2024. február 14.
Lisa Simons
Már abban az időszakban vagyok, hogy bármikor megszülethetik a kicsikénk. Az eltelt hónapokba a babaszobát csináltuk meg. Nem is kell mondanom, nem egyszer aludt Harrisonnál a drága barátom. De végül készen lett. Engem kivontak a szoba elkészítésébe mivel nem szabad nagyon megerőltetnem magam. Amúgy a szoba hófehér világos szürke minták díszelegnek, a bútorok pedig tölgy színűek.
-Szia-lépdeltem le a lépcsőn.
-Sziasztok-karolta át derekamat Tom.
-Mit csináljunk ma?
-Amit csak ti szeretnétek-hintett egy óvatos puszit ajkamra.
-Nézünk valami filmet?-néztem rá boci szemekkel.
-Ha ez szíved vágya, feláldozom magam.
-Szupi, akkor csinálok popcornt-indultam el tapsikolva a mikró felé.
-Mit nézzünk?
-Spongyabobot az új része úgyis most jött ki.
-Mostanában csak animációs filmeket nézel-kuncogta.
-Nem én tehetek róla-huppantam le mellé kezemben a tál teli popcornnal.
-Fogd csak persze a hormonokra-karolta át a vállamat.
-De te így szeretsz-vontam meg a vállamat.
-Pontosan, így szeretlek már 7 éve-nyomott egy puszit a hajamba.
Másfél óra elteltével én kisírt vörös szemekkel néztem a szereplő listát, Tom csak engem nevetve nézte azt.
-Ez annyira szomorú-sírtam el megint magam.
-Micsoda?-kérdezte nevetve.
-Hogy, hogyan is ismerkedett meg Spongyabob és Patrick-szipogtam.
-Jaj, édesem-törölgette le könnyeimet.
-Elmegyünk fürdeni?-néztem rá.
-Gyere-állt fel ő elsőnek majd felhúzott engem is mikor erősen bele nyílalt a hasamba és egyből odakaptam-Mi a baj?-kérdezte aggódva.
-Semmi, biztos csak rúgott egyet.
-Rendben.
Mikor felértünk a fürdőbe megint bele nyílalt a hasamba. Tom eközben engedte a vizet a kádba majd még egyszer bele nyílalt a hasamba a fájdalom.
-Van nálad óra?-kérdeztem összegörnyedve.
-Igen, miért?
-Már kétszer éreztem a fájdalmat-majd még egyszer mire összegörnyedtem aztán még egy-Mennyi idő telt el?-néztem fel rá fájdalmas arccal.
-5 perc-mondta és egy hatalmas fájdalmat éreztem a hasamban majd azt, hogy valami meleg végig folyik a lábamon.
-Pakolj-néztem rá mikor megláttam, hogy elfolyt a magzatvizem. Tom elzárta a csapot és kiszaladt a szobába a kikészített csomagért.
Hallottam, hogy kiviszi a csomagot a kocsiba majd fut vissza értem, a karjaiba vett és futottunk le a kocsiba. Becsatolta magát és már száguldottunk is a kórházba. Időközben felhívtam Dr. Norton-t, hogy megkezdődtek a fájások és, hogy készüljön fel rám.
-Nyugi oda érünk-mondta mikor fordult a kórház felé vezető útra.
-Ne mond nekem azt, hogy nyugi vagy megnyúzlak.
YOU ARE READING
Út a biztonság felé |✔|
FanfictionLisa Simons lassan közeledik a 20 felé. Élete édesanyja halála után romokba hull. Egy decemberi napon összefut rég nem látott bostoni szomszédjával Chris bácsival. Attól a naptól kezdve élete egyre jobb és jobb lesz. Ha szeretnétek végig követni...