JILL
- Át is veszem a szót, Szivi, úgyis kaptam már egy felkérést, hogy tálaljak ki az életemről, hát tessék, itt az én életem!
A melóm nem nagy szám, táncolok. Nem, srácok, nem bárokban, igazi csapatban, mint a filmekben. Szóval, ja, jó a csípőmozgásom, edzett vagyok, elég kreatív ahhoz, hogy ne a YouTube-ról kelljen koreográfiákat tanulnunk. Nem mondom, hogy olyan borzasztóan nehéz lenne kitalálni egy koreográfiát, de azért ismerni kell ám a társaid, nem is kicsit. Stílus, erősségek, összetett dolog, ráadásul mindezt három percért, mi? Jó az idegrendszerem, vagy csak nem veszem túl komolyan.
Eleinte lámpalázas voltam, el is estem egy fellépésen, tök gáz volt, nekem elhihetitek. Ha látnátok a videót, jelentsétek, köszi! Az eset óta semmit nem veszek komolyan. Mármint, persze ebből élek meg, és valamilyen szinten számít, de sokkal lazább lettem. Csak élvezem, amit csinálok és nem foglalkozok mással, csak a táncparkettel és a testemmel. Megnéznélek titeket, hogy milyen a tánctudásotok, de sajnos ott voltam a szalagavatón, így ezt már fel sem ajánlom.
A tánc az életem. És még jobbá tette, amikor megkérték a kezem egy fellépés után. Igen, a férjemmel ugyanaz a hobbink, ráadásul egy csapatban nyomjuk, romi, nem? Két éve vagyunk házasok, Vegas-ba mentünk az esküvőnk után. Nagyon király volt, mindenképp menjetek el oda egyszer!
Szóval, mondhatni olyan életem van, amit mindig is szerettem volna. Na, ki jön?
VOUS LISEZ
Az osztálytalálkozó
Horreur10 évvel a gimnázium után valaki szervez egy osztálytalálkozót. A helyszín egy kietlen vidéken álló házikó, ahol a résztvevők iszogathatnak, sütögethetnek, felfedezhetik a vidéki élet örömeit, és beszélgethetnek. Megoszthatják egymással mindazt, ami...
