2056-ban valamikor T/n Grayson vagyok. A szüleim meghaltak, Tim bácsi és Steph néni is. Engem nagyapa, Damian bácsi és Jason bácsi neveltek miután árva lettem egy bizonyos bogár miatt. Hős vagyok a szüleim bátorítása miatt. A nevem Nightingale.
Ma elmentem Iris nénihez mert már hiányzott ő és Bart is. Igen az a bizonyos Bart Allen a barátom. Kopogtam az ajtón, amit Iris néni nyitott ki.
- Jó napot.
- Szia drága. - mondta Iris néni.
- Bart itthon van? Mert napok óta nem beszéltem vele. Valami azt súgja, hogy bajban van.
- Visszament a múltba, hogy megmentse a nagyapja életét.
- Mi?
- Neked nem szólt? - kérdi meglepődötten Iris.
- Nem. Ennyire nem bízik bennem? - kérdem könnyezve.
Majd Nath jelent meg a Allen háznál. De amint észrevette, hogy a másik legjobb barátja összetört rögtön tudta, hogy ő nem tudott Bart akciójáról.
- Az a marha! - kiáltotta idegesen.
- Nath te is benne vagy igaz? Nekem miért nem mondtátok el? - kérdi T/n sírva.
- Arról volt szó, hogy Bart elmondja neked. De úgy látom elfelejtette. Nem is ő lett volna.
- Tudta jól, hogy majdnem mindenkit elvesztettem aki fontos a számomra. Pár kibaszott szó lett volna az egész. - mondta sírva T/n.
- Nem tudom, hogy felejtette el.
- Nath annyi lett volna az egész ha azt mondja, hogy elmegyek a múltba megmenteni nagyapát. Megértettem volna.
Ezután csak vigasztalták az összetört lányt. Iris a nagyapját és a nagy bátyjait is felhívta. Damian és Jason megfogadta, hogy ha visszatér a szélvész leordítják a fejét.
- Van egy ötletem. - mondta Bruce.
- Mi az nagyapa? - kérdi szipogva a lány.
- Csinálunk mi is időgépet. - mondta Bruce. - És utána mész.
