-Adj egy szálat! - Ült le Barnabás Attila mellé, a terem előtt.
-Örülök, hogy leszoktál - nyújtotta a dobozt Attila.
-Legközelebb nem hozok palacsintát.
Ekkor Bálint is kijött a teremből és a másik két fiú mellett a falnak dőlt.
-Kérsz? - Kínálta meg Bálintot cigivel a büdös bagós.
-Nem.
Egy perc múlva már az egész zenekar kint volt. Nem beszélgettek, csöndben nézték a tájat, csak Péter csámcsogása hallatszott, ahogy Barnabás palacsintáját majszolja.
-Nem megyünk el inni? - Törte meg a csendet Zsombor.
-De - mondta egyszerre a többi öt.
A próbateremhez közel volt egy hangulatos kis bár, nem is volt túl drága, így mindig oda jártak együtt. Most is erre a kis helyre esett a választásuk. Már javában iszogatott a hat fiatal, mikor Giorgio - már látszólag nem szomjas állapotban - új témát hozott fel:
-Halljátok, olyan zene ötletem van, na várjatok - vette elő telefonját -, itt van - indított el egy reklámot - Ez annyira jó, meg kitaláltam pár sort is, tudjátok ez ilyen rohadt menő, ilyen... tudod... ilyen... vibe.
-És ezt miért most mondod, miért nem a teremben? - Kérdezte teljesen jogosan Barnabás.
-Hát, akkor pont palacsintát ettem.
-Sziasztok fiúk - sétált oda kettő leányzó az asztalhoz -, csinálhatunk egy képet?
-Sziasztok lányook! - Válaszolt Giorgio.
-Nehogy te beszélj! - Fogta le a száját Barnabás.
-Persze, csinálhatunk - mondta Bálint.
-Csináld te, nekem remeg a kezem! - Nyomta oda az egyik lány a másiknak a telefonját.
-Nekem szerinted nem? - Válaszolta.
-Add! - Vette ki Bálint a lány kezéből a telefont - Várjatok már, Zsoma nincs benne a képben.
-Vigyázz! - Csúszott Barnabás féle Zsombor.
-Menj már arrébb! - Lökdöste Barnabást a másik oldalról Giorgio.
-Nyugodj már le Gyuri! - Folytatta Barnabás.
-ÁLLJ! Így jó - mondta Bálint, majd a képek elkészülte után visszadta a telefont a lányoknak, akik el is mentek.
-Nem vagyok Gyuri - mondta Giorgio Barnabásnak.
-Bocs Gyuri.
-Fu de hülye vagy bazdmeg.
-Jól van na, mondd tovább az ötleted!
Idő közben lement a nap, és mivel a fiúk nem szerették volna hogy kikapjanak az asszonyoktól, hazaindultak.
Az este folyamán érkezett egy hangüzenet Pétertől, "enyhén" ittas állapotában. A hangüzenetben ez állt:
-Halljátok, olyan jót találtam ki folytatásnak, na figyu - majd elénekelte csodálatos hangjával az értelmetlen szöveget.
Erre az üzenetre a meglepően józan Attila válaszolt írásban:
-Petikém, ennek nem volt semmi értelme.
-Te ezt nem értheted Atikám, ez művészet - válaszolta megint csak hangüzenetben Péter.
-Te hazajutottál egyáltalán, Peti? - Írta Attila.
-Nyugi, hazakísértem - válaszolta Barnabás.
-Gyurival mi van? - Írta Bálint.
-Mi lenne? - Üzente Giorgio.
-Fu, akkor te is élsz, jól van - válaszolt Bálint.
-Zsombor? - írta Barnabás.
-Jelen - válaszolta az előbb említett.
-Szuper, mindenki életben van - állapította meg Attila.
