkon csaptam volna -Jó tudni hogy még mindig meg van az első közös képünk-tete még hozzá majd futásnak eredt, realizálva futotam utána majd lögtem a kanapéra és másztam rá.

-Belemertél nézni a telefonomba Huening kai?-néztem rá szigorúan csipőjén ülve egy pillanatra fel sem tűnt a póz.

-Meglehetősen tetszik a helyzet-pimaszkodot mire én lemásztam róla majd vörös fejel fontam karba kezeimet mellé ülve-Na de tetszett hogy rajtam ültél miért nem ismételjük meg?-huzogata szemöldökét játékosan amire megfogtam a melettem heverő párnát és hozzá vágtam.

-Au! na ezt vissza kapod -kapta ki a kezemből a párnat majd mászot ő fölém és kezdet el csikizni ugy hogy még a könnyeim is eleredtek és ide oda vonaglotam alatta csak hogy abba hagyja de combjaival szoritot igy nem tudtam mozogni viszont kezeim szabadon voltak igy egy hirtelen mozdulat miatt orrba vágtam szegényt. Felsziszenve fogot orrára mire bocsánat kérően azonal feljebb emelkedtem majd megnéztem elvetem kezeit az orráról és jó alaposan szemügyre vettem

-Utálom ha ilyen vagy-jelentete ki csendesen mire felvontam a szemöldökömet értetlenül -Hogy ennyire törödsz velem-folytata-Ilyenkor még inkább...megakarlak csókolni-suttogta teljesen ledöbbentve engem. Kihasználva döbbenetem ajkaimra hajolt én meg egyből viszonoztam és nyaka köré tekertem kezeimet lassan hátra dölve a kanapén hagytam hogy elmélyitse a csókot. Egyik kezével végig smitot derekam vonalán majd megállapodot tenyere melleimen. Elvált tőlem majd nyakamat vete célba, apró pillangó puszikal lepte el a bőrömet amire felsóhajtotam ajkaimba harapva. Kapkodtam a levegőt és szívem hevesen vert közelsége érintése és illata miatt. Egyszerűen nem tudtam betelni vele. Az pedig hogy engem csókol egy hihetetlen dolog számomra. Viszont nem akartam tovább menni egy csóknál igy elváltam tőle és felültem.

-Mi a baj? -kérdezte aggódva de én csak rá mosolyogtam.

-Semmi kai csak nem akarok tovább menni. A szüleim meg amugy is mindjárt itthon lesznek

-Nincs ezel semmi gond-vigyorgot és simitot arcomra lágyan

-Három év kai. Miért nem léptél hamarabb ha kedvelsz?-néztem magam elé de azért félszemel rá sanditotam kezeimet birizgálva.

-Hogy tehetem volna törpilla? Ha esetleg te nem igy éreztél volna akkor a barátságunk ment volna kárba amit nem akartam-sóhajtot fel majd fogta meg a kezemet és nézet mélyen a szemembe

-Törpilla?-tágultak ki szemeim és még a szemöldököm is az egekbe szökött-Te konkrétan letörpéztél?-háborogtam de ő csak fel nevetet megrázva a fejét

-Igen mert olyan kis cuki törpe vagy-nyomta össze az arcomat fülig érő szájal

-Rég ki kellet volna nyírjalak-motyogtam megforgatva szemeimet

-Ha kinyirtál volna akkor kivel csókoloztál volna?

-Na ne szálj el magadtól ennyire-kuncogtam fel mosolyra huzva ajkaimat mire kai megforgata szemeit majd újra magához rántot és ajkaimra tapadt sokal szendvedélyebben mint az előbb. A hasamban feléledtek a pillangok és a szívem a torkomban dobogot kai miatt. Pulcsijától fogva huztam közelebb magamhoz hogy testünk egymáshoz simult és igy még közelebb tudhatam magamhoz.

-Leszel a barátnőm? Ugye igent mondasz? -kérdezte miután elvált tőlem de nem hagyot szóhoz jutni-Nem igérhetem hogy minden zökenő mentes lesz és hogy mindig minden cukor felhő. Hogy sosem lesznek konfliktusaink de azt meg igérhetem hogy mindent meg teszek hogy boldog legyél mert szeretlek-fejezte be megható beszédét ami véget bekönyeztem majd karjaimat át vetve rajta öleltem meg és furtam fejemet nyak hajlatába.

-Tudod hogy igen a válaszom kai-toltam el magamtól majd mosolyogtam rá még ő letörölte könyeimet majd újra megcsókolt ezel lepecsételve hogy hivatalosan is a barátnője lettem.

-Végre össze jöttetek?-halodtam meg anya hangját mire azonal szét rebentünk

-Anya!-szóltam rá vöröslő arcal.