I didn't steal anything..maybe your 𝕙𝕖𝕒𝕣𝕥~𝙷𝚢𝚞𝚗𝚓𝚒𝚗 𝚡 𝙸.𝙽 𝚏𝚏!

~1~

Jeongin szemszöge

-Nem érdekel hogyha nem tudod megszerezni tőle a pénzt, ha nem adja oda akkor verd ki belőle, vagy mit tudom én..-mondta apukám, miközben beszélgetett az egyik "munkatársával". Na igen az apukám így keres pénzt. Megkeresi a kicsit gazdagabb, gyengébb láncszemeket, majd lecsap rájuk. Persze van egy ál irodai állása, arra az esetre, ha valaki ilyesmiről kérdezne, vagy hasonlók. Mert mint hallottátok amit apám csinál, nem éppenséggel legális.

Gazdagok vagyunk apámnak "köszönhetően". Utálom apámat, ugyanis én nem éppenséggel preferálom a módszereit. És hogy ki vagyok én? A nevem Yang Jeongin. 17 éves vagyok. Suliba nem járok (apám ügyei miatt), online oktatásos magán tanárom van. És labendeo vagyok, aminek apám nagyon nem örül, mert néha nagyon használhatatlan vagyok. (gyors infó: a labendeo-k gyengébb fizikai adotságokkal rendelkeznek)

-Apa lehetne picit halkabban?! Mindjárt órám lesz..

-Hhhh-sóhajtott idegesen-máris...-mondta majd lement a földszintre. Ez az egy dolog, amiről meg tudom győzni, ugyanis azért ő se szeretné, hogy kiderüljenek a dolgok.
Amint 8-at ütött az óra, már villant is fel a laptopomon az ikon, miszerint a tanárom hív.

Nem sokkal, miután vége volt az órámnak, kopogtatást hallottam az ajtó felől..

-Fiam beszélnünk kell.-mondta apám miközben leült az ágyamra.-Arról van szó, hogy már felettem is kezd eljárni az idő. Napról napra öregebb leszek és gyengülök. Pont ezért szeretném, ha lassan átvennéd az ügyeimet. A "próba ügyed" már meg is van.

-Hogy tessék? Te most komolyan azt akarod, hogy olyan mocsok piszok legyek mint te? Na ezt felejtsd el!-kiabáltam apámra.

-NA IDE FIGYELJ TE KIS SZAROS!-kiáltott idegesen, miközben megfogott engem, a nyakamnál fogva-PRÓBÁLTAM EZT SZÉP SZÓVAL ELINTÉZNI, DE ÚGY LÁTOM ABBÓL NEM ÉRTESZ! Te fogod továbbvinni az ügyeimet és kész.-mondta majd elengedett, és kisétált a szobámból. 

Én ezt nem bírom tovább. Nem érdekel semmi, én elmegyek innen. Alapból se lehetek emberek között, a social media felejtős, a házimunkát is nekem kell végezni, és akkor pluszba még tegyek olyan mocskos dolgokat? Biztos hogy nem!

Miután hallottam, hogy apám elhajt egy kocsival, gyorsan előszedtem a legnagyobb hátizsákom, és elkeztem ruhákat gyűrni bele. A lehetőleg legátlagosabb ruhámat vettem fel, majd felkaptam a telefonom, és már indultam is le a lépcsőn. 

Amint leértem, odamentem a Beethoven szoborhoz, és elcsavartam a fejét. Majd amikor megjött a lift beleszáltam, és vártam, hogy leérjek. Amint lent voltam a nagy a ajtó előtt, beütöttem a kódot, majd vettem egy nagy levegőt és kinyitottam. Ott volt minden. Apám összes vagyona.

Elvettem pár wont...jó 150000-t vittem, de szerintem az pont elég lesz.

O/////O

Amikor kiléptem a ház ajtaján, egy olyan érzés fogott el, hogy vissza kéne mennem. De nem mentem. Túl nagy a haragom apám iránt. Random megálltam egy romosabb épület mellett, majd bementem. Azért csak kell egy hely ahol leszek nem?

Kicsit beljebb léptem az épületben, de zörgést hallottam, ezért egyből elkezdtem pánikolni...

-H-hé ki..k-ki van ott-t?-kérdeztem reszketve.-Valaki, aki kegyelmezni nem fog:)-hallottam egy hangot a hátam mögül.