Halloween éjjelén baglyok huhogása varjuk károgása adta jelét az éjjel kezdetének. Míg a halandók aludni tértek a temetők életre keltek.
Fekete macskák jelentek meg az utcákon s egyet szökellve egyik másikból rút banya vált.
A temetők közelében a töklámpások felgyúltak míg a denevérek helyet foglaltak egyik másik sír tetején.
Közeledett a cukorkagyűjtés ideje, a Hold az égen ördögi mosolyra nyitotta száját.
Az utcákat pedig a gyermeki sokaság lepte el. Annyi féle színes maskarában járták az utcát ,hogy egyik másik mellett egy igazi fenevad is megjelenhetett volna észrevétlen.
Mindeközben nem mindenki helyét vagy gyűjtött cukrot mint a gyermekek, s nehogy azt gondoljátok csak az emberek gyűjtenek cukrot. Ennek a feltevésnek alapja ugyanis nincs. Tudniillik a zombiktól kezdve a vérfarkasig mindenki szereti a cukrot s ez alól a vén boszorkák sem kivételek.
Azonban ezen az éjszakán a szörnyek más miatt gyűlnek össze még pedig Dracula gróf ünnepi bálja miatt. Részt vesz azon minden élőholt.
S ha már itt tartunk, az este egyre csak halad ahogyan a szolgák sürögnek forognak a gróf kastélyában.
Fenn a havas tájon az elhagyatottnak tűnő várban ezen az estén vígad a nép. Emiatt Dracula már réges-régen megszervezett mindent és meghívta az össze valamire való élőholt ismerősét.
Ahogy a hatalmas kastélyban minden a helyére került, a Gróf kényelmesen elhelyezkedett az előszobájában szemben az ajtóval s várta a vendégeket tétován.
Ahogyan poharából az első pár cseppet ki itta, az ajtó máris tárva nyitva. Egy régi vendég lépi át a küszöböt s nevetve így köszön.
-Kedves Barátom Halloween éjszakáján a fejem akarom mondani a kalapom emelem, a nagyságod előtt,-köszön egy nagy mosollyal a félig fejnélküli lovas.
Dracula vendégét látva mosollyal arcán lép elibe.
-Üdvözlégy Kastélyomban, s fertelmes éjszakát kívánok,-mondta a vámpír majd intve szolgájának vissza sétált ülőhelyére míg a vendéget a szolga asztalhoz kísérte. Nem sokáig váratott magára a következő vendég sem ki a kastélyba lépve békát ugrasztott a gróf ölébe.
A vendég egy idősebb korban lévő banya volt ki ezt minden évben a vámpírral eljátszotta.
-Kedves Grófom mit szólna egy menyegzőhöz?-kérdezte kacagva a banya miközben a gróf szolgája tovább kísérte.
Hamar elszaladt az idő s mindenki megjelent farkastól, vámpírig s zombitól csontvázig minden élőholt ezen a bálon volt s táncolt.
A zene harsogott a hold így fényesebben ragyogott. A csontvázak a táncot ropták míg a zombik a hangjukat hallatták. A vámpírok vért szürcsölve nevettek ,hogy milyen ez a csürhe.
A bál házigazdája ült az asztalfőn csendben italát figyelve. Az este mámorban telt.
Ám mikor a Hold már éppen elfáradt és a zene lassan elhallgat. Ajtó recseg s hatalmas a csend. A fekete éjszakában egy kicsinyke láng gyúl. Az ajtóban egy lány áll, ruhája vörös mint a vér melyet a vámpírok sokasága imád.
A szörny bagázs sűrű csendben áll a lánnyal szemben a sötétség lepelében.
Majd egy suhanás megtöri a csendet és a láng kiég.
A lány hamaróst újat gyújt ekkor a fény egy arcot nyújt.
Kedves vörös szemekkel áll a vámpír a lány előtt mintha a szemében csak a láng színé tükröződne.
-Kedvesem Éppen Jókor, Lépj hát beljebb és ünnepeljük hát meg ezt a csodálatos Halloweeni éjszakát,-miután ezt kimondja a lány és Dracula karonfogva eltűnnek a sötétben az ajtó zárul.
A buli tart tovább Reggelig..
A többit meg a Halloween-i éjszaka elfedi.
