A biztos pont

Prológus

Eren:

Csak, hogy ismertessem a helyzetemet. Éppen itt ülök a matek teremben és várom, hogy pótvizsgázhassak. Mondanom sem kell, hogy szívesebben lennék máshol.
Na, de ugorjunk vissza egy kicsit az időben és nézzük meg, hogy miért is kötöttem ki itt.

- Eren! Gyere le kérlek! - Anya kiabálása zökkentett ki a házim írásából.

- Pillanat! - Szóltam és már indultam is lefele.

- Mi a baj? - Nem sokszor hívogatnak le, de ha igen, akkor valami nincs rendben.

- Csak el szeretnénk mondani, hogy egy hónapra elutazunk. - Mi? Engem itt hagynak egy hónapra egyedül?

- Mikor indultok? - Apa felállt és elém sétált.

- Hát igen... Már ma este kéne indulnunk...- Most ugye csak szórakoznak és április elseje van?

- Miért most mondjátok? - Mind a ketten lehajtották a fejüket és összébb húzták magukat.

- Mert...Mert múltkor magunkkal vittünk. De most nem lesz gyerekjáték az utazás, üzleti ügyeket intézünk - Látszik, hogy nem teljesen mondják el az igazat.

- Rendben, akkor én vissza megyek tanulni. - Elkezdtem felbaktatni a szobámba, de félúton megálltam.

A szüleim sosem voltak minta szülők, de szeretem őket. Kevésszer vannak itthon és mindig arról beszélnek, hogy miattam van ez. De nekem nem kell pénz, vagyon, se fényűzés. Nekem a szüleimre lenne szükségem, de ezt ők nem értik meg. Azt mondták, hogy szerezzek magamnak egy lányt, aki majd elszórakoztat. Ha ismernének tudnák, hogy kalandokra nincs szülségem, csak egy bíztos kapcsolatra. Röviden a szüleimet nem érdekli, hogy mi van velem és ez így megy mióta megszülettem.

Emlékszel, mi volt múltkor Carla? Ne enyhüljön meg a szíved Drágám! - Ez fájt, de nem annyira, mint mikor beteg lettem és otthagytak a szállodában magas lázzal egyedül. Anya persze maradni akart, de apám nem engedte, mert az üzlet fontosabb.

- Rendben, de azért néha haza telefonálok. - Biztatta apát mégis.

Nem akartam többet hallagatózni, mert úgyis tudom mit mondank. Inkább bevonulok a lakosztályomba, ami az én kis burkom. Itt élem az életem 30%-át, a többit a suliban és egy másik helyen. Nincsenek nyálas, mű vigyoros családi fotók.

Mindenhol érmek és oklevelek sorakoznak. Na ez egy vicces szori, szóval megér egy kis figyelmet. 4 évesen elkezdtem korcsolyázni, de ezzel szinkronban gitározni is. Ami csak annyit jelentett, hogy választanom kellett. Nyilván a korcsoja lett, mert a szüleim szerint az jövedelmezőbb. Ezért az érmek a mű korcsoja, az oklevelek versenyek eredményei.

De van egy szekrény, ahol más van. Ezt még senkinek nem mutattam meg, de nem is szeretném, ez vagyok én. Néhány évvel ezelőtt felfedeztem, egy rejtett szobát a szekrényem mögött. Mivel nagyon gyenge vagyok így időbe tellet, de átalakítottam és úgy funkcionál mint Narnia. Egy olyan világ ahol lenni szeretnék, egy szoba a zenének.

Minden nap órákat gyakorlok a hangszigetelt szobámban. A gitár a szenvedélyem és ezt nem érheti meg senki.

Szüleim elhagyták a házat, tehát van egy hónapom gitározásra. De, a megszokás kedvéért beköltöztem a kis rejtek helyemre. Amikor itt vagyok megfeletkezem mindenről, de ezért van, hogy bajba kerülök.

Így történt, hogy átaludtam a vizsga napját, mert éjszaka csak gitároztam. Kb 10p alatt elkészülődtem és már sprinteltem is befelé.

- Jó reggelt! Eren Yeager! Csak nem lógtunk tegnap? - Nem vagyok jóban a portással, mert mindig elutasítom, amikor dumálni akar.

- Nem, dehogy. Én? Ugyan már. - Najó én sem hinnék magamnak.

- Pótvizsga a 23-as teremben. Ne késsen! - Huhh ezt megúsztam.

- Nagyon szépen köszönöm - Már ott sem voltam.

És itt vagyunk megint. Várom, hogy vizsgázhassak és menjek vissza az óráimra. Nem vagyok srébernek nevezhető, de szeretek tanulni és ennyi. Ezzel a "dogával" sem lesz gond, olyan mint a többi.
.....................

Nem tudom, hogy ezt ki fogja elolvasni, de azért leírom. Egy kérdésem lenne csak, hogy kerüljenek fel a részek?

Én magamból indulok ki és tudom, hogy csak befejezett könyvet olvasok. Ezért én is csak, akkor kezdem el kirakni a részeket, ha már megírtam. De nem biztos, hogy így a jó.

Csak, ha minden részt, akkor raknék ki, ha megírtam, akkor hetente lenne egy rész és lehet, hogy be se fejezném.

Szóval nem tudom mit csináljak, kérlek írjátok le kommentbe, mert nagyon érdekel.