Begörnyedve idegesen ülök a laptopom felett, közben a telefonomban Kylian magyaráz valamit, de nem tudok rá figyelni egy pillanatig sem, mert már csak percek kérdése, hogy mikor jön meg az e-mail az egyetemtől.
- Na ne idegeskedj már, te is tudod, hogy úgyis felfognak venni. - zökkentett ki a gondolatmenetemből a telefon másik végében lévő ember.
- Ahj de tudod, hogy ezt nem lehet rendesen végig ülni. Hülye az aki nem izgul egy ilyennél. -temettem az arcomat bele a tenyerembe teljesen kétségbe esve.
- Jó de abból kiindulva, hogy eddig milyen tanuló voltál nem hinném, hogy több lenne az esélyed arra, hogy ne kerülj be. - tisztán láttam magam előtt, hogy miután ezt a mondatot elmondta, megforgatta a szemét mosolyogva.
- Uram istenem. Úristen, úristen, úristen. - kezdett el azonnal remegni a kezem, miután frissítettem az oldalt és megláttam, hogy egy új e-mailem érkezett.
- Na nyisd ki. Most. - siettetett, mert tudta, hogy képes lennék órákig itt ülni felette idegesen, 180-as pulzussal.
- Jó húúúh. - vettem egy mély levegőt, majd az egeremmel rákattintottam a beérkezett üzenetre. - Tisztelt Milla Horváth, ezzel a levéllel értesítjük önt, hogy.. - kezdtem el olvasni, majd teljesen elakadt a szavam.
- Mi az? Mit ír? - kérdezte türelmetlenül.
- Felvettek!! - kiabáltam kikelve magamból. Laptopomat eldobva felugrottam a helyemről és elkezdtem táncolni mint egy idióta - Ezt nem hiszem eeeel! - ugráltam magamból kikelve az örömtől.
- Tudod már alig vártam, hogy elsüthessem azt a mondatot, hogy "én megmondtam". - nevetett hangosan és tényleg hallottam a hangján, hogy örül nekem. - Több mint három hetet kellett rá várnom, de megérte.
- El sem tudom mondani, hogy mennyire boldog vagyok, uram istenem. - temettem az arcomat ismét a kezembe csak immáron boldogan - Fel kell hívnom a barátnőmet meg Apát is, ezeket el kell nekik mondanom.
- Hívd fel őket nyugodtan, mi pedig majd beszélünk később. - izgalmamban alig tudtam neki erre mondani valamit.
- Jó jó, mindenképpen írok, ha beszéltem mindenkivel, de most megyek! - hadartam el és még le se tettük, de már kerestem is ki Apának a nevét a kontaktok között.
- Jó legyél és hé! - szólt, mire én csak hümmögtem egyet - Én megmondtam. - szinte látom magam előtt, ahogy vigyorog mint a tejbe tök, hogy megint neki volt igaza.
- Jól van én mindent megmondok királya. - forgattam meg a szemem - Most leteszem, majd beszélünk.
- Okéska, jó legyél! - mondta, mire én is ugyanezt válaszoltam neki és le is tettem, majd azonnal rányomtam Apa nevére.
***
- Annyira büszke vagyok rád, hogy azt el se tudom mondani. - szorított magához a barátnőm erősen. - De most így mi lesz velem? Itt hagysz. - változott meg hirtelen a kedve, majd eltolt magától és szomorúan nézett rám.
- Hé nyugi, azért nem a világ végére megyek. - nevettem el magam - Amúgy meg amikor tudok majd hazajövök, hogy meglátogassalak titeket és még így is van egy hétvégénk, míg lelépek. Elmehetnénk valahova. - próbáltam kicsit feldobni a kedvét.
- Nagyon jó, akkor ma este elmegyünk megünnepeljük, hogy felvettek. Tudok egy nagyon jó bulit. - zsongott be teljesen az előző hangulatához képest elég gyorsan.
- Azért én nem feltétlen egy bulira gondoltam. - húztam fel a szemöldököm.
- Dehogy nem! Kell neked is a kikapcsolódás, mielőtt beleásod magad a tudomány bugyraiba. - legyintett le, majd a szekrényemhez sétált és kinyitotta - Keressünk neked valami szexi ruhát. - kezdett el kutakodni.