I'll love you always and forever... (Mason Mount ff)

4.rész

-Miért kell zavarba hoznod Mason?-nevettem kínosan.
-Mert aranyos vagy amikor elvörösödsz!-húzott még közelebb magához.-Köszönöm, hogy leborotváltad a szakállam!-suttogta kegyetlenül dögösen.
-Szolj ha kész vagy... Majd kint tali...

Elindultam volna kifelé, de megfogta a kezemet és magához rántva megcsókolt. Miután elszakadtam az ajkaitól, rá mosolyogtam és kimentem a fürdőből. Nem sokkal később Mason is megérkezett. Bebújt az ágyba és átölelte a derekamat és elaludtunk.

Augusztus 31.

Már minden cuccom össze pakoltam. A nagyobb dobozokat apuval a tegnap már felvittük Manchester-be. Ma visszük a maradék cuccommat is. Mason nemsokára itt van értem... És akkor kezdődik az egyetem.

-Szia Luni! Mehetünk? -nyitott be Mason.
-Szia Masey... Igen mehetünk!-mosolyogtam rá erőtlenűl.

Bebakoltuk az autóba a cuccokat, és elindultunk.

-Na... Milyen volt a nyár így összeségében?-kérdeztem tőle.
-Nagyon jó és rohadt szar egyben!-válaszolta.
-Tehát... Minden este videóhívásozunk, napközbe is irunk egymásnak, hétvégenkét tali és max ennyi.
-És ünnepekkor nem jössz haza?
-Nem tudom... Max a karácsonyt fogják megadni. Ez egyetem, sajnos nem az  általános...
-És akkor hálaadásnál ki fogja eltörni velem a szerencse csontot?
-Majd eltöröd videó hívásban! Oké?
-De az nem lesz olyan... És ki fog majd átjönni, ha padlón vagyok?
-Majd hívlak én is meg a csapatodból valaki biztos van aki felvidítson!

Annyira tervezgettük, hogy mit fogunk majd csinálni,hogy már meg is érkeztünk Manchester-be.

-Nem is mondtad, hogy az UNITED ennyire közel van.-mondta Mason elszomordva.
-Hát igen... Eléggé közel van ezért ott fogunk a legtöbbet gyakorlatozni.-simítottam meg a kezét.-Na gyere... Vigyük fel a dobozokat.

A lehető leggyorsabban felvittük a dobozokat a szobatársamhoz. Maja a szobatátsam nagyon kedves és nagyon szimpatikus. Váltottunk vele pár szót, meg kapott aláírást Masontól, aztán vissza indultunk a kocsihoz.

-Tessék Luna... Ez a tied.-nyújtott át egy dobozt.
-Ahhw de édi vagy!-néztem rá elérzékenyülve. Kibontottam a dobozt és a gyerekkori plüssöm volt benne amit még Mason nyert nekem a vidámparkban. Az évek alatt teljesen beszívta Mason illatát.
-Nem sok... De gondoltam, hogy lehetne egy jó emlék... Kettőnkről...
-Köszönöm Masey!-öleltem meg.
-Nagyon fogsz hiányozni tudod?-folyt le egy könnycsepp az arcán.
-Nekem már most hiányzól, pedig el sem mentél...
-Nem akarlak elengedni!-szórított magához.
-Szeretlek Mason!-fogtam meg az arcát.-Ne sírj oké?
-De te se sírj! Ja és ha netán részegen próbálsz szexelni... Akkor húzd fel a pasi farkára azt a gumit jó?
-Nem fogok te bolond! Még várok vele... Majd írj ha haza értél oké?
-Rendben... Én is szeretlek Luna...

Nyomtam egy puszit az arcára és megvártam amíg elmegy az egyetem parkolójából.

Mason szemszöge

Tényleg elment egyetemre... Én meg elengedtem... Üresek lesznek a napjaim nélküle, de már csak 5 nap és újra láthatom! Kegyetlen hosszú lesz ez a hét. Jelenleg az autópályán sietve vezetek haza, mert délután edzés lesz.

Kb délután 2-re haza értem, majd egyből mentem is Fulhambe.

-Hé haver! Le vagy törve, mint a bili füle! Mi a helyzet?-karolta át a vállam Kai.
-Semmi...-válaszoltam.
-Elment igaz?-kérdezte sajnálkozóan.
-El...-szipogtam.
-Ne aggódj! Hétvégén majd láthatod!
-Hát nem hiszem, hogy minden hétvégén 4 órát fog autókázni, csak azért, hogy láthasson...
-Dede! Mindent megtenne érted!

-MASON!? MI VAN VELED?! FIGYELJ ODA!-ordított rám Tuchel.
-Bocsánat...-válaszoltam szűkszavúan.

A botrányos edzés után haza estem, lezuhiztam és befeküdtem az ágyba. Bekapcsoltam a telómat és rengeteg üzenetem, meg nem fogadott hívásom volt Lunától.

Luna szemszöge

Jelenleg az ágyon ülve idegesen rágom az ujjamról a bőrt, és folyamatosan a telefonomat nézem. Mason délelőtt óta nem válaszol a hívásaimra és még vissza sem ír... Aztán a telefonom kijelzőjén Mason neve jelent meg... FaceTime-olni akart. Nem kérdés, hogy egyből felvettem.

-Mason Tony Mount! Hol a jó életbe voltál?-néztem rá mérgesen.
-Bocsi Luna, de ahogy haza értem egyből mennem kellett edzésre. És így is elkéstem, mert dugó volt arra felé! Ne haragúdj tényleg!-magyarázkodott.
-Halálra aggódtam magam érted!
-Nyugi jól vagyok!
-Milyen volt az edzés?
-Borzalmas! Nem azt csináltam amit kellett, de eltelt. Na és te ma mit csináltál?
-Kipakoltunk Majaval pár dobozt aztán mindjárt megyek aludni, mert holnap reggel egy jó kemény tesivel kezdünk.
-Jólvan Luncikám akkor hagylak aludni... Jó éjszakát!
-Jó éjt Mason! Szeretleeek! Szió!

Kinyomtam a hívást és leoltottam a lámpát, majd elaludtam.

Miért hiányzik ennyire Mason? Kevés ideig leszek meg nélküle...