Varázsló, kis hibával

10. Egy varázslat nélküli világ

A Thorne fivérek a nyári vakációt élvezték. Túl voltak egy újabb tanéven, és Julius is letette az RBF-vizsgáit. Az eredményeket majd később kapja meg bagolypostával. Nem akart, vagy nem mert találgatni, de úgy érezte, hogy egészen jól sikerülhettek. Majd kiderül.

A család a szokásos életét élte, az otthonukban is a szokott felfordulás uralkodott. Nem volt könnyű a lassan négy és fél éves ikerlányokkal, Millyvel és Taniával. Nem ez volt ugyan az igazi nevük (hanem Maximilla és Titania), mégis mindenki így hívta őket. Eleven kislányok voltak. Nem rosszak, csak élénkek. Ami végül is nem baj. A helyzet így is sokat javult a három évvel ezelőttihez képest, amikor az ikrek még igazi kis ördögfiókákként viselkedtek. Futkosni most is kellett utánuk, és sok-sok odafigyelést igényeltek. Főleg most, hogy a családnak vendége volt.

Nem tudni, hogy miért és miként, de Mercy szülei végre megengedték, hogy a lány két hetet a Thorne családnál töltsön (Marius legőszintébb örömére). A lány meg is érkezett július végén. Elég kevés poggyászt hozott magával. Mikor megkérdezték tőle, hogy lehetséges ez, vállat vonva azt felelte, csak a legszükségesebbeket hozta magával: fogkefét, váltás ruhát, tiszta bugyit, meg az elsősegély-készletét félresikerült varázslatokhoz. Marius fülig vörösödött a válasz hallatán (főleg a bugyis résznél), a többiek meg jót derültek rajta.

Mercy nem hazudtolta meg önmagát, és visszafogottabban sem viselkedett a szokottnál, az abszurd humorát is magával hozta. Amivel mégis mindenkit levett a lábáról, a Thorne szülőket is beleértve. Az ikrek meg egyenesen imádták, mert játszott velük, és igazán vicces kis varázslatokkal szórakoztatta őket. Mint valami - kissé lökött - idősebb nővér. Talán emiatt, de a lányok vele egészen jól viselkedtek. Még rendet rakni is képesek voltak a kedvéért a szobájukban. Ez felért egy nagyobbacska varázslattal.

A fiúk megmutatták neki az otthonuk környékét és a kedvenc helyeiket. Az is szóba került, hogy egy nap hármasban elmehetnének Londonba, útba ejtve az Abszol utat is, bevásárolni a következő tanévre. Előtte egy kicsit tekeregve a városban, elvegyülve a muglik között. Ez volt a nem publikus terv, hogy a lány megmutathassa nekik a varázstalan emberek világát.

Meg is tették, és remekül szórakoztak. A varázslat nélküli világ is érdekes volt, furcsa, abszurd, és a maga módján szintén varázslatos. A város forgataga, az óriáskerék, az utcákon nyüzsgő emberek hada. Mercy elvitte őket egy helyre, amit az információk kincsesbányájának nevezett. Nem tűnt annak. A helyiségben asztalok sorakoztak, rajtuk furcsa, ismeretlen rendeltetésű tárgyak. A lány számítógépnek és monitornak nevezte őket. Meg billentyűzetnek és egérnek. Egér. Micsoda hülye egy név!

- Mi a csodára valók ezek? - kérdezte értetlenül Julius.

- Rajtuk keresztül elérhető az emberiség tudásának, művészetének, életének egy jelentős része - felelte Mercy. - Zenét hallgathatsz, filmet nézhetsz, könyvet olvashatsz vagy írhatsz, tanulhatsz, múzeumokat látogathatsz, bejárhatod és megnézheted a világ számtalan csodáját, anélkül, hogy fel kéne állnod a székedről. Picit hasonlít a hógömbömre, amit Mariustól kaptam. Senki sem tud mindent, de ezek óriási tudást tesznek elérhetővé bárki számára.

- És hogyan találják meg ebben a rengeteg mindenben azt, amit keresnek? - firtatta Marius.

- Erre is van mód. Az egyik, hogy alaposan végiggondolod, mit is keresel. Mint nálunk az iskolai könyvtárban. A másik, hogy létezik erre egy sor különleges varázslatuk: a legismertebbnek Google a neve. Ha kíváncsi vagy valamire, akár egészen bonyolult dolgokra is, az megtalálja, és akár rendszerezi is neked.

Julius csak hümmögött, de Marius szinte rögtön felfogta a hallottak jelentőségét. Tehát az egész valami olyasmi, mint egy hatalmas, világméretű roxforti könyvtár. Talán még zárolt rész is lehet benne, ahová csak engedéllyel szabad betekinteni. Ezek a gépek pedig megmutatják, amit látni szeretnél. Ha elég ügyes vagy hozzá, és jól teszed fel a kérdést. Ez az eszköz hiányzik nagyon a Roxfort könyvtárából! Ha ez a technika, meg az a Google-varázsige a rendelkezésükre állna, sokkal hatékonyabban és gyorsabban tudnának dolgozni, tanulni és kutakodni. Mint amikor ő a pálcák után nyomozott. Mennyivel könnyebb dolga lett volna!