A Sors ? (Befejezett)

15.rész

Maddison szemszöge:

Reggel ismételten rosszullét keltett. Igazán örülnék, ha már vége lenne. Mindig is úgy gondoltam, hogy nekem lesz a legkésőbb gyerekem. Az is megfordult a fejemben, hogy nem is lesz soha. Aztán volt egy beszélgetésem a szerelmemmel, hogy ő mennyire örülne, ha legalább egy gyerekünk lenne. Sorolta folyton, hogy ha fiúnk lenne rengeteget játszana vele és majd idősebb korában megtanítaná a fegyvereket használni és csajozni is elvinné. Ha lányunk lenne akkor ő lenne második szemefénye hercegnője elkényeztetné és a személyiségétől függően csinálna vele különféle dolgokat. Nagyon szerettem nézni és hallgatni, hogy ilyeneket mond. Ezért gondoltam úgy, hogy hát próbáljuk meg. Nem igazán akartam rögtön így indítani az életünket. Egy gyerek rengeteg felelőség és én nem akartam ilyenekben részt venni még egyelőre. Viszont Moran miatt képes lennék végig csinálni, ha ő ennyire szeretné megadom neki. Ezért is kezdtem bele ebbe az egészbe. Két héttel ezelőtt rosszul lettem és túl gyorsan elfáradtam pedig nekem nagyon magas a tűrési képességem volt úgy küldetésünk, hogy napokig tartott és egy-egy órákat aludtam csak. Ezért nagyon is furcsa volt ez a helyzet számomra egyből orvoshoz mentem reménykedtem, hogy szervezetem sokallott be és így reagál az egész eddigi életem során követett cselekményeimre, de sajnos nem. Terhes lettem! Sírtam amikor az orvos elmondta mitől volt a probléma, de nem tudtam miért sírtam. Vegyes érzések kavarogtak bennem. Nagyon nem akartam ezt a gyereket viszont Sebastiannak meg örömet szeretnék szerezni. Ezért is döntöttem úgy, hogy majd esküvőnkön elmondom neki. Ahogy várható volt repdesett az örömtől. Ilyenkor én is mosolygok és vele örülök, de csak is kizárólag azon, hogy ő boldog a gyerekünk miatt. Körülbelül 4 napja vagyunk házasok, de nagyon megváltozott a viszonyunk. Egyáltalán nem olyan, mint előtte és ez irritál. Nem tusunk akármit is csinálni mert vagy nekem megy a hormonoktól el a kedvem, vagy Moran kijelenti, hogy a babára kéne vigyáznom és semmi megerőltetőt nem csinálhatok. Ez így még oké, de egy kurva tányért se vihetek a helyére, mert drága férjem azt hiszi azzal rosszat teszek a gyereknek. Pedig rohadtul nincs igaza. Ez a kis magzat bennem fejlődik én élek át mindent és tudom hol a határom. Ja és tegnap volt egy ilyen végett egy kis veszekedésünk.

//vissza emlékezés//

Mentünk haza az állomásról amikor húgom elment a vonattal. Haza érve bele vetődtem az ágyunkba és hát borzasztóan vágytam Mostanra ezért elkezdtem húzni az agyát.

-Hé Apuci rengeteg az energiám esetleg letudna egy kicsit fárasztani? -ükén ölébe és elkezdtem csípőmet mozgatni miközben levettem róla a felső testét borító ruhadarabot.

-Drágám jobb lenne, ha a meglévő energiádat megtartanád az egész napra. -felháborodva szálltam ki az öléből és neki dobtam az előbb levett ruháját.

-Öltözz és menj!

-De szívem... -én hagytam, hogy befejezze mondandóját. És az előbb elmondott három szómat üvöltve folytattam.

-MEG NE SZÓLALJ NE BECÉZGESS OKÉ? SOHA NEM AKARTAM EGY GYEREKET SE CSAK IS MIATTAD TETTEM, HOGY AZ ELSŐ ADANDÓ ALKALOMMAL NEM VETETTEM EL. DE SOHA AZ ÉLERBE NEM GONDOLTAM, HOGY ILYEN KÖVETKEZMÉNYEK LESZNEK. BASZKI KÉT HETE VAGYOK TERHES DE ÚGY KEZELSZ, MINT AKI MINDJÁRT SZÜL. ELEGEM VAN BELŐLED HÚZZ EL ÉS ESTIG NEM AKARLAK MEGLÁTNI. -szólásra nyitotta száját, de ismét nem engedtem. - NE! MONDTAM, HOGY EGY SZÓT SE SZÓLJ ROHADTUL LESZAROM, HOGY MI TÖRTÉNIK, HA IDEGES VAGYOK. Kérlek menj. Ennyi volt és elhagyta a szobát. Sírva összerogytam nem hiszem el, hogy folyton fel kell basznia az agyamat. Felálltam előbb összekuporodott helyemről és fél feküdtem az ágyra. Majd hirtelen ötletből hasamra simítottam és beszélni kezdtek a bennem növekvő ördöghöz.

-Sajnálom kicsi azt hiszem rossz helyre fogantál. Nem tudom, hogy kéne veled viselkednem hiába neveltem fel a testvéremet. Nem szeretem annyira a gyerekeket és te még számomra túl hirtelen jöttél. -ezután elaludtam.

•jelen•

Hát igen ennyi történt. Azóta nem láttam Morant. Az ajtón kopogás hangja hallatszott letettem eddig szorongatott bögrémet ebben a két hétben igen rászoktam a forró csokira mindig ezzel indítom a napot. Na de mentem az ajtóhoz, ahol egy postás állt átadott nekem egy levelet és el is köszönt és ment tovább. A levélre néztem és megláttam rajta a húgom névét. Gyorsan becsuktam az ajtót és lehelyeztem a levelet az asztalra. Gyorsan megettem reggelimet és megittam a kakaóját majd a konyha pultra helyezem a használt dolgokat és mentem kezet mosni. Ez után megfogtam a levelet és egy fotelba kényelembe helyeztem magam és kinyitva a borítékot olvasni kezdtem a tartalmát.

Kedves Nővérkém!

Épségben megérkeztem! Mikor leszálltam a vonatról nem tudtam merre menjek ezért leültem egy padra az állomáson és gondolkodni kezdtem. Majd megjelent William és Sherlock. Nagyon szépen köszönöm, hogy szóltál nekik érkezésemről. Mikor elértünk mostani otthonunkhoz, ami csodálatos. A fiúk nagy részt az én ízlésem szerint alakították ki, aminek nagyon örültem. Sokat beszélgettünk és ezért majdnem elfelejtettem írni neked. Sajnálom. Ja és ohm volt néhány utazgatás a fiúknál, hogy szeretnének tovább lépni a kapcsolatunkban. Kedvesen simogattak apró puszikkal lépték be nyakamat viszont még nem igen vagyok kész erre ezért leállítottam őket. Mielőtt eljöttem volna otthonról elfelejtettem tanácsot kérni tőled meg hát nem is gondoltam, hogy egyből ezzel indítanának. Ezért most kérnék, ha lehetne. Várom válaszod! Szeretlek!

Puszi Bryanna

Ahogy olvastam a sorokat nevettem magamban hisz elképzelve a szituációt drága húgom viccesen festhetett. De közben a két idiótára mérges voltam, hogy amint meglátják Bryannát leakarják fektetni azt hittem nem csak ennyi eszük van. És magamra is mérges voltam hisz nem ültem le húgommal erről beszélni nem azt mondom, hogy tudatlan csak nem elég tapasztalt hiába 22 éves. És nagyon féltem mert bármilyen sok stressztől rosszul lehet. Ez után visszatettem a papírt a borítékba és letettem az asztalra. Majd toll és papír után kutatva kezdtem válaszomat írni húgomnak. Mikor ezzel kész voltam kerestem egy borítékot és beleraktam a levelet, felcímkéztem és félretettem, hogy majd fel kell adni. Sokáig ültem és gondolkodtam, hogy vajon most Moran hol a fenébe lehet. Viszont az otthonlétet már meguntam ezért elindultam sétálni és így közben fel is adtam a levelet. Viszont jobban tettem volna, ha otthon maradok. Megláttam Bondet és Morant beszélgetni. Az a hülye liba, hogy nem tudja békén hagyni az uramat ez felháborító. Jelenetet nem akartam rendezni ezért csak messziről figyeltem őket. Düh és a szomorúság keveredett a testemben. Egyszer csak Moran meglátott dühös tekintetem és futni kezdett felém. Viszont most egyáltalán nem akarok vele beszélni. 4 napja vagyunk házasok 6 éve ismerjük egymást és 4 éve alkotunk egy párt. De most kicsit sem vágyom a társaságára, mint bármikor máskor. Viszont nem sikerült gyorsabban futni nála ezért utol ért és csuklómra fogott. De nem szólt semmit csak húzni kezdett haza fele. Mikor haza értünk szenvedélyes csókba hívta az ajkaimat és megkaptam az az élvezetet amiért tegnap könyörögtem neki. Szeretkezésünk közben százszor ezerszer bocsánatot kért. Én pedig csak mosolyogtam és élveztem tetteit.