Dana's POV:
-T-T-T-t-te h-hüly-hülye á-á-állat!
EZ MI VOLT?!-löktem félre Marcot.
-Én csak segíteni akartam! -kiáltott vissza
-Segíteni?! Én- Én-... azt hiszem jobb h-ha most m-mész... -hajtottam le a fejem. Nem tudtam mit felelni. Nem vagyok buzi! Az nem lehet! Cs-csak a nők nem érnek fel a tökéletességemhez!
-.....Rendben...-lehajtotta a fejét és elindult ki a kapun. A szokásosnál is szomcsibbnak tűnt. A szakadó eső egy pillanat alatt elállt. Ő pedig csak szedte a lábát, és bár teljesen össze voltam zavarodva abban biztos voltam hogy a popója tökéletesen ring a lépéseivel egy ütemben ami fokozatosan gyorsult ahogy szaladt le az utcán.
-V-Várj!!! A táskád itt maradt! -kiabáltam utána de meg se halotta.——————-THE NEXT DAY——————
Marco's POV:
Nem tudtam mit tegyek. Még mindig nem vagyok túl Jungkookon... Mit is gondoltam?! Egész este nem aludtam. Nem tudom mit tegyek.
———————————————————Most ugrunk 1 napot mert en vagyok az iro es megtehetem
————————————————————Bementen a sulcsiba és leültem a helyemre, nem voltak sokan de Danna már a helyén ült, úgy nézett ki mint aki beteg. A haja kócos volt, a szeme karikás a bőre pedig fehér mint a terem falai. (Persze az ő bőrén nem voltak tollal rajzol pici péni- kukacok de sápadt volt és koszos)
Mi történhetett vele?... Talán... megviselte a 𝒸𝓈ℴ𝓀𝓊𝓃𝓀?!
Nagy elmélkedésemben egyszer csak arra lettem figyelmes hogy felém fordul és rám pillant. Csak egy pillanatra de láttam a szemében hogy nehéz estéje lehetett.>__<Hirtelen egy enyhe ütést éreztem a tarkómon, hátrafordultam és megláttam.... Guzstáv ült a mögöttem lévő padban aki épp vicsorogva röhögött miközben egy újabb papírgalacsint készített. És miközben meredten rám nézett újra megdobott. A nedves golyó (rossz az a ki rosszra gondol-.-) a pólómat találta el és a nyál miatt rajta is maradt.
-Hé!!!! MI A RÁK?! EMBER, TUDOD MILYEN DRÁGA VOLT EZ A PÓLÓ?! IGAZI GUCCI!!! -Rikácsoltam. Ez hihetetlen! Hogy képzeli?! Csak úgy?! MEGDOB! ENGEM?! És a drága pólómat?!
-Juuuj mi lesz? -nevetett gúnyosan, éreztem ahogy a fejem színe széped vörösbe fordul.
-ENNYI VOLT! HÍVOM ANYÁMAT!!!!- kiabáltam tovább. Legnagyobb meglepetésemre felállt a helyéről és oda hajolt a fülem mellé...-Jól figyelj rám. Danna az enyém! Mindig az enyém volt és az is marad. Mi tökéletesek vagyunk együtt és te nem állhatsz közénk! Mindent elmondott nekem tegnap este. Nem vagyok nagy fanja a hármasnak szóval tarts magad távol tőle, nem te leszel a kis szőke hercege. -suttogta a fülembe biztosra véve hogy csak mi ketten tudjuk mit mond (Kinda spicyyyy ngl, u sure about that ,,no threesome"?). Végül elhajolt és mintha mi se történt volna hangosan felrikkantott.
-JÓ NA! Csak viccelődök, ne legyé' már ilyen hisztis! HIHIHIHHAHAIHUIHI -nevetett tovább de igen csak bizarrul...
Hát ez meg... mi volt?!
Ezt vegyen fenyegetésnek?! Egyébként meg mi az hogy tartsam magam távol tőle? Majd meglátjuk... majd meglátjuk.Au's note:
Hi guuuuuuuuys. Yeah I know I disappeared a lil bit... but I'm back UwU🥰🥺🥺🥺🥺✨🥺🥰🥰 And for those who said the previous chapter wasn't spicy enough: they're still 14! Y'all are too h0rny....-.- DON'T HIDE YOU KNOW IT WAS YOU!!!! Anyway😊 I'm back so new chapters coming soon sweeties😘🥰😍❤️❤️❤️
YOU ARE READING
Ne jáccadozz velem
Fanfiction•MarcoxDanna (Manna all the wayyy) •Fluff, angst •BESTIES TO LOVERS •Yaoi •TW: SUICIDE, SELF HARM, GAYYYYS