Barátságból szerelem

5. fejezet: A békülés útján

Felkelek, leülök az asztalhoz és elkezdem összeszedni magam. Miután ez megvan, elgondolkozok a tegnap történteken. "Biztos jó ötlet volt ott hagyni Y/N-t?" Ezen gondolkozok egy pár percig, majd ráírok az említettre, hogy megbeszélhessük ezt az egészet.

Chuuya: Jó reggelt Y/N!

Chuuya: Y/N?

Chuuya: Y/N!! 

Chuuya: Miért nem írsz vissza?! Y/N!!!

Miután látom, hogy nem akarja megbeszélni a tegnapit, gondolom, írok azért neki egy üzit még mielőtt elindulok hozzá.

Chuuya: Oké, akkor én most elindulok hozzád. Írj, hogyha nem vagy otthon!

Várok egy kicsit, aztán elindulok. Felérek és becsöngetek, mint mindig, de nem nyit  senki ajtót. Biztos otthon van, mivel hallom a hangját. Valaki itt van nála. Nem akarok csak úgy berontani úgyhogy elkezdem szólongatni, hátha meghallja.

-Y/N! Én vagyok az, Chuuya!

Várok ismét. Semmi. Mikor indulnék haza hallom, hogy nyitódig az ajtó és, ha jól veszem ki, akkor Dazai lép ki rajta. Nem tudom dönteni, hogy most vissza forduljak, vagy menjek tovább, így megállok, aztán egy kis idő után elindulok. Magam mögül még hallok valamit.

-Chuu...

És egy ajtó csapódás majd egy nevetés szerű hang. Nem nagyon izgat így csak folytatom az utamat lefele, amikor egyszer csak azt veszem észre, hogy valaki mellettem van. Lefele nézve csak megyek tovább, de az a személy ugyan úgy jön mellettem.

-Chuuya?

-Igen?! -felnézek a személyre-

-Dazai?!

-Nevet- Igen. Hogy-hogy itt vagy?

- Nem mindegy az neked?! -kérdezek vissza idegesen-

-Há~t...Nem

-Sóhaj- Y/N-hez jöttem. Ennyi elég?

-Öhm...Persze, de-

-A-a nincs de! Ennyi és kész!

-Oké...-szomorúan haja le fejét-

-És te hogy-hogy itt vagy?

-Én is Y/N-nél voltam.

-Miért?

-Mert megkért, hogy menjek át hozzá.

-Ennyit én is kitaláltam...

-Nevet- Reméltem is!

Elmosolyodok és lehajtom fejem ismét. Így haza megyek, majd leülök az asztalhoz és elkezdek gondolkozni azon, hogy békülhetnénk ki Y/N-el. 

Miután elmegy Dazai elkezdek azokon a dolgokon gondolkozni amiket mondott. Például azon, hogy: "Biztos neki is hiányzol vagy hiányozni fogsz!" Vagy azon, hogy: "Egy ilyen sok ideje tartó barátságnak nem lehet ilyen könnyen vége!" De az fogta meg legjobban a figyelmem, amikor azt mondta hogy: "Ha kell én az életem árán is, de kibékítelek titeket!" Gondolom, ezt nem gondolta komolyan, vagy ha igen, akkor legközelebb tőle se kérek tanácsot. Ez után rá nézek a telefonomra és ez fogad:

Chuuya: Jó reggelt Y/N!

Chuuya: Y/N?

Chuuya: Y/N!

Chuuya: Miért nem írsz vissza?! Y/N!!!

Chuuya: Oké, én most elindulok hozzád. Írj hogyha nem vagy otthon!

Ekkor realizálom, hogy ő is helyre szeretné ezt hozni, de nem voltam benne biztos. Így csak írtok neki egy üzenetet bíztatóul, hogy minden rendben.

Y/N: Chuuya...Sajnálom, hogy nem engedtelek be, de egy részt beszélgettem valakivel, más részt pedig nem tudom, hogy biztos ki akarsz-e békülni, így inkább nem engedtelek be. Tudom, hülye döntés volt! Azért remélem jól vagy és nem ijesztettelek meg nagyon! Jó éjt!

Ezek után ezt az egészet elküldöm Dazai-nak is. Utána vacsorázok, lefürdök és lefekszek kicsit félve.

Mikor végre ki szedem magamat a gondolataim közül, ránézek a telefonomra és rögtön reagálok Y/N üzenetére.

Chuuya: Figyelj, Y/N....Egy részt tudom kivel beszéltél, más részt pedig igen, nagyon is ki szeretnék békülni veled! Én jól vagyok, de remélem te is! Neked is jó éjt!

Ez után, mint mindig lefürdök, vacsorázok és lefekszek.

Remélem megoldják egyedül is ezt a békülősdit, mivel ebben nem nagyon tudok segíteni se Y/N-nek se Chuuyának. Bár, őt nem is ismerem annyira szóval így még nehezebb lenne. Nagyon örülnék neki, hogyha Y/N-nel újra minden oké lenne, meg persze annak is hogyha Chuuyával is. Amikor haza érek rögtön megnézem a telefonom. Ez fogad:

Y/N: Chuuya is ki akar békülni!!!! :DD 

Semmi köszönés...Hát...Örülök neki, végülis.

Dazai: Na! Az nagyon szuper!! Akkor sinen vagytok!

Persze erre este tízkor nem fogok választ kapni. Ezek után lefürdök, vacsorázok és lefekszek, megnyugodva.