A démon vágyai (Befejezett)

1.fejezet: Sakura megtörése

Gaara komoran figyelte a foglyokat.
- Kazekage-sama! - hajolt meg előtte egy harcosa. - Elfogtuk a levél-ninja csapatot. Ketten megszöktek, de ezt itt újra elkaptuk - mutatott az egyik összekötözött ninjára.
- Szép munka volt - szólalt meg mély bariton hangján. - Az ANBU-különítmény induljon, és keresse meg azt az egy szökevényt.
Közelebb lépett a foglyokhoz, és végignézett rajtuk. Mind gúzsba kötve feküdtek a földön, szájuk és szemük bekötözve. Arcán kegyetlen mosoly jelent meg, mikor felismerte őket.
- Nocsak... Őt a legkomolyabb őrizet alá helyezzétek, és nem vehetitek le róla a szemkötést, mert bal szemében sharingan van - mutatott az ezüsthajú ninjára. - Ezeket, pedig különítsétek el, és vigyázzatok velük, nagyon erős thai-jutsu specialista mindkettő. Tovább haladt, és a szökött rabhoz ért. - Őt vigyétek a házamba, két ANBU őrizze - mutatott rá, és türkizkék szemeiben valami állatias villant. Két embere bólintott, és megragadták a fogoly karjait.

Gaara arcán gonosz mosoly terült szét.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------


Sakura lassan tért magához. Nem látott semmit, és egy pillanatra pánikba esett, de néhány nagyobb levegővétel után lecsillapodott. "Ezek szerint elkaptak." - konstatálta csalódottan. Pedig azt hitte sikerült. Naruto-val ügyesen elmenekültek, de elszakadtak egymástól, így könnyebben tudták Őt becserkészni. Fájtak a karjai, olyan erősen kötözték meg... "De legalább a titkos tekercset nem szerezték meg, hiszen Naruto-t szinte lehetetlen utolérni. Ő biztos sikeresen végrehajtotta a küldetést!" - reménykedett. Mióta háborúban állt a két falu, azóta Naruto képességei is nagyon sokat fejlődtek, így mára ő lett a Hokage jobb keze. Szinte legyőzhetetlen.
Sakura megmozdult, hogy zsibbadt, gúzsba kötött végtagjaiba jusson némi vér, már ha a kötelek nem szorították el végleg azt. Felnyögött az égető fájdalomtól...

- Magához tért uram! - hallotta beszűrődni kintről tompán a hangokat. Kinyílt egy ajtó, majd halkan becsukódott. Közeledő lépteket nem hallott, csak az erős chakrát érezte meg, amely végigperzselte érzékeny bőrét, és fojtogatni kezdte. Levegőért kapkodva, rémülten kapta fel a fejét. "Ki lehet ez?" - rázta ki a hideg.
Valaki levette róla a szemét fedő kendőt, és végre körülnézhetett. Egy szobában, ágyon hevert, és néhány gyertya biztosított némi félhomályt. "Már este van..." Felnézett az idegenre, és a jeges türkizkék szemek és a lángvörös haj láttán megremegett, és félelem kúszott a torkába.
- Szia Sakura... - köszönt a férfi halkan, és közelebb hajolt hozzá, arca pár centire volt csupán tőle. A lány szerencsére nem tudott felsikítani a szájpecektől, csak rémülten nézte a férfit.
"Végem..."


Gaara a félelemtől csillogó smaragdzöld szemek láttán elégedetten felsóhajtott, és elfordult a lánytól. Kezeit ökölbe szorítva fogta vissza magát. Nehéz volt türtőztetni vad, állatias ösztöneit, amikor végignézett a formás testen, a szép arcon, és a lágyan aláhulló rózsaszín tincseken... és az illata... "Türelem." - bíztatta magát.
- A társaidat is elkaptuk, mind életben vannak. Jelenleg vallatják őket a jouninok, aztán... - harapta le a mondat végét, és elégedetten elmosolyodott. Visszanézett az őt figyelő lányra. - A te kihallgatásodat átvállaltam - terült szét arcán a kegyetlen mosoly - Nem mintha értékes információk birtokában lennél...

Sakura rémülten nyelt egyet, és körülnézett. Lehetséges szabadulási terven dolgozott az agya lázasan. Ha ez a férfi elkezdi kínozni, abba belehal. Jól emlékszik a chounin vizsgára, és az utána lezajló harcra... Ez a férfi egy szörnyeteg! Érezte, hogy kezd pánikba esni... Pulzusa száguldott, kapkodva vette a levegőt, és a csuklóin lévő kötelet próbálta szétszaggatni, de csak fájdalom jutalmazta próbálkozásait és érezte, ahogy forró vére kiserkent, majd végig folyt alkarján.

Gaara közelebb lépett az ágyhoz, megérezte a friss vér illatát... a félelem ízével keveredve. Szemei elsötétültek, és vágyakozva nézett végig áldozatán.
- Fölösleges bármivel is próbálkoznod - csattant fel hidegen a hangja, egy mozdulattal levette kezéről és lábáról a köteleket majd a szájpecket, és karjánál fogva felrángatta. - Mutatok neked valamit kicsi Sakura...
Hirtelen minden elsötétült, és úgy érezte, hogy a gyomrát és mellkasát valami erősen összepréseli. Levegőért kapkodott, hogy sikíthasson, de képtelen volt. Mintha valami vákuum kiszippantotta volna belőle.
Egyszer csak hirtelen véget ért ez a tortúra, és zihálva rogyott térdre. Egy erős férfikéz karjánál fogva talpra rántotta, és Ő rémülten körülnézett... Egy sötét cella közepén álltak. Teleportáció.
- Lee... - nyögött fel rémülten, és a földön fekvő, több sebből vérző fiúhoz akart szaladni, de Gaara erősen tartotta. - Engedj... Lee...

Egy ninja lépett a fiúhoz, és fél kézzel felrántotta a földről, majd a falhoz lökte, és az onnan lógó láncokhoz kötötte kezeit és lábait.
- Lee... - suttogta Sakura, szemei könnybe lábadtak a sok seb és vér láttán.
Miután a ninja végzett, kunai kését a fiú nyakához illesztette, és várakozóan nézett a Kazekage-ra. Gaara bólintott, és a tőr megindult, hogy halálos útját befejezve kioltson egy emberéletet.
- Ne...! - sikoltotta Sakura, és vadul küzdeni kezdett az őt tartó erős kéz ellen.
- Állj. - szólalt meg halkan Gaara. A ninja azonnal leeresztette karját, és tisztelettudóan meghajolt. - Elmehetsz.
Sakura lenyugodott, és kipislogta szemeiből a könnyeket. Képtelen volt máshová nézni, csak Lee-t látta. Nézte a sérüléseit, és medi-ninjaként próbálta analizálni az állapotát, de az érzelmei elködösítették tudatát.

Gaara nyugodtan figyelte a lány reakcióit, és elégedetten elmosolyodott. "A lány hamarosan megtörik."
Sakura a férfi felé fordult, és könnyei ismét patakokban áramlottak, de ezúttal a düh miatt.
- Hogy lehettél erre képes? - suttogta - A chounin-vizsga óta gyűlölöd őt. Miért nem te magad áltál ki ellene? Ennyire gyáva vagy? - köpte undorral.
A férfi szeme elsötétült, és a lány csuklóját megragadva húzta közelebb magához.
- Azt ajánlom, ne sértegess... - sziszegte. - Épp az imént mentettem meg az életét. Ha feldühítesz, a szemed előtt fogom kivégezni, a másik kettővel együtt!
Sakura rémülten tágranyílt szemekkel nézett fel rá, és remegni kezdett. Félt. Nagyon félt.

Gaara ismét megérezte a félelem finom, izgató illatát, és démona elégedetten dörgölőzött szívéhez. Átjárta testét a vadászösztön... Szorítását fokozta a karcsú csuklón, és a lány felnyögött a fájdalomtól. A férfi ajkain lágy mosoly jelent meg, és élvezettel nézte, ahogy Sakura felnyög a fájdalomtól, és térdre kényszerül.

Rémülten nézett fel a türkizkék szemekbe, és összeszorított fogakkal tűrte a fájdalmat. "Miért csinálja ezt? Hiszen nincs rá oka. Mi csak szállítók vagyunk, Ő is tudja, hogy információkat nem szedhet ki belőlünk, mert nem tudunk semmit..."
- Miért csinálod ezt? - kiáltott fel fájdalmasan.
Gaara előre hajolt, és közvetlen közelről nézett szemeibe. Mély hangja, és fagyos tekintete végigkarcolta idegszálait.
- Hogy lásd, mire vagyok képes.
Sakura egy pillanatra elfelejtkezett a fájdalomról, és meglepetten felkapta a fejét. Gaara elégedetten nézte. Igen, most végre figyel rá... Szinte hallotta, hogy a lány agytekervényei kattognak. Csendben várt, tekintetével fogva tartva a smaragdzöld szemeket.

- Mit... mit akarsz tőlem? - suttogta remegő ajkakkal, mikor végre tudatosult benne, hogy ez az egész nem volt más, mint egy erődemonstráció. Így kell egy ninját megtörni... A társaival kell zsarolni. Ó, hányszor hallotta ezt az akadémián... Ki gondolta volna, hogy egyszer testközelből tapasztalja meg... És szegény Lee... Könnybe lábadtak ismét a szemei, és lehajtotta a fejét. Elhatározta, hogy a falut elárulni nem fogja, de minden tőle telhetőt megtesz társai érdekében.
- Téged - hallotta a választ, és először nem értette. "Engem?" - hiszen itt van. Kiszolgáltatva, összetörve. Meg akarja ölni? Akkor minek ekkora feneket keríteni a dolognak?

Gaara figyelte az érzelmek hullámzását, és az értetlen arckifejezést. Felrántotta magához a karcsú kis testet, és ismét elcsodálkozott, hogy lehet egy ilyen törékeny nőből ninja. Magához szorította, és Sakura mellkasa ismét összepréselődött, a világ megfordult... Behunyta szemeit, és mire felnézett, ismét az előző szobában voltak. Gaara az ágyra lökte, és hidegen nézett rá.
- Itt maradsz, és azt teszed, amit mondok neked - mondta halkan, parancsolóan. - Légy hozzám nagyon kedves, ha társaid egy kicsit is számítanak neked... - mosolygott kegyetlenül.
- Kedves...? - néztek rá az elbűvölő, ártatlan szemek. Gaara-t kezdte most már nagyon bosszantani... Dühösen belemarkolt a puha, illatos hajtincsekbe, és fölrántotta magához a fejét. Sakura rémülten hunyta be szemeit, és ekkor megérezte a férfi csókját...
Gaara szája forrón tapadt az övére, és erőteljesen, vadul birtokba vette, nyelve erőszakosan behatolt ajkai közé, hogy feltérképezze új tulajdonát.
A lány rémülten ellenkezni próbált, de az erős kezek fájdalmasan sakkban tartották... A félelemtől megremegett, de ekkor Gaara elengedte, és visszazuhant a párnák közé. Sakura felnézett a vágytól csillogó türkizkék szemű, ziháló férfire és végre megértette, mit akar tőle.
Remegve kúszott hátrébb az ágyon, és elsápadt.
- Lehetetlent kérsz. Nekem... nekem... vőlegényem van - suttogta.
- Tudom - komorodott el a férfi, és a kezét nyújtotta. - Add ide a gyűrűt.
Sakura felháborodva kapta maga elé a kezét, és óvón fogta körül ujját. Gaara elkapta a kezét, és durván lerántotta róla, majd kidobta a kis, kerek ablakon.
- Ne... - kiáltotta a lány, és kétségbeesetten nézett a röptében felszikrázó ékszer után. Eszébe jutott szerelme arca, ahogy megkérte a kezét. "Neji..." - Könnyes szemekkel nézett fel. - Te...
A férfi ismét belemarkolt a hajába, és a szemébe nézett.
- Jól vigyázz mit mondasz - mondta halkan, és chakrája fellángolt körülötte. Sakura levegőért kapkodva figyelte, félelme teljesen lebénította. - Nem akarod hátizsákban hazavinni társaid fejét igaz?

Sakura-ban ekkor megtört valami...

Felnézett a fagyos türkizkék szemekbe és érezte, ahogy könnyei felmelegítik arcát.
- Mit kell tennem? - sütötte le szemeit megadóan.