12.rész

49 3 0
                                    

Maddison szemszöge:

Az udvarról bementünk a házba. És leülve az előre díszített asztalhoz. Elkezdtünk enni a finomabbnál finomabb ételeket.

Húgocskám igen nézegetett, hogy mondjam el a meglepetést. Hát jó akkor kezdjünk neki. Na szóval kezdjünk is neki. Felállva elmentem elő keresni a kis dobozkát majd Moran mellett megállva elkezdtem beszélni.

-Hát eljött ez a nap is amit vártam. Az esküvőmet. Mindig is ilyenről álmodoztam egyszerű nyugodt és családias. Mivel ma van a szülinapom is úgy gondoltam meg lepem egy kis ajándékkal életem párját. -ezzel oda adtam Morannak a kis dobozkát. -Nyisd ki és ha rájössz mond el a többieknek. -mosolyogtam rá. Kinyitotta és egy karkötővel találta szembe magát, amin ez a felirat állt.

" Szia Apa!"

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

" Szia Apa!"

Reakciója alapján egyből rájött és fel állva felemelt és megpörgetett a levegőben és ajkaimra csókolt. Mindenki csodálkozva nézett minket. Majd az örömködést Albert törte meg.

-Maddison Moran elmondanátok nekünk is mi a nagy örömködésetek témája? -erre Moran rám nézett és bólintva jeleztem neki, hogy mondja el.

-Szóval mi nekünk gyerekünk lesz. -mondta mosolyogva miközben derekamat ölelte. Mindenki gratulált nekünk, vagyis majd nem mindenki Bonde gratulált, de csak leplezve. Ezzel bizonyította azt számomra, hogy még mindig féltékeny arra, hogy én vagyok azzal a férfival, aki ezek szerint neki is tetszik. Véleményem nem változott meg mindig rühellem ezt az embert. Így már két éve azon töprengek minek kellett Williamnak a csapatba vennie. Na mindegy soha nem fogom megérteni. Ekkor jutott eszembe, hogy húgomnak oda kéne adnom a levelet, amit a fiúk küldtek neki. Viszont egy baj van nincs nálam.

-Bryanna jó lesz, ha amikor haza értünk adom oda a levelet?

-Hát persze ez az este a tiétek élvezzétek ki. -mondta mosolyogva. -Én elmegyek a többiekkel amikor szeretnétek kiélvezni az éjszakát csak szólj nyugodtan. -kacsintott egyet és ment tölteni magának valami inni valót. Ezt követően még sokat beszélgettünk és szórakoztunk. Néha voltak hirtelen felugrásaim folyton viccelődtem meg igazából ugyan úgy viselkedtem, mint eddig. És ha Morannak valami neki tetszett akkor csöndre intett mondván vigyázzak a kicsire. Elején még oké meg minden, de ahogy teltek a percek percekből órák lettek egyre jobban kezdett idegesíteni a tény, hogy nem lehet olyan amilyen vagyok és szeretnék lenni hisz a bennem növekedő kis borsó méretű magzat meg gátol ebben. Ebben a pár órában elgondolkoztam rajta, hogy mennyivel másabb lett volna, ha később mondom el vagy ha egyáltalán meg se fogant volna. Húgocskámnak illedelmesen jeleztem, hogy elhálnám urammal a nászéjszakánkat. Amit egyből tudomásul is vett és többieket szépen kitessékelte a sajátházukból és elmentek valahova. Ajtót nyitva felejtették ezért bezártam azt. Majd ezután lassú kimért léptekkel elkezdtem Moran felé menni majd ölébe ülve elkezdtem arcát csókolgatni, ami neki nem volt elég ezért ajkaimra tapadt és elkezdte mohón falni. Beszállva a csatába kezdtem el lehámozni róla az ingjét. Erre a tettemre ő is elkezdte rólam levenni felsőmet. Mivel én nem bírtam volna tovább abban a nagy ruhában így én már rég lecseréltem egy kényelmesebb ruhára. Mikor a felsőtestrészünkről minden ruha lekerült Moran elkezdte csókokkal behinteni nyakamat egyre lejjebb haladva melleimnél egy kicsit elidőzött. Majd hirtelen mozdulattal felállt én pedig még jobban átkulcsoltam lábam körülötte és nyakába is bele kapaszkodtam. És újra egy heves csókcsatába kezdtünk miközben elindult egy szoba felé. Ajtó elé érve kilinccsel szórakozott, de sikeresen megtalálta és benyitott majd ágyhoz sétálva rádobott. Ezt követően felém mászott és nappaliban kezdett munkálatait folytatta. Lefele haladva ismételten puszikkal hintette be testemet a jó érzéstől egészen bele borzongtam minden egyes mozdulata után. Hasamat elérve kezdte azt is apró puszikkal ellepni. Majd egy kicsit lábamat megemelve értem hozzá a nadrágon keresztül érezhető meredező tagjához. Ennek hatására egy férfias jól eső morgást csaltam ki belőle. Vette a célzást és magát és engem is megszabadított a zavaró ruháktól. Majd még egy kis elő játék után azt hittem végre szeretkezünk egy jót de Moran megállt mielőtt belém tette volna férfiasságát.

-Mih miért álltál még? -kérdeztem tőle sóhajtozva.

-Én nem akarok semmi fájdalmat okozni se neked se a kicsinek. -ott végképp betelt nálam a pohár és üvöltözni kezdtem vele.

-MOST KOMOLYAN TE HÜLYE VAGY MINDIG EGY KURVA JÓT TUDUNK SZEXELNI. SOHA AZ ÉG ADTA VILÁGON EGYSZERSEM BÁNTOTTÁL. A GYEREKÜNK MEG MÉG NEM IS ÉREZNE SEMMIT HISZ OLYAN KICSI MÉG. - majd vettem egy mély levegőt és így folytattam. -Ma egész nap ilyen vagy velem mindenért rám szólsz mert, hogy a baba miatt ne csináljak semmit. Tudod eléggé elegen van már ebből. Ma el se kellett volna mondanom, ha tudom, hogy ez lesz a vége. Szóval válasz vagy most folytatjuk, amit elkezdtünk és ugyan úgy csináljuk, mint eddig vagy holnap elmegyek és elvetetem a kicsit mert alig pár órája tudsz a létezéséről, de nem engedsz semmit sem meg nekem. Pedig még nagyon kicsi és egyáltalán nem gátol még semmiben, hogy elvégezzem, amit akarok. Nos mi a válaszod? -kérdeztem tőle. De nem szólalt meg hanem egy határozott gyors mozdulattal belém hatolt. Sikítottam a hirtelen jövő élvezettől. Majd mégsem várva azt míg megszokom, hogy bennem van gyors ütemes mozgásba kezdett. Az egész házat az én nyögéseim hangja és Moran férfias morgásai töltöttékbe. Egyre gyorsabb és gyorsabb lett bennem majd addig folytatta míg mind a ketten el nem élveztünk. Kihúzódott belőlem majd egy kicsi szünet után újabb menetbe kezdtünk. Ezt addig folytattuk míg teljesen kimerültünk és össze bújva aludtunk el.

A Sors ? (Befejezett)Where stories live. Discover now