Vezess (Larry ff) /Befejezett/

43 fejezet

~1 évvel később~

-Szívem? Aaron és Tom már ott van? – kérdeztem Harryt mikor letette a telefont.

-Igen... Valami egészen biztos, hogy történt. – ráncolta össze a homlokát. Istenem Aaron, ha lebuktatsz én megfojtalak!

-Ezt, hogy érted? Összevesztek vagy a versennyel van valami? – kérdeztem terelés képpen. Már lassan egy éve lesz, hogy megkaptam a jogsit és hónapokkal ezelőtt sikerült meggyőznöm Harryt, hogy én is kipróbálhassam ezeket a versenyeket. Először nem igazán volt oda az ötletért, de meg tudtam győzni így beadta a derekát.

 Aaron és Tom a legjobb barátaink. Már 6 éve egy pár és még mindig nagyon jól működnek együtt. A két srácot az első versenyünkön ismertük meg, azóta legalább heti egyszer találkozunk. Én jobban kijövök Aaronnal, bár elsőre a közvetlensége nagyon furcsán érintett és ha őszinte akarok lenni nem is tudja mi az, hogy tabu téma, de nagyon jóba lettünk. Így most őt avattam be először, de persze mondanom se kell, hogy kikotyogta Tomnak, hogy mit szeretnék.

Ma rendeznek egy versenyt ugyan ott, ahol először találkoztam Harryvel. Nagyon ideges vagyok, de ma fel akarom neki tenni a kérdést... ha haza érünk elakarom mondani mindenkinek, hogy mától a vőlegényem. Aaron odáig volt az ötlettől és eddig én sem kételkedem benne, de most már nagyon ideges vagyok. Már mindent lépést átnéztem fejben vagy hatszor. Szóval csak annyiban vagyok biztos, hogy a férje akarok lenni.

-Nem csak furák. Fura érzésem van. – rántott vállat majd felvette a cipőjét, hogy induljunk.

-Tudod, hogy ők anblokk furcsák. Szedd össze magad ma egy bajnokot akarok... – suttogtam az ajkaira majd nyomtam egy puszit a szájára.

***

-Jobb oldalt a Dodge Viper, a bal oldalon egy BMW m5. Utolsó téteket remélem megtettétek! – kiabálja a szervező Steve. Én és Aaron oda nyomódtunk a korláthoz mikor egy vörös hajú lány beállt a két autó közé.

-Ha elindulnak menj fel Stevehez. – mondta a fülembe Aaron mire bólintottam.

-3... 2... rajt! – kiabáltuk közösen majd a lány is lendítette a karját. Harry és Troy elindultak az egyenes szakaszon. Harry autója már az egyenesben is gyorsabb, amit éljenezve adnak tudtomra azok, akik arra fogadtak, hogy ő nyer. Én még gyorsan elindulok Stevehez mielőtt elérnek a kamionig, ahonnan visszafordulva jön az utolsó padlógázzal vihető rész. – Kész vagy? – kérdezte mikor meglátta, hogy ott vagyok. Akaratlanul is megszorítottam a gyűrűs dobozt a kabátom zsebében. -És nyert a Dodge Viper! Gratulálunk Harry! – kiabálta mikor kiszállt a szerelmem az autóból. Én beállta a fal mögé, de így is tisztán látom, hogy a tekintetével engem keres a tömegbe. -Gyere ide Harry. Nagy tapsot a még veretlen bajnokunknak! – buzdította az embereket, de Harry elnevette magát.

-Köszi Steve. Miért kell most ekkora ceremónia? – kérdezte zavartan hiszen felkellett állni neki is a kis emelvényre.

-Ez már a 25. győzelmed idén. Úgy gondoltam meg kell adni a módját. – rántott vállat majd előszedte a borítékot én pedig letérdeltem Harry mögé. Az emberek fütyülni és éljenezni kezdtek, de szerintem biztos benne, hogy a győzelmének örülnek. -Szerencsés vagy haver, de úgy érzem ma nem ez a kis boríték lesz, ami szebbé vagy különlegesebbé teszi ezt a napot. – mondta vigyorogva én pedig kinyitottam a kis dobozt mire az emberek még hangosabban kezdtek éljenezni. Harry kérdőn nézett oldalra majd elkerekedett a szeme mikor meglátott engem. Nagy levegő..